Kereső toggle

Riadalmat keltett a ciprusi „szabadrablás”

A kincses sziget kalózai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy ára volt a ciprusi mentőcsomagnak, akár bele is rokkanhat a kis sziget gazdasága. Mások szerint viszont akár két év alatt helyreállhat a régi, virágzó állapot, ha a bevezetett megszorítások sikerrel járnak. A helyzet azonban nem fekete vagy fehér, ugyanis az uniós trojka éppen annak az üzletágnak adta meg a kegyelemdöfést, amelyre a többi is épül.

Áfa és jövedéki adó emelésére, a közszféra drasztikus zsugorítására, a nyugdíjak befagyasztására és a korhatár emelésére, illetve egy sor más, kemény megszorításra kényszerül a ciprusi kormány, ha az unió és az IMF által nyújtott hitelt úgy akarja visszafizetni tíz éven belül, hogy azzal nem növeli tovább az adósságállományát. Ahhoz, hogy ki tudják termelni a többletbevételt, és ne egy újabb hitelből fizessék vissza a pénzt, legalább évi 4 százalékos gazdasági növekedésre van szükség. Ehhez azonban nagyon kevés lesz az a pénz, ami a többszörösen megnövekvő adóteherből folyik be, ami ráadásul – mivel egyszerre érkezik minden irányból – olyan drasztikus lehet, hogy rövid távon sokkal durvább hatásai lehetnek, mint akár a görögöknél, ahol még a megszorító csomagok bevezetése után is 26 százalékos a munkanélküliség.
Mindezek mellett a nagybetétek megadóztatása révén a főként orosz és brit betéttulajdonosok megtakarításaiknak akár 60 százalékát is elveszíthetik. Továbbra sem oldották fel a bankokban a pénzfelvételi tilalmat, és aki elhagyja az országot, nem vihet magával többet, mint ezer euró készpénzt; átutalással pedig havonta legfeljebb ötezer eurót küldhet más országba. A vállalkozások pénzforgalmát is korlátozták, ők napi ötezer euróig utalhatnak át pénzt a szállítóknak vagy hitelezőiknek. Az ennél magasabb összegű tranzakciókat egy külön bizottság hagyja jóvá, egyenként.
A ciprusi államfő a diktátum miatt a nemzetközi szervezeteket bírálta. Nikosz Anasztasziadisz szerint az ország egy globális kísérlet alanyává vált, mert Görögország esetében a tízszer nagyobb mentőcsomag mellé sem szabtak olyan drasztikus feltételeket, mint a bankbetétek részleges elkobzása.
„Támogatást és megértést vártunk a partnereinktől, ehelyett szétverték a pénzügyi rendszerünket, és olyan súlyos intézkedéseket kényszerítettek ránk, amelyek további válságba, munkanélküliségbe és szegénységbe taszítják országunkat” – fakadt ki Jannakisz Omiru, a nicosiai parlament elnöke is.
Kérdés, hogy a ciprusi „padlássöprés” milyen reakciókat vált ki az eurózóna többi államában. A legnagyobb adóssággal terhelt országokban attól tartanak, hogy a jövőben általánossá válhat a fizetésképtelen bankoknak a betétesek pénzéből történő konszolidálása. Ez elsősorban Spanyolországot és Olaszországot érintheti, de figyelmeztetések hangzottak el Szlovákiával és Szlovéniával kapcsolatban is. A válság ellenére nem csökkent az euró bevezetése iránt érdeklődő országok száma, Lengyelország, Románia és Lettország a közös valuta mielőbbi bevezetésére készül.
Az offshore üzlet visszaesését Cipruson minden más szektor is meg fogja érezni: a szolgáltatások ugyanis zömmel ennek a keresletnek a kielégítésére specializálódtak, így a turizmus is, amely a sziget kedvező adottságai mellett a luxusigényekkel rendelkező nagybefektetők kiszolgálásából is profitált. Ennek viszont most búcsút inthetnek a szállodák és az étteremtulajdonosok is. Nagy kérdés, hogy mi lesz az a húzóágazat, amely a költségvetési megtakarítások mellett majd produkálja a 4 százalékos növekedést. Nikosz Anasztasziadisz államfő tervei szerint adókedvezményekkel támogatnák a kaszinók működését, illetve legálissá tennék működtetésüket az ország déli részén.

Orosz kivonulás

Az oroszok biztosan messzire elkerülik Ciprust a jövőben, főleg az után, hogy az orosz kormány, amely több nyilatkozatában is rablott pénznek nevezte a ciprusi betéteket, nem hajlandó kárpótolni a pórul jártakat. Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes kijelentette: meg fogják vizsgálni azokat az ügyeket, ahol „komoly veszteségek jelentkeztek, és amely cégekben az orosz állam részvényeket birtokol”. A moszkvai központi bank becslése szerint egyébként a külföldre menekített orosz tőke kétharmada illegális forrásból származott, elsősorban kábítószer-kereskedelemből, vesztegetésből és adócsalásból. Ugyanakkor a Kreml által irányított cégek és a Putyint támogató nagybefektetők időben figyelmeztetést kaptak – ennek tulajdonítható az, hogy a bankbezárások előtt sok milliárd euró bankbetétet utaltak külföldre a ciprusi számlákról. Pontosan nem tudni, hogy mekkora összegeket buktak az orosz befektetők, az viszont sejthető, hogy a legnagyobb vesztesek igen közel állnak a politikához: maga a Gazprom is legalább 30 milliárd dollárnyi pénzt tartott Cipruson. Aliser Usmanov, Oroszország leggazdagabb embere, Gennagyij Timcsenko, Putyin egyik jó barátja, illetve a Gazpromhoz közel álló Arkagyij Rotenberg is a vesztesek közé tartozik, és rajtuk kívül még számos orosz üzletember. Ennek oka főleg az, hogy az oligarchák elleni fellépésben az adóhivatal szemrebbenés nélkül foglalt le teljes üzleteket, így azok nagyobb biztonságban voltak külföldön. Most ez a mintegy húsz éve alkalmazott gyakorlat szűnik meg.

Olvasson tovább: