Kereső toggle

Erőfitogtatás vagy harci készültség

Provokációval ünnepelhetik Kim Ir Szen születésnapját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bármikor újabb rakétakísérletet hajthat végre Észak-Korea, miután befejezte az ehhez szükséges előkészületeket – állítják dél-koreai források. A provokációra azért is lehet számítani, mert a sztálinista típusú országban az államalapító születésnapjára készülnek, amelynek elmaradhatatlan kel-léke a katonai erőfitogtatás. Bár szakértők továbbra sem tartanak háborútól, Szöulban megemelték a készültséget, és Japán is lépett: Tokióban három helyen is  légvédelmi rakétákat állítottak készültségbe.

„Termonukleáris háború felé sodródik a Koreai-félszigeten kialakult helyzet” – állt abban az észak-koreai közleményben, amelyet a megszokott stílusban, az állami televízióban olvastak be rendkívüli hírként, és amely arra sürgette a Dél-Koreában tartózkodó külföldi szervezeteket, cégeket és turistákat, hogy dolgozzanak ki menekülési terveket arra az esetre, ha a térségben háború törne ki. Phenjan ugyanis roppant figyelmes: nem akarja, hogy külföldiek is megsérüljenek a harcokban. Múlt pénteken a külképviseletek dolgozóit is figyelmeztették: szerdától nem tudják garantálni a diplomaták biztonságát. Ennek ellenére egyetlen nagykövetség sem jelezte, hogy tervbe vették volna a képviseletek kiürítését.

Washington a kezdeti keményebb reakciók helyett mindenesetre „óvatos üzemmódba” kapcsolt, és minden igyekezettel azon van, hogy lehűtse a felforrósodott helyzetet. A Fehér Ház, a Pentagon és a Külügyminisztérium minden szót vagy lépést megfontol, nehogy olaj legyen a tűzre. Nem küld több hadihajót a térségbe, a rakétakísérleteket felfüggesztették – lefújták többek között a keddre tervezett interkontinentális ballisztikus rakétatesztet is.

Japán sem tart az észak-koreai támadástól, de ők is minden eshetőségre felkészültek. Kedden a hadsereg légvédelmi rakétákat telepített a 30 milliós Tokió belvárosába és a déli Okinava szigetére. Múlt héten pedig rakétaelhárító rendszerrel felszerelt rombolókat vezényelt a Japán-tengerre azzal a paranccsal, hogy lőjenek le minden olyan észak-koreai rakétát, amely a japán szigetek felé tart. Phenjan egyébként egyszer, 1998-ban már átlőtt egy rakétát Japán felett, de az állítólag egy félresikerült fegyverkísérlet volt, nem pedig provokáció.

Eközben a két Korea közötti ritka kapocsnak számító keszongi ipari parkban továbbra sem állt helyre az élet. A komplexumban dolgozó mintegy 53 ezer észak-koreai munkás nem dolgozik, miután Észak-Korea bejelentette: kivonja munkásait az övezetből, és egyelőre nem vesz részt a működtetésében. A keszongi ipari park a két Korea határától tíz kilométerre található, már északi területen. Az övezet „különlegessége”, hogy az egyébként még technikailag hadban álló felek, Szöul és Phenjan közösen üzemelteti. A fennakadások ellenére nem valószínű, hogy az észak-koreai vezetés felmondja a komplexum működtetésével kapcsolatos megállapodásokat. Ez ugyanis az egyébként is katasztrofális állapotban lévő északi gazdaságot érintené a leghátrányosabban: évi mintegy 2 milliárd dolláros jövedelemtől esnének el. És hogy milyen körülmények között élnek az emberek Észak-Koreában, abba az Asia Press jelentése ad némi betekintést: eszerint a közelmúltban mintegy 10 ezer ember halt éhen az elszigetelt országban, amely egyébként több természeti erőforrással rendelkezik, mint déli szomszédja.

Szakértők továbbra is úgy vélik, hogy nem várható nagyszabású háború a térségben, mivel semmi jele sincs annak, hogy a több mint 1,2 milliós észak-koreai hadsereg konkrétan a harcokra készülne. Az viszont már szinte biztos, hogy Phenjan újabb provokatív lépést tesz hamarosan – közeledik ugyanis a dinasztiaalapító diktátor, Kim Ir Szen születésnapja, amit mindig is „látványosan” szoktak megünnepelni. Elképzelhető, hogy rakétakísérletet hajtanak végre; ez történhet Scud típusú vagy közepes (1300 kilométer) hatótávolságú Rodong rakétával, de Muszudan típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával is. Ebből múlt hét végén kettőt az ország keleti partvidékére szállítottak, és állítólag mobil kilövőállásokra helyezték fel őket.

Többek szerint egyébként a fenyegetések mögött részben „hazai érdekek” állnak: az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un erőfitogtatásáról van szó, aki be akarja biztosítani hatalmát. Másrészt viszont japán kormányzati források azt állítják, hogy a háborús retorika az Egyesült Államoknak szól: így akarják rávenni Washingtont arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz. Elemzők és az ENSZ főtitkára ugyanakkor amiatt aggódnak, hogy ebben a pattanásig feszült helyzetben egy kis incidens is elfajulhat, és kontrollálhatatlanná válhat.

Olvasson tovább: