Kereső toggle

Fokozódik a háborús propaganda Phenjanban

Kicsi a bors, de erős

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre keményebb hangnemet üt meg fenyegetőzéseiben Phenjan. Megelőző atomcsapást helyezett kilátásba az Egyesült Államok ellen a múlt héten Észak-Korea, majd kormányzó pártjának hivatalos lapja közölte: érvénytelenné vált a Dél-Koreával kötött meg nem támadási szerződés, amivel 1953-ban a koreai háborút lezárták. Elemzők azonban úgy vélik, a phenjani fenyegetőzésnek jelenleg még nagyobb a füstje, mint a lángja.

Nem volt eredményes az egykori NBA-sztárok „kosárlabda-diplomáciája” Észak-Koreában. A Detroit Pistons, majd a Chicago Bulls színeiben ötszörös NBA-bajnok Dennis Rodman a Harlem Globetrotters csapat három tagjával látogatott el Phenjanba. Az amerikai sportolók látogatásától azonban az egyébként kosárlabda-rajongó ifjú diktátor, Kim Dzsong Un egyáltalán nem puhult meg Amerika és a Nyugat felé. Phenjan a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy megelőző csapást mér az „agresszorokra”, köztük az Egyesült Államokra, ha az országot támadás éri, majd megszakította forródrót kapcsolatát Dél-Koreával. A Koreai Munkáspárt hivatalos lapja azt is bejelentette, hogy érvénytelennek tekinti a déli szomszédjával kötött meg nem támadási szerződést, amivel 1953-ban lezárták a három évig tartó koreai háborút. (Az egyezmény egyébként csak fegyverszünetről szól, a két ország technikailag most is háborúban áll egymással.)

A Koreai-félszigeten azt követően éleződött ki újból a feszültség, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére Phenjan egy hónappal ezelőtt végrehajtotta harmadik atomkísérletét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten újabb büntetőintézkedésekről döntött Észak-Koreával szemben, amelyek értelmében a világszervezet tagállamaiban betiltották az észak-koreai fegyverprogramokhoz köthető pénzalapok használatát és vagyontárgyak kiadását, valamint az észak-koreai bankok tevékenységét is korlátozzák.

Az intézkedéseket a BT tagjai egyöntetűen elfogadták, még Kína is. Az viszont kérdéses, hogy Peking, Phenjan kevés szövetségesének egyike mennyire veszi komolyan a határozatot. Egy szöuli újság a napokban arról írt, hogy az amerikai és a dél-koreai hírszerzés Kim Dzsong Un több millió dolláros bankszámláit találta meg kínai pénzintézeteknél. Washington és Szöul állítólag átadta az erre vonatkozó adatokat a kínai hatóságoknak azzal a kéréssel, hogy a szankciók értelmében zárolják a számlákat. A lap úgy értesült, hogy Peking nem mutatkozott készségesnek az ügyben. Washington egyébként a héten az ENSZ-szankciók mellett újabb büntetőintézkedéseket jelentett be, amelyek Észak-Korea Külkereskedelmi Bankját, valamint négy tisztviselőjét érintik.

Nem ez az első eset egyébként, hogy Phenjan megszakította azt a forródrótot, amit a diplomáciai kapcsolatok hiányában, rendkívüli fejlemények esetére hoztak létre Észak és Dél között. Erre legutóbb 2010-ben került sor, egy évvel korábban pedig a diktatórikus állam azt is bejelentette, hogy kilép minden olyan egyezményből, amit Szöullal közösen írtak alá. Nem számít újdonságnak az agresszorok elleni fenyegetőzés sem: 2002-ben például, amikor George W. Bush egykori amerikai elnök a gonosz tengelyéhez tartozó államnak nevezte Észak-Koreát, az válaszul az „agresszorok könyörtelen eltörlését” helyezte kilátásba.

A keményebb retorika akkor is megfigyelhető, amikor új vezető kerül Dél-Korea élére. Ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy a több mint egymilliós hadsereggel rendelkező Phenjan nem jelent komolyabb veszélyt. Ezt támasztja alá a 2010-es, Jonpjong-szigeti incidens is, amelyben két dél-koreai katona és két civil vesztette életét, és amely 1953 óta a legsúlyosabb konfliktus volt a Koreai-félszigeten. Szakértők viszont kétlik, hogy jelenlegi fejlettségével Phenjan az Egyesült Államok területét célba tudná venni. Szerintük még évekre van szükség ahhoz, hogy atomtöltettel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezzen Észak-Korea, amely azonban lankadatlanul dolgozik ezen. Ez legutóbbi nukleáris kísérletéből is egyértelmű, amelynek során kétszer nagyobb lökéshullámokat mértek, mint a korábbi, 2009-es tesztrobbantásnál. Phenjan jelenleg Dél-Korea mellett a térségben található amerikai érdekeltségeket veheti célpontba: az amerikai hadsereg több mint 28 ezer tagja állomásozik Dél-Koreában, 40 ezren Japánban, Guam szigetén pedig katonai támaszpontot működtet az Egyesült Államok.

Olvasson tovább: