Kereső toggle

Ahmadinezsád a „felszabadított” Jeruzsálembe vágyik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Irán és Oroszország, a jelenlegi szír rezsim legfontosabb támogatói is pozitívan fogadták a hírt, hogy a felkelők koalíciójának vezetője, Moaz al-Khatib  tárgyalásokat kezdeményezett a polgárháború mihamarabbi lezárása érdekében. Eközben Izrael többször is megsértette a libanoni légteret, és szír célpontokat is támadott. Az iráni elnök pedig Kairóba látogatott: Ahmadinezsád az első, aki az iszlám forradalom óta felkeresi az országot, és Gázába, valamint Jeruzsálembe készülődik. Azt nem tudni, űrutazása előtt vagy után.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a naponta akár százak életét követelő szír polgárháború nemzetközi beavatkozás nélkül fog véget érni: az ellenzék vezetői szerint a nemzetközi közösség magára hagyta őket, de a másik oldalon, Ahmadinezsád iráni elnök szerint is magának a szír népnek kell eldöntenie, ki megy, ki marad. Nem maradt hát más, mint hogy Moaz al-Khatib, az ellenzék vezetője kifejezte tárgyalási szándékát a kormány irányába. Az Al-Arabija tévécsatornának nyilatkozó al-Khatib, az ellenzéki koalíció nyugaton is elfogadott vezetője Faruk as-Saraa-val tárgyalna a konfliktus rendezéséről, „akinek kezéhez nem tapad vér”. A megegyezés feltételéül többek között a jelenlegi kormány hatalomból való távozását és mintegy 160 ezer politikai fogvatartott szabadon bocsátását is szabták.

A közeledés hírét pozitívan fogadta mind Oroszország, mind Irán. Asszad elnök még nem kommentálta a hírt, viszont korábban elzárkózott minden egyezkedéstől, mondván, hogy terroristákkal nem tárgyal. Terroristáknak nyilvánította mind a felkelőket, mind politikai támogatóikat. Az elnök szerint egyébként az egész felkelés a cionista rezsim műve, amely miután nem bírt az országgal, belülről bomlasztja azt.

A polgárháború külföldi támogatásával kapcsolatosan Hillary Clinton, az Egyesült Államok leköszönt külügyminisztere a Wall Street Journalnak azt nyilatkozta, Irán és Oroszország továbbra is támogatja az Asszad-rezsimet pénzzel és fegyverekkel. Elmondása szerint az iráni Forradalmi Gárda elit egységei komoly szerepet vállalnak a rezsim támogatói oldalán a harcokban. Clinton Irán szerepét és annak atomprogramját nevezte a legnagyobb kihívásnak, amely bonyolultabb, mint bármely más probléma, amellyel korábban találkozott. Ugyanakkor aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a felkelők között sok a szélsőséges, és az al-Kaida fegyveresei is részt vesznek a konfliktus elmélyítésében. Mindemellett örvendetes tény, hogy az ellenzék vezetője párbeszédet kezdett a kormánnyal.

A Süddeutshe Zeitungnak adott interjújában Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter is kijelentette, hogy Szíria jelenlegi kormányát legitimnek tartja, és a nemzetközi katonai beavatkozást továbbra is ellenzi, mindemellett értékeli a nyitottságot az ellenzék oldaláról. Az izraeli légierő Szíriát ért csapásaival kapcsolatban megjegyezte: az nem fog azonnali beavatkozást kiváltani Irán részéről, de figyelmeztetett, a támadások folytatódása az egész térséget tűzbe boríthatja. Izrael számára ugyanis komoly biztonsági kockázatot jelent a szíriai polgárháború, és egyre nagyobb aggodalommal figyelik, ahogy a libanoni Hezbollah mintegy 60 ezer rakétát csempészett a térségbe. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter már korábban figyelmeztetett: nem fogják megvárni, hogy Szíriából tömegpusztító fegyverek kerüljenek a Hezbollah kezébe, amelyeknek elsődleges célja az ország elpusztítása. Ezért egyrészt megelőző csapást mért egy szír konvojra és a környező épületekre, másrészt megélénkült a légtérben a Libanon feletti aktivitása, és nem kizárt, hogy átfogóbb hadműveletekre is sor kerülhet a térségben.

A damaszkuszi rezsim fő támogatójának számító Irán több mint harminc éve megszakította diplomáciai kapcsolatát Egyiptommal, azonban a héten Ahmadinezsád elnök Kairóba látogatott. Amellett, hogy a két állam közötti párbeszéd helyreállítása elkezdődött, a Kol Jiszraél (Izrael Hangja) rádió tudósított arról, hogy az iráni elnök reményét fejezte ki: hamarosan ellátogat majd Gázába, és imádkozhat a „felszabadított” Jeruzsálemben. Jóllehet Egyiptom és Irán kapcsolata még rengeteg feszültséggel terhelt, több állam is aggodalommal figyeli a Muzulmán Testvérek és a nagyhatalmi ambíciókkal bíró perzsa ország egymásra találását. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy a síita Irán Szaddám Huszein bukása óta nagy befolyást szerzett Irakban, a Hezbollah szervezetén keresztül kormányalkotó tényező Libanonban, és Asszad rezsimjének támogatásával Szíriában is, így egészen a Földközi-tengerig terjed befolyása. Kairói látogatása előtt az elnök megjegyezte: reményei szerint az egyiptomi–iráni közeledés meghatározó szerepet fog játszani a palesztinkérdés rendezésében. Szavai szerint, ha a két ország elhatározza, hogy felszabadítja Palesztinát, akkor feltétlenül sikert fognak elérni. Szavai hitelességével kapcsolatban némi kételkedésre adhat okot, hogy a január végén sikeres űrutazást végrehajtó majom után a következő ő akart lenni, aki hazájáért az űrbe látogat.

Hetvenmilliós poggyász

Január 21-én vettek őrizetbe egy iráni állampolgárt a düsseldorfi repülőtéren 300 millió venezuelai bolivárról szóló, azaz 70 millió dollár értékű csekkel a zsebében. Tahmas Mazaheri, az összeg gazdája 2007 és 2008 között a perzsa állam központi bankjának elnöke volt. A Törökországból érkezett 59 éves férfi ellen nyilatkozattétel elmulasztása miatt indítottak eljárást, ami akár 1 millió eurós bírságot is vonhat maga után, de a hatóságok a pénzmosás gyanúját is vizsgálni fogják. Mazaheri állítása szerint egy venezuelai építkezés támogatására szánt összeg volt nála.

Olvasson tovább: