Kereső toggle

Harc a Union Jackért

Zászlóvita Belfastban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több napja folytatódnak a zavargások Észak-Írországban, miután a belfasti városi tanács december 3-án úgy döntött, hogy a középületekről leveszik a Union Jacket, azaz a brit egységet szimbolizáló lobogót, és a továbbiakban csak a nemzeti ünnepekre tűzik ki az Egyesült Királyság zászlaját. A konfliktusban lapzártánkig több mint ötven rendőr sérült meg, akiknek gumilövedékeivel szemben téglákkal és Molotov-koktélokkal felszerelt tömeg áll. A zavargások során több autót felgyújtottak.

A városi tanács katolikus javaslatra fogadta el a vitatott rendelkezést, amely a több mint száz éve kint lévő zászlók eltávolításával a lojalistákban az Egyesült Királyságtól való elszakadás félelmét váltotta ki. A Union Jacknek keresztelt brit lobogó régi feszültségforrás a protestáns vallású lojalisták és az ír nacionalisták között, akik Észak-Írországot szeretnék Írország részének tudni.   
A hasonló szimbolikus esetek időről időre feszültségeket gerjesztenek a protestáns vallású és a katolikus hívők között, ugyanis a katolikusok Írországhoz húznak, a protestáns vallásúak viszont kitartanak amellett, hogy Észak-Írországnak meg kell maradnia Nagy-Britannia részeként. Jóllehet a tüntetések békés, közösségi fórumokon szerveződő megmozdulásnak indultak, rendre erőszakba torkolltak, ami több mint ötven rendőr sérüléséhez vezetett. Terry Spence, a rendőrszakszervezet vezetője szerint egy protestáns félkatonai szervezet (az Ulsteri Önkéntes Erő) tagjai is beszivárogtak a tüntetők közé, és saját céljaikra használják őket. Az unionista politikai erőket azzal vádolták meg, hogy a zászlóügyet ürügyként felhasználják saját politikai céljaikra. Erre válaszul az irányzat két legjelentősebb pártja csütörtökre fórumot szervezett, hogy a feszültséget békés úton rendezzék.
Írország nagy része 1921-ben elnyerte függetlenségét, de a kilencből három megye továbbra is Nagy-Britannia része maradt, ez lett végül Észak-Írország. A hatvanas évektől kezdve azonban időről időre kiújultak a politikai és felekezeti alapon történő zavargások az Egyesült Királysághoz húzók és az ír katolikusok között, ami három évtizednyi erőszakot szült, és mintegy háromezer életet követelt. A konfliktus a Nagypénteki Egyezménnyel ért véget. A Belfasti Egyezmény szerint mindkét fél letette a fegyvert, a Sinn Fein, az IRA politikai szárnya pedig beült az észak-ír törvényhozásba. A bizalmatlanság azonban mindkét részről megmaradt.

Olvasson tovább: