Kereső toggle

Ki az úr Angliában?

Hűbéri jogok a törvényalkotásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Titkos vétójoggal rendelkezik Nagy-Britanniában a királyn és a walesi herceg a készül törvényekkel szemben. A közvélemény eltt alig ismert törvénykezési eljárás menetét egy szintén titkos kormányzati kézikönyv szabályozza. Egy múlt heti bírósági döntés értelmében azonban a kormány köteles nyilvánosságra hozni a kézikönyvet, és megismertetni azt a módot, ahogyan a királyi család még mindig befolyásolja a brit politika menetét.

A Guardian című brit napilap még tavaly hozta nyilvánosságra, hogy a brit kormány 2005 óta számos esetben kérte a királynő, illetve Károly herceg hozzájárulását bizonyos törvények megalkotásához, nehogy azok az uralkodói család érdekeit sértsék. Az érintett törvények teljes listája nem ismert, a lap szerint azonban annyi bizonyos, hogy az előző két parlamenti ciklus alatt legalább tizenkét törvényjavaslathoz kérték a trónörökös beleegyezését. Ezeknek a törvényjavaslatoknak a tartalma változatos: a roncsok elszállításától az építkezésekre, a gazdasági fejlesztésekre vonatkozó törvényeken keresztül a tengerparti hajózás szabályozásáig terjed.
Nagy-Britanniában is sokakat meglepett, hogy Károly herceg ilyen irányú hatalma abból ered, hogy ő a cornwalli hercegség tulajdonosa. A cornwalli hercegség pedig, és elsősorban maga a herceg még ma is szinte hűbéri előjogokkal bír: ha valaki örökösök nélkül halt meg Cornwallban, a földje a hercegségre száll. Ehhez hasonlóan, ha egy cornwalli bejegyzésű céget felszámolnak, a cég után maradó vagyon szintén a hercegségre száll. A hercegség gyakorolja a felügyeleti jogot Scilly-sziget St. Mary kikötője felett is, ennek megfelelően a hajózás szabályozása, sőt mit több, pénzbüntetés kiszabása is jogában áll. A hercegség területén Károly joga az anglikán lelkészek kinevezése is. Mindezek mellett, annak ellenére, hogy a hercegség nem tartozik a korona területeihez, nem kell jövedelemadót fizetni a hercegség mintegy húszmillió fontos éves jövedelme után.
A bíróság legújabb döntése értelmében a kormánynak nyilvánosságra kell hoznia azt a titkos kézikönyvet, amely szabályozta azt az eljárást, ahogyan a kormány a törvényalkotás során a királyi család beleegyezését kéri. A kormány az utolsó percig harcolt a titkos dokumentum nyilvánosságra hozatala ellen, mi több, egy kormányszóvivő szerint azt fontolgatja, hogy megfellebbezi az ítéletet. A Guardiannek nyilatkozó felsőházi Labour képviselő, Lord Berkeley szerint azonban a kézikönyv nyilvánosságra hozatala igencsak kívánatos, hiszen az végre fényt vet arra a sokak által kevéssé ismert eljárásra, amelynek segítségével a walesi herceg és a királynő úgy „játszadoznak a törvényekkel, hogy azok ne sértsék személyes érdekeiket”.
Arra, hogy a királyi család beleegyezésének kikérése nem csupán formalitás, John Kirkhope jogtörténész kutatásai világítottak rá. A kormány és a királyi család ez irányú levelezését kutatva Kirkhope arra jutott, hogy „a törvényjavaslatok várható hatásait ismertették a királyi családdal, és ha szükséges volt, akkor változtattak a törvény szövegén”. Ez a tény alátámasztani látszik azt a vádat, hogy Károly herceg több esetben is legális politikai hatáskörét átlépve próbálta érvényesíteni befolyását.

Olvasson tovább: