Kereső toggle

A CNN alkonya

Ki nyeri a 21. század hírversenyét?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lemondott a CNN elnöke, Jim Walton, miután a hírcsatorna nézettsége 21 éves  mélypontra süllyedt. Walton elismerte, hogy a televíziónak „új gondolkodásra és új vezetkre” van szüksége. A válság oka részben a hagyományos média válsága: a hírmŐfaj egy másik ikonja, a Newsweek hetilap szintén bejelentette, hogy a jövben csak elektronikus formában jelenik meg. A médiaelemzk szerint azonban a problémák másik forrása a CNN elfogult és egyoldalú világnézete, amire a mai sokpólusúvá vált hírvilágban egyre kevesebben kíváncsiak.

Jim Walton együtt nőtt fel a CNN-nel. A csatorna megalakulása után alig egy évvel, 1981 decemberében kezdett dolgozni operatőrként. Innen lépdelt felfelé, párhuzamosan a CNN sikertörténetével. Számos újságírói és szerkesztői pozíciót betöltött, míg 1996-ban – az atlantai olimpia évében – a CNN sportszerkesztőségének igazgatója lett.
A hírcsatorna számára különleges siker volt, hogy a nyári játékokat „hazai pályán” rendezték, hiszen a CNN központja éppen Atlantában van. Waltont 2003-ban nevezték ki a nemzetközi hírhálózat elnökének.
A CNN azonban ekkor már túl volt a fénykorán – bár ez még nem volt egyértelmű. A Ted Turner által alapított hírcsatorna az 1980 utáni bő két évtizedben globális ikonná vált. Turner találta ki a kábeltelevíziózást, amivel a műsorokat egyedi műholdvevő nélkül is el tudják juttatni a háztartásokba és szállodákba. A CNN azt kínálta nézőinek: „Legyen Ön az első, aki megtudja” (Be the First to Know), és
a hírversenyben arra törekedett, hogy vetélytársait megelőzve „rendkívüli híradásokkal” (breaking news) jelentkezzen, bárhol is történik valami jelentős esemény a világon. A CNN-nek köszönhetően világszerte százmilliók váltak szemtanúivá olyan drámai eseményeknek, mint a Challenger űrsikló katasztrófája (1986), a berlini fal ledöntése (1989) vagy az 1991-es öbölháború Szaddám Huszein Irakja ellen, majd a moszkvai puccs Jelcin elnök ellen és a balkáni háború. De a globális nyilvánosságnak köszönhetően bulváresemények is tömegeseménnyé váltak, mint például O. J. Simpson Los Angeles-i autósüldözése, majd pere.
A CNN végigközvetítette – sokak szerint befolyásolta is – a közel-keleti békefolyamatot, a csúcstalálkozókat és az erőszakot egyaránt. Emlékezetes pillanat volt, amikor 1994-ben Bill Clinton a Jordán folyó melletti Araba-sivatagban a világ vezetőinek jelenlétében meghirdette a térség békéjét, amiből azóta sem sok valósult meg. A CNN rendkívüli hírei között tudósított a palesztin terrorcselekményekről. A közvetítéseknek egész rituáléja alakult ki a csatornánál: a robbantás képei után rendszeresen megszólaltatták Jasszer Arafatot, aki elítélte (angolul) a „béke ellenségeinek munkáját”. A terrorizmust támogató, arabul tett nyilatkozatai (mint például a dél-afrikai Johannesburg egyik mecsetében elhangzott beszéde) azonban már nem jelentek meg a CNN tudósításaiban.
A vezető tudósítók, mint Christiane Amanpour, Wolf Blitzer vagy Aaron Brown a hírműfaj mintaképei lettek. A CNN jelképe pedig Larry King volt, naponta jelentkező talkshow-jával.
A csatorna a szeptember 11-ei hírversenyt is megnyerte, miután a CNN producere a World   Trade Centerből azonnal betelefonált a stúdióba.
A televízió az első repülőgép becsapódása után három perccel már élő képeket sugárzott a helyszínről. Ez a drámai nap azonban bizonyos módon határvonalat is jelentett. Az afganisztáni és iraki háborúról már több hírcsatorna is tudósított, így fokozatosan megszűnt a CNN exkluzivitása. Az ezredforduló után a nézőközönség a semleges (vagy a semlegesség látszatát mutató) műsorok helyett inkább a hírek mellett markáns véleményeket közvetítő csatornák felé fordult. Ilyen hírforrás a jobboldali-republikánus közönségnek a Fox News, a liberális nézőknek pedig a MSNBC. Mindkét csatorna évek óta veri nézettségben Amerikában a CNN-t, amely megpróbált új piacok felé nyitni.
Az elmúlt években egyre több regionális – afrikai, ázsiai vagy az arab nézőket megszólító – program tűnt fel a csatornán, ami jót tett ugyan a nemzetközi nézettségnek, de gyengítette a csatorna vonzerejét az európai és amerikai nézők körében. Időközben új riválisok is színre léptek, elsősorban a katari székhelyű Al-Dzsazíra, amely az arab tőkét vegyíti a brit televíziós szakértelemmel, így a közel-keleti régión kívül is egyre népszerűbb.
A CNN nem tudta kiheverni legismertebb arcainak (Amanpour és King) távozását. Az utódok, mint például Anderson Cooper (aki néhány hete elismerte, hogy több mint tíz éve férfi partnerrel él együtt) vagy Piers Morgan, kiváló szakemberek, csak éppen a világ változott meg közben.

Olvasson tovább: