Életbe lépett az olajembargó Irán ellen

Mostantól Európa is ellenség

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Vasárnap lépett életbe az Európai Unió Irán elleni olajembargója, melynek hatása egyelőre kiszámíthatatlan: a perzsa ország gazdaságát és a hétköznapi életet egyre érzékenyebben érinti, ugyanakkor félő, hogy akár fegyveres konfliktushoz is vezethet.

A Fehér Ház üdvözölte az embargót, hangsúlyozva, hogy Teherán számára ez vissza nem térő lehetőség az atomprogramjával kapcsolatos aggodalmak eloszlatására. Az iszlám köztársaság azonban továbbra is állítja, hogy atomprogramja csupán békés célokat szolgál. A hónapok óta zajló tárgyalások során a nyugati hatalmak azt követelték Irántól, hogy fejezze be urándúsító tevékenységét, valamint zárja be a legfontosabb dúsítóüzemeket. A tárgyalássorozat a múlt hónapban akadt el, mivel egyik fél sem volt hajlandó kompromisszumokra.

A fundamentalista iszlám köztársaság egyik fő bevétele az olajexportból származik, a vasárnap életbe lépett embargóval ennek közel negyedétől esik el. Ezért Irán már korábban megfenyegette az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy válaszul lezárja a Perzsa-öböl kijáratában található, iráni fennhatóság alatt álló Hormuzi-szorost. Ez esetben a szankciót aláíró államok szállítóhajói nem jutnak át a csatornán, melyen a világ kőolajexportjának ötöde fordul meg.

A napi négymillió hordó olajat termelő Irán a világ második legnagyobb olajexportőre. A kőolajexport-kiesés hosszú távon jelentősen megviselheti az ország gazdaságát. Az elmúlt év során fokozatosan bevezetett, Iránt sújtó nemzetközi szankciók sorozata máris érezteti hatását. Az iráni pénznem, a riál zuhanórepülésbe kezdett, az ország hivatalos inflációs rátája pedig minden eddiginél magasabb. A gyárak, cégek százával bocsátják el alkalmazottaikat, és rendkívül magas a fiatal munkanélküliek aránya. Az élelmiszerárak a fellegekben járnak, egyre több családnak kell lemondania a hagyományos étkezési szokásairól, alapélelmiszerekről: húsról, gyümölcsről, cukorról. A hírek szerint kifogyóban vannak az iráni gyógyszeripar alapanyagai is.

Rosztam Kasszemi iráni olajügyi miniszter azonban nem tart a jövőtől. Nyilatkozata szerint országa új olaj-adásvételi szerződést írt alá egy meg nem nevezett afrikai országgal, így a szigorú intézkedésekből igazán csak Európának lesz hátránya.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a szankciók semmiképpen nem befolyásolják Irán nukleáris programját, viszont negatív hatással lehetnek a Nyugattal folytatott tárgyalásokra. Kedden egyébként Irán és a nagyhatalmak között újrakezdődtek a tárgyalások Isztambulban.

Próféta 7

A fejleményekre reagálva hétfn hadgyakorlatozni kezdtek az iráni fegyveres erk. Egy háromnapos manver során „idegen támaszpont” elleni támadást gyakorol­nak ballisztikus rakétákkal, köztük olyanokkal, amelyekkel Izraelre vagy a Közel-Keleten állomásozó amerikai erkre is csapás mér­het. A „Próféta 7” nevŐ akcióban bevetik a 2000 kilométer hatótávolságú Sahab-3 ballisztikus rakétát is.
Teherán rendszeresen fenyege­tzik az izraeli atomlétesítmények, valamint a térségben lév amerikai támaszpontok elleni csapásokkal, ha Iránt támadás érné. Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor az utóbbi hónapokban többször említette az iráni atomlétesítmények elleni csapások lehetségét, ha kudarcot vallanak a nagyhatalmak diplomáciai erfeszítései, hogy Teheránt rávegyék vitatott atomprogramjának leállítására.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit