Kettős német vereség

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Se költség­vetési szigor, se Európa- bajnoki cím

Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll. Anglia és Hollandia máris bejelentették, hogy nem engedik ebben a formában megvalósulni, illetve a hogyanok és mikéntek sem biztosak még, ahogy az Európai Egyesült Államok alapjait sem rakták le a részt vevő tagállamok.

Két héten belül másodjára látogat Rómába Angela Merkel. Az első alkalommal még ő volt nyeregben, meghallgatta a kéréseket, nemes egyszerűséggel nemet mondott, és hazarepült. Most azonban kicsit bizonytalanabb a helyzet, mivel az uniós csúcstalálkozó óta az olasz miniszterelnök a spanyol és a francia államfők támogatásával meglehetősen nehéz helyzetet teremtett a német kancellár számára, és a kiharcolt engedmények okozta magabiztossággal ül le tárgyalni Merkellel, akinek még meg kell találnia a maga helyét az új szituációban.

A múlt pénteki találkozón ugyanis sikerült áttörni a német védőfalat. Az olaszok a spanyolokkal karöltve teljessé tették a németek vereségét, amely csütörtök este kezdődött a foci-Eb-n, ahol Mario Balotelli két góllal pecsételte meg a német válogatott sorsát. Másnap egy másik Mario tette nehezebbé Merkel életét egy 15 órás maratoni megbeszélésen: Mario Monti olasz kormányfő, aki Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel karöltve kikényszerítette az intézkedéseket, amelyekre Merkel kezdetben nemet mondott.

A mediterrán kormányfők elérték, hogy azok az államok, amelyek teljesítik az Európai Bizottság éves célelőírásait, szigorú megszorítási kötelezettség nélkül kaphatják meg a segítséget. Ha pedig az Európai Központi Bank, élén a harmadik Marióval, Mario Draghival, megkapja a teljes felügyeletet az európai bankok fölött, már­is lehetségessé válik a közvetlen segítségnyújtás a csődveszélybe került bankok számára.

Egyelôre azonban nem lélegezhet fel senki. Annak ellenére, hogy az olaszok máris áttörésként értékelik a helyzetet, nem biztos, hogy lesz is az engedményekből valami. Finnország és Hollandia ugyanis már bejelentette: vétóval meg fogja akadályozni, hogy az ESM (Európai Gazdasági Mechanizmus) államkötvényeket vásároljon fel, amit az olaszok és a spanyolok szeretnének elérni. Nagy-Britannia azt nem kívánja jóváhagyni, hogy az Európai Központi Bank teljes felügyeletet kapjon az összes bank fölött, viszont ez a feltétele a spanyol bankszektor megmentésének. Mindezek mellett Merkel keze is meg van kötve, az alkotmánybíróságnak még el kell fogadnia az ESM és a Költségvetési Megállapodás kereteit. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bundestag hozzájárulása formális, Merkel nem járhat el e szerint. Ráadásul a Bundestag által már elfogadott állapot megváltozott, így ha Merkel nem tudja parlamentjét meggyőzni arról, hogy ezekre a változtatásokra szükség van a teljes összeomlás elkerüléséhez, a Bundestag ugyancsak élni fog vétójogával, és akkor marad minden a régiben.

Merkel számára a csúcstalálkozó eredményei jelen pillanatban vereségnek tűnhetnek, ugyanis a német parlament és a Szövetségi Tanács a politikusok nyilatkozatai alapján nem támogatja, hogy engedjen a védőháló eléréséhez eddig előírt követelményekből - a németek érthető módon nem kívánják finanszírozni a takarékoskodni nem tudó államok sikertelen pénzügyeit.

Az is nyitott kérdés egyelőre, hogy a mostani engedmények visszamenőleg vonatkozni fognak-e azokra, akik már kaptak segítséget az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF), amelyből az ESM-et kialakítanák. Brüsszel szerint Görögország, Írország és Portugália számára semmi sem változik, ám az olaszok és a spanyolok sikere erősen felbátoríthatja ezeket az államokat is, még több balegyenest adva ezáltal Merkel megszorítási reformjainak.

De van még remény arra is, hogy a kancellár az apró betűs rész segítségével keresztülvigye saját elképzeléseit is, a csúcstalálkozó záródokumentumát ugyanis úgy fogalmazták meg, hogy marad benne elég mozgástér Merkel számára. Először is a megállapodás szerint csak az után lehet közvetlenül feltőkésíteni a bankokat, hogy feláll és működni kezd a hatékony európai bankfelügyelet, ami még eltarthat egy ideig. Ha egy ilyen felügyelet létrejön, az még segíthet is a németeknek a költségvetési megszorítások betartatásában. A spanyolok is megkapták ugyan a zöld lámpát a bankszektor újratőkésítésének támogatásához, ám a gombot az átutaláshoz csak akkor nyomják meg, ha az európai partnerek elégedettek Spanyolország reformteljesítményével. Végül pedig nincs pénz teljesítmény nélkül: annak ellenére, hogy a védőháló a jövőben felvásárolhatja majd a nehézségekkel küzdő államok kötvényeit, egyelőre csak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) lehet pénzhez jutni. Mielőtt a kedvezőbb feltételek életbe lépnek, az uniós tagállamoknak van lehetőségük előírni, hogy a már megkövetelt reformokat vigyék keresztül az igénybevevők.

A németek által szorgalmazott központosított felügyelet, a költségvetési politikába való szélesebb körű beleszólási jog, ami meg tudná alapozni a szorosabb együttműködést az unión belül, egyelőre nem mindenkinek tetszik. A franciák és az angolok hangosan védelmezik szuverenitásukat a kérdésben. Nagy-Britanniában úgy tűnik, hogy a szorosabbra húzott gyeplő akár a szigetország unióból való kilépését is kiválthatja, Cameron miniszterelnök azonban el akarja ezt kerülni, ugyanis az európai piac nélkül a britek sem sokáig maradnak talpon. A németeknél viszont, akik a pénzüket jobban féltik, mint a nemzeti alapjogaikat, 49 százalék tudná elképzelni, hogy létrejön egy európai szuperállam. Ennek a menete azonban még nagyon homályos, szakértők szerint is éveket vehet igénybe, amíg kialakul.

Döntések

•ŰMegkönnyítik a hozzáférést a védháló forrásaihoz azok számára, akik teljesítik a brüsszeli takarékossági és reformköveteléseket. A segítséghez elegend a stabilitási és növekedési megállapodás követelményeit határidre teljesíteni.
•ŰKözvetlen segítséget kaphatnak a bankok a védhálóból. A bankok újratkésítése nem az államokon keresztül történne, így ezzel nem növelik tovább az államadósságot, és csökkenhet az alapkamat.
•ŰA közvetlen újratkésítés feltétele, hogy a bankok uniós felügyelet alá kerüljenek – ennek a mikéntjét az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az Európai Központi Bank közremŐködé-sével.
•ŰMegszŐnik a rangsorolás a privát és az állami befektetk között – csd esetében nemcsak a privát befektetk veszítik el a pénzüket, hanem az eurózóna más országai is, ha hitelezi voltak az érintett államnak. Ez az intézkedés újra ráveheti a kisbefektetket, hogy állampapírt vegyenek, ami csökkentheti az államok finanszírozási költségeit.
•ŰEgy bank- és költségvetési unió homályos terveit is körvonalazták a résztvevk, amihez a politikai unió is hozzátartozik majd. A konkrétumokról azonban elször az októberi csúcstalálkozón fog szó esni.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit