Kettős német vereség

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Se költség­vetési szigor, se Európa- bajnoki cím

Teljes a német kudarc: nemcsak a fociban, de uniós fronton is leterítették az olaszok a német túlerőt. A két „szuper-Mario", Mario Monti és Mario Balotelli gondoskodott arról, hogy ne legyen egyszerű Angela Merkel hétvégéje. A német kancellárnak a héten még saját kormánya haragjával is szembe kell néznie, ám az olaszok sem örülhetnek felhőtlenül: a megállapodás ugyanis gyenge lábakon áll. Anglia és Hollandia máris bejelentették, hogy nem engedik ebben a formában megvalósulni, illetve a hogyanok és mikéntek sem biztosak még, ahogy az Európai Egyesült Államok alapjait sem rakták le a részt vevő tagállamok.

Két héten belül másodjára látogat Rómába Angela Merkel. Az első alkalommal még ő volt nyeregben, meghallgatta a kéréseket, nemes egyszerűséggel nemet mondott, és hazarepült. Most azonban kicsit bizonytalanabb a helyzet, mivel az uniós csúcstalálkozó óta az olasz miniszterelnök a spanyol és a francia államfők támogatásával meglehetősen nehéz helyzetet teremtett a német kancellár számára, és a kiharcolt engedmények okozta magabiztossággal ül le tárgyalni Merkellel, akinek még meg kell találnia a maga helyét az új szituációban.

A múlt pénteki találkozón ugyanis sikerült áttörni a német védőfalat. Az olaszok a spanyolokkal karöltve teljessé tették a németek vereségét, amely csütörtök este kezdődött a foci-Eb-n, ahol Mario Balotelli két góllal pecsételte meg a német válogatott sorsát. Másnap egy másik Mario tette nehezebbé Merkel életét egy 15 órás maratoni megbeszélésen: Mario Monti olasz kormányfő, aki Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel karöltve kikényszerítette az intézkedéseket, amelyekre Merkel kezdetben nemet mondott.

A mediterrán kormányfők elérték, hogy azok az államok, amelyek teljesítik az Európai Bizottság éves célelőírásait, szigorú megszorítási kötelezettség nélkül kaphatják meg a segítséget. Ha pedig az Európai Központi Bank, élén a harmadik Marióval, Mario Draghival, megkapja a teljes felügyeletet az európai bankok fölött, már­is lehetségessé válik a közvetlen segítségnyújtás a csődveszélybe került bankok számára.

Egyelôre azonban nem lélegezhet fel senki. Annak ellenére, hogy az olaszok máris áttörésként értékelik a helyzetet, nem biztos, hogy lesz is az engedményekből valami. Finnország és Hollandia ugyanis már bejelentette: vétóval meg fogja akadályozni, hogy az ESM (Európai Gazdasági Mechanizmus) államkötvényeket vásároljon fel, amit az olaszok és a spanyolok szeretnének elérni. Nagy-Britannia azt nem kívánja jóváhagyni, hogy az Európai Központi Bank teljes felügyeletet kapjon az összes bank fölött, viszont ez a feltétele a spanyol bankszektor megmentésének. Mindezek mellett Merkel keze is meg van kötve, az alkotmánybíróságnak még el kell fogadnia az ESM és a Költségvetési Megállapodás kereteit. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bundestag hozzájárulása formális, Merkel nem járhat el e szerint. Ráadásul a Bundestag által már elfogadott állapot megváltozott, így ha Merkel nem tudja parlamentjét meggyőzni arról, hogy ezekre a változtatásokra szükség van a teljes összeomlás elkerüléséhez, a Bundestag ugyancsak élni fog vétójogával, és akkor marad minden a régiben.

Merkel számára a csúcstalálkozó eredményei jelen pillanatban vereségnek tűnhetnek, ugyanis a német parlament és a Szövetségi Tanács a politikusok nyilatkozatai alapján nem támogatja, hogy engedjen a védőháló eléréséhez eddig előírt követelményekből - a németek érthető módon nem kívánják finanszírozni a takarékoskodni nem tudó államok sikertelen pénzügyeit.

Az is nyitott kérdés egyelőre, hogy a mostani engedmények visszamenőleg vonatkozni fognak-e azokra, akik már kaptak segítséget az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF), amelyből az ESM-et kialakítanák. Brüsszel szerint Görögország, Írország és Portugália számára semmi sem változik, ám az olaszok és a spanyolok sikere erősen felbátoríthatja ezeket az államokat is, még több balegyenest adva ezáltal Merkel megszorítási reformjainak.

De van még remény arra is, hogy a kancellár az apró betűs rész segítségével keresztülvigye saját elképzeléseit is, a csúcstalálkozó záródokumentumát ugyanis úgy fogalmazták meg, hogy marad benne elég mozgástér Merkel számára. Először is a megállapodás szerint csak az után lehet közvetlenül feltőkésíteni a bankokat, hogy feláll és működni kezd a hatékony európai bankfelügyelet, ami még eltarthat egy ideig. Ha egy ilyen felügyelet létrejön, az még segíthet is a németeknek a költségvetési megszorítások betartatásában. A spanyolok is megkapták ugyan a zöld lámpát a bankszektor újratőkésítésének támogatásához, ám a gombot az átutaláshoz csak akkor nyomják meg, ha az európai partnerek elégedettek Spanyolország reformteljesítményével. Végül pedig nincs pénz teljesítmény nélkül: annak ellenére, hogy a védőháló a jövőben felvásárolhatja majd a nehézségekkel küzdő államok kötvényeit, egyelőre csak az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) lehet pénzhez jutni. Mielőtt a kedvezőbb feltételek életbe lépnek, az uniós tagállamoknak van lehetőségük előírni, hogy a már megkövetelt reformokat vigyék keresztül az igénybevevők.

A németek által szorgalmazott központosított felügyelet, a költségvetési politikába való szélesebb körű beleszólási jog, ami meg tudná alapozni a szorosabb együttműködést az unión belül, egyelőre nem mindenkinek tetszik. A franciák és az angolok hangosan védelmezik szuverenitásukat a kérdésben. Nagy-Britanniában úgy tűnik, hogy a szorosabbra húzott gyeplő akár a szigetország unióból való kilépését is kiválthatja, Cameron miniszterelnök azonban el akarja ezt kerülni, ugyanis az európai piac nélkül a britek sem sokáig maradnak talpon. A németeknél viszont, akik a pénzüket jobban féltik, mint a nemzeti alapjogaikat, 49 százalék tudná elképzelni, hogy létrejön egy európai szuperállam. Ennek a menete azonban még nagyon homályos, szakértők szerint is éveket vehet igénybe, amíg kialakul.

Döntések

•ŰMegkönnyítik a hozzáférést a védháló forrásaihoz azok számára, akik teljesítik a brüsszeli takarékossági és reformköveteléseket. A segítséghez elegend a stabilitási és növekedési megállapodás követelményeit határidre teljesíteni.
•ŰKözvetlen segítséget kaphatnak a bankok a védhálóból. A bankok újratkésítése nem az államokon keresztül történne, így ezzel nem növelik tovább az államadósságot, és csökkenhet az alapkamat.
•ŰA közvetlen újratkésítés feltétele, hogy a bankok uniós felügyelet alá kerüljenek – ennek a mikéntjét az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az Európai Központi Bank közremŐködé-sével.
•ŰMegszŐnik a rangsorolás a privát és az állami befektetk között – csd esetében nemcsak a privát befektetk veszítik el a pénzüket, hanem az eurózóna más országai is, ha hitelezi voltak az érintett államnak. Ez az intézkedés újra ráveheti a kisbefektetket, hogy állampapírt vegyenek, ami csökkentheti az államok finanszírozási költségeit.
•ŰEgy bank- és költségvetési unió homályos terveit is körvonalazták a résztvevk, amihez a politikai unió is hozzátartozik majd. A konkrétumokról azonban elször az októberi csúcstalálkozón fog szó esni.

Olvasson tovább:

Az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal, hogy Netanjahu politikai értelemben túlélheti õt.

Obama „bosszút hirdetett” az új izraeli kormány ellen?

Arra lehetett számítani, hogy Barack Obama nem fogadja lelkesen Benjamin Netanjahu újraválasztását, ám az amerikai elnök ingerült reakciói mögött stratégiai cél is húzódhat - állítja az Israel Today című online híroldal.

Fekete doboz – 150 áldozat a francia Alpokban

Lapzártánk idején továbbra sem tudni, mi okozhatta a Germanwings járatának tragédiáját. A Lufthansa tulajdonában lévő légitársaság egyik Airbus A320 típusú gépe 144 utassal és 6 főnyi személyzettel a fedélzetén zuhant le kedden.

Hitvallást módosítottak a presbiteriánusok

„Két személy – a hagyomány szerint egy férfi és egy nő – szövetsége” a házasság – állapítja meg az amerikai Presbiteriánus Egyház hitvallása, melyet a napokban módosítottak.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit