Kereső toggle

Damaszkuszi méregpohár

Kihez kerülnek a szíriai vegyi fegyverek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszába érkezett a szíriai konfliktus. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök drámai hangú nyilatkozatban figyelmeztette Básár Asszad szír elnököt: hadüzenetnek tekintik, ha a damaszkuszi rezsim beveti vegyi fegyvereit a felkelk vagy valamelyik szomszédos ország ellen. Izrael ehhez hozzátette, hogy akkor is akcióba lép, ha Szíria megpróbálja átjátszani tömegpusztító fegyvereit a Hezbollah libanoni terrorcsoportnak. Közben az iráni vezetés felszólította Asszadot, hogy „szabadítsa fel a Golánt a cionista megszállás alól”.

A Pentagon értesülése szerint Asszad elnök parancsára a vegyifegyverkészletek egy részét a Damaszkusztól északnyugatra fekvő al-Szafira katonai bázisról a határ közeli egységekhez szállították, a bevetésükhöz szükséges rakétaütegekkel együtt. Nyugati katonai szakértők attól tartanak, hogy a tömegpusztító fegyverek így a felkelők kezére kerülhetnek, akik között külföldi terrorszervezetek fegyveresei is harcolnak. A másik – még komolyabb – veszélyforrás, ha a szíriai vezetés a vegyifegyverkészleteket megpróbálja kijuttatni az országból. Ez esetben a címzett a libanoni Hezbollah lehet. Becslések szerint a halálos idegmérgek és más veszélyes anyagok a szíriai határról alig két óra alatt a Hezbollah ellenőrzése alatt álló kelet-libanoni Bekaa-völgybe juthatnak.
„Parancsot adtam az izraeli hadseregnek arra, hogy készüljön fel egy olyan helyzetre, amikor támadást kell végrehajtanunk a szíriai fegyverarzenál ellen” – közölte Ehud Barak izraeli védelmi miniszter. Hasonló üzenet érkezett Washingtonból is. Előbb George Little, a Pentagon sajtótitkára közölte, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben elfogadhatatlannak tekinti” a vegyi fegyverek használatát. Ezt nyomatékosította Barack Obama elnök is, aki azt mondta: „Asszadnak felelnie kell azért, ha elköveti azt a tragikus hibát, hogy beveti a vegyi fegyvereit.” Hasonlóan nyilatkozott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és William Hague brit külügyminiszter is.
Még a Szíria mellett leginkább kiálló Oroszország is figyelmeztette a damaszkuszi vezetést, hogy „eszébe ne jusson” ilyen lépést tenni. Úgy tűnik azonban, hogy Moszkva sem bízik meg teljes mértékben Asszad elnökben. A szíriai vezető számára ugyanis az utolsó adut jelenthetik a tömegpusztító fegyverek. Ha Asszad azt látja, hogy Moammer Kadhafi sorsa fenyegeti – akit a líbiai lázadók órákon át kínoztak, és az újabb információk szerint csoportosan meg is erőszakoltak, mielőtt megölték volna – előfordulhat, hogy ezekhez a fegyverekhez nyúl, akár a felkelőkkel, akár Izraellel szemben. Az is irracionális döntésre indíthatja Asszadot, ha személye elleni merénylettől kell tartania, vagy attól, hogy a nemzetközi bíróság előtt kell felelnie a háborús bűnök miatt. A másfél éve zajló polgárháborúnak eddig több mint 18 ezer áldozata volt, így Hágában aligha lehetne kérdés a szíriai vezetés felelősségre vonása.
Az orosz bizonytalanságot jelzi, hogy az utolsó külföldi nagy légitársaság, az Aeroflot is bejelentette: két héten belül „gazdasági megfontolásokból” felfüggeszti damaszkuszi járatait.
Miközben a nagyhatalmak igyekeznek elrettenteni Szíriát a veszélyes lépésektől, Teheránból éppen ellentétes üzenetek érkeznek. A legbefolyásosabb iráni újság, a Kayhan – amelyet a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah közvetlen szócsövének tartanak – felszólította a damaszkuszi kormányt, hogy bosszulja meg a múlt heti terrortámadást. Az öngyilkos bombamerényletben életét vesztette a szíriai katonai vezetés több tagja, köztük a belügyminiszter és a titkosszolgálat első embere is. A Kayhan egy héttel a támadás után azt írta, hogy a „szálak Izraelbe vezetnek”, ezért Asszadnak „minden oka megvan arra, hogy lecsapjon a cionista rezsimre”. Az iráni lap még hajmeresztőbb állítása, miszerint a burgaszi merényletet is Izrael tervezte el, hogy ürügyet találjon Irán ellen. A teheráni kommentár szerint ezeket a provokációkat csak katonai úton lehet megbosszulni. A kérdés szerintük csupán az, hogy Szíria megelégszik-e a Golán-fennsík „felszabadításával, vagy átfogó háborút indít a megszállók ellen”. Egy ilyen szíriai csapáshoz a Hezbollah és Irán is csatlakozna – ígéri a teheráni lap, amely szerint Izrael felkészületlen a háborúra. „A konfrontáció az egész térséget a cionista rezsim és az amerikai–cionista szövetség tagjai – Törökország, Szaúd-Arábia, Katar – ellen fordítaná. Így egyesülhetne az ellenállási front, Irántól Észak-Afrikáig.”
Irán nem elégszik meg azzal, hogy a sajtón keresztül uszítson Izrael ellen. A bulgáriai merénylet azt jelzi, hogy a Teheránból irányított terrorhálózat – élén a Hezbollahhal – közel két évtized után újra aktivizálódott. A libanoni terrorszervezet a nyolcvanas évek elejétől kezdve sorra küldte öngyilkos merénylőit a nyugati célpontok ellen. 1983-ban a bejrúti amerikai tengerészgyalogosok laktanyája elleni támadásban 299 katona halt meg. (A robbantás a békeidőben valaha történt legnagyobb detonáció volt.) A kilencvenes években legjelentősebb célpontjuk a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség, majd – egy évvel később – az ugyanebben a városban található zsidó kulturális központ volt.
1995 után azonban abbamaradtak az ilyen típusú támadások, és a terroristák inkább az izraeli célpontok ellen fordultak. A palesztin intifáda gyilkos hulláma és a sorozatos gázai rakétatámadások tíz év alatt több mint 1300 izraeli életét követelték. A biztonsági fal megépítése és más megelőző intézkedések nyomán azonban az áldozatok száma 2008 után nagy mértékben csökkent. Így számítani lehetett arra, hogy az anticionista terrorizmus irányítói újra külföldi, „puha célpontok” ellen fordulnak. A fordulatot ösztönözte az is, hogy 2008 februárjában Damaszkuszban végeztek Imad Mugnijével, a Hezbollah első számú katonai parancsnokával.
2012 elejétől kezdve legalább 18 merényletkísérletet lepleztek le, többek között Indiában, Törökországban, Azerbajdzsánban, Thaiföldön, Grúziában, Kenyában és Cipruson. A nemzetközi terrorkampány szervezőinek az sem vette kedvét, hogy a másfél tucatnyi próbálkozásnak az idén februárban Új-Delhiben megsebesült izraeli diplomatafeleségen kívül nem volt egyetlen áldozata sem – egészen Burgaszig. A terrorizmus elleni harc eredményét azonban a közvélemény nem a megakadályozott akciók, hanem a hibák és áldozatok számán méri le.
Az utóbbi hónapokban meghiúsított tervek között a legveszélyesebb egy izraeli utasszállító reülőgép tervezett ciprusi elrablása és felrobbantása volt. Nyugati terrorszakértők szerint az Irán-Hezbollah terrorszövetség elsősorban stratégiai célpontokat keres. Ilyenek lehetnek a külföldi izraeli nagykövetségek, diplomaták, kereskedelmi irodák, de például az olimpián részt vevő izraeli delegáció is. Szintén kiemelt célpontnak tekintik a földközi-tengeri földgázkitermelő platformokat és izraeli repülőjáratokat is.
A bulgáriai merénylet sikere – amelyet a legújabb információk szerint egy profin felkészített csapat hajtott végre (lásd keretes írásunkat) – újabb lendületet adhat a Hezbollah terroristáinak. Az, hogy évtizedek múltán újra öngyilkos merénylők sora áll készenlétben a terror irányítóinak parancsára várva, felveti a kérdést, vajon hány alvó ügynök lehet a nyugati nagyvárosokban.

Burgasz,Ű2012.Ű07.Ű18.

Folyamatosan vizsgálják a hat izraeli áldozatot követel múlt heti bulgáriai terrortámadás körülményeit, amelyhez hasonló még nem történt a balkáni országban. Az izraeli turistabusz elleni merénylet elkövetését, amelyben a bolgár nemzetiségŐ sofr is életét vesztette, eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban kijelentette: meggyzdése, hogy az öngyilkos merénylet mögött a Hezbollah áll.
A nyomozás eddigi eredményei szerint a múlt szerdai terrortámadás a burgaszi repültéren nem magányos merényl akciója volt – a támadónak legalább két segítje volt a végrehajtásban, akiket még keresnek. A támadást elkészít csapat egy hónappal a merénylet eltt érkezhetett Bulgáriába, mindegyikük külön városba, bérelt autóikat folyamatosan cserélgették. A nyomozók egy ni segítt is keresnek.
A bombát felrobbantó személyt még nem sikerült azonosítani – európai kinézetŐ, 20-30 év körüli férfi volt, aki hosszú hajat, feltehetleg parókát viselt. A tipikus turistának öltözött férfi az állítólag t szállító taxis szerint jól beszélt oroszul. ValószínŐnek tartják, hogy többi társával együtt Románia fell érkezett Bulgáriába. A bolgár nyomozóhatóság az FBI-hoz is eljuttatta a támadó DNS-mintáját, annak megállapítására, megegyezik-e a guantanamói foglyok valamelyikének DNS-mintájával.
A merénylet helyszínét vizsgáló szakértk szerint szinte csoda, hogy a támadásban csak heten vesztették életüket.

Olvasson tovább: