Kereső toggle

A múmiának mennie kell!

„Ez már valamiféle sátánizmus”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vlagyimir Putyin népszavazást írna ki Lenin eltemetésével kapcsolatban, és amennyiben Oroszország lakossága támogatja, több mint 87 évvel halála után végre a föld alá kerülhetnének a forradalom atyjának maradványai. A várható eredmény olyannyira nem kétséges, hogy a fogadóirodáknál már fogadásokat lehet kötni a temetés helyszínére és idpontjára is.

2001-ben Vlagyimir Putyin még úgy nyilatkozott Lenin esetleges eltávolításáról, hogy az nem kívánatos, mivel egy egész generáció élete kötődik a kommunista vezér nevéhez, akik emiatt úgy érezhetnék, hamis értékekre építették az éle-tüket. Az azóta eltelt tizenegy év alatt azonban a megváltozott közhangulat egyre inkább a temetésnek kedvez, és magán a Jegyinaja Rossziján, azaz Putyin pártján belül is többen kezdeményezték a kérdés megoldását.
A legmarkánsabban Vlagyimir Megyinszkij állt ki a temetés mellett, s ezzel sikerült magára vonnia a kommunisták haragját, akik provokációval vádolták a politikust. „Úgy gondolom, hogy minden évben újra elő kell vennünk ugyanazt a kérdést: Lenin testi maradványainak elszállítását a mauzóleumból – mondta Megyinszkij 2011-ben. – Ez valamiféle ostoba, pogány-nekrofil misszió minálunk a Vörös téren. Semmiféle Lenin-test nincsen ott, a szakértők tudják, hogy csak a test 10 százaléka maradt épen, a többit már régen kizsigerelték és kicserélték. De a lényeg nem is a test, hanem a szellem. Lenin a legvitatottabb politikai személyiség, és az, hogy egy nekropolisz központi szereplőjeként jelen van a városunk szívében, borzasztó ostobaság.” A politikus hozzátette, hogy akik a Vörös téren rockkoncerteket tartanak, valószínűleg nem is gondolnak rá, hogy mindezt egy temető területén teszik. „Ez már valamiféle sátánizmus” – összegezte Megyinszkij.


Az évek során az Alekszej Suszev tervei alapján készült, babiloni zikkurat mintájára épült mauzóleum egyre többet veszített szakralitásából, ahogy egyre több információ szivárgott ki a tetem tartósításával kapcsolatos nehézségekről. A tudósok – a karrieristák önként jelentkeztek, de voltak, akiket a Cseka erőszakkal kényszerített a veszélyes feladatra – rögtön az első lépéseknél melléfogtak, mert Vlagyimir Iljics tetemén már pár nappal a halála után kellemetlen elváltozások jelentkeztek, amiket lázas igyekezettel próbáltak helyrehozni, hogy Lenint a kommunizmus szentjeként állíthassák a nép elé. Az ortodox lélekben ugyanis még a katolikusnál is mélyebben él az a meggyőződés, hogy a legnagyobb szentek jutalma haláluk után az, hogy testüket elkerüli a bomlás. Ehhez képest Iljics teste mindennapi kezelésre és évente hosszabb „kúrákra” szorult, és így is egyre romlott az állapota.
Leninnek – ahogy a híres múmiáknak általában – az évek folyamán több áldozata volt. Első „merénylője”, Mitrofán Mihajlovics Nyikityin tíz évvel a halála után, 1934-ben kísérelt meg belelőni a kiállított testbe, de miután a látogatók és az őrök megakadályozták ebben, saját magát lőtte le. Az ötvenes, hatvanas és hetvenes években számos alkalommal próbáltak meg kárt tenni a tetemben, legtöbbször kővel akarták betörni az üvegkoporsót. Lenin sértetlen maradt, de két ízben is tragédia történt: 1967-ben a mauzóleum bejáratánál követett el egy férfi öngyilkos merényletet, amelyben többen meghaltak, 1973-ban pedig az épület belsejében robbantott fel ismeretlen tettes házi készítésű bombát, ami egy ott tartózkodó házaspár életét követelte.
A Szovjetunió bukása után a bulvárrovatok kedvelt témájává váltak a tetem konzerválásával kapcsolatos bonyodalmak. Manapság már a bizarr kíváncsiság viszi a látogatókat a mauzóleumba, amely Moszkva egyetlen ingyenesen megtekinthető idegenforgalmi látványossága, így még közvetlen hasznot sem hoz. A goodbyelenin.ru oldalon már több mint 368 ezer polgár szavazott Lenin temetésével kapcsolatban, 63 százalékuk mellette. Sokan magát az épületet is lerombolnák, de az – a hivatalos verzió szerint – a temetés után egy Lenin-múzeumnak adna majd otthont.

Olvasson tovább:

  • Netanjahu Liebermant választotta

    Visszatér az izraeli kormányba Avigdor Lieberman. A Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű párt vezetője a védelmi és a bevándorlási ügyek tárcáját kapja meg. A párt kormánykoalícióhoz való csatlakozásával meglepő fordulattal zárult az elmúlt hetekben zajló politikai manőverezés.
  • A török demokrácia végnapjai

    Úgy tűnik, Törökország és Merkel kancellár megállapodása a menekültek kérdésében dugába dől még azelőtt, hogy az teljes egészében megvalósulhatna.
  • Zöld fordulat Ausztriában

    Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldpárt által támogatott független jelölt nyerte a május 22-ei elnökválasztást Ausztriában.