Kereső toggle

Puccs után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hétvégén lezajlott az egyiptomi elnökválasztás utolsó fordulója. Bár a hivatalos eredményhirdetés csak csütörtökön történik meg, a Muzulmán Testvériség már ünnepli jelöltje, Dr. Mohamed Morszi gyzelmét. Kairóban a helyzet pattanásig feszült.

„La ilaha il allah” (Csak egy az isten) – kiabálják a Tahrír téren összegyűlő iszlamisták. Tapsolnak és táncolnak örömükben, mert a Muzulmán Testvériség pártja, a Szabadság és Igazság Párt sajtókonferencián, majd saját lapjának címoldalán jelentette be, hogy a feldolgozott választási eredmények szerint jelöltjük nyerte meg az ország első elnökválasztását a harminc éven keresztül regnáló Mubarak elnök elűzése óta.
A tér felett rendőrségi és katonai helikopterek köröznek, e sorok írásakor azonban még nem borítékolható, hogy az országot átmenetileg kormányozó Legfelsőbb Katonai Tanács és a Muzulmán Testvériség közötti feszültség nem vezet véres utcai összecsapásokhoz, esetleg polgárháborúhoz. De kezdjük az elején.
Az elnökválasztás a parlamenti választásoknál valamivel alacsonyabb, 40 százalékos részvételi aránnyal zajlott le. A két fordulóból álló választásokon a forradalom utáni politikai paletta minden jelentősebb alakja indult, élesen kirajzolva az egyiptomi politika három főbb csapásvonalát: a politikai iszlamizmust, melyet a parlamenti választásokon taroló és kétharmadot szerző Muzulmán Testvériség, valamint a szélsőségesen iszlamista szalafi pártok képviselnek, a forradalmat kirobbantó, szekuláris, baloldali, illetve liberális tömböt, mely nyugati típusú demokráciát szeretne az országban, valamint a forradalommal megbuktatott volt kormányzópártot, a Nemzeti Demokratikus Párt érdekszféráját.
Még az első forduló sem kezdődött el, de már a jelölések is komoly botrányokat okoztak. A jelöltek névsorából ugyanis – különböző okokból – több olyan nevet is törölt a választási bizottság, akik jelentős politikai erőt tudtak felmutatni. Például nem engedték indulni a parlamentben 36 százalékot szerző szélsőséges iszlamista Núr párt jelöltjét, Abu Iszmailt, de ugyanerre a sorsra jutott Omár Szulejmán is, aki a Mubarak rendszer hírhedt titkosszolgálatának vezetője volt. Kizárták az iszlamista tömb több prominensét is, míg egyedül a Testvériség képviselője, Mohamed Morszi maradt. (Allah vagy a párt, Hetek, 2012. június 1.)
Az első forduló végeredménye mindenkit megdöbbentett, és komoly összecsapásokhoz vezetett a hadsereggel Imbaba kerületben: a négy befutó jelöltből csupán kettő jutott tovább, a Mubarak-éra utolsó miniszterelnöke, a katonai juntához ezer szállal köthető Ahmed Safik és Mohamed Morszi. Az új helyzetben a választás már csak két dologról szólt: az egyiptomiak választhatnak, hogy a hadsereg vagy az iszlamisták irányítsák az országot.

A kétségbeesett szekulárisok

Az első forduló eredményeinek kihirdetése nagyjából egy időre esett a volt elnök, Hoszni Mubarak, valamint a megdöntött rendszer vezetői ellen folytatott per ítéletével. Mubarakot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, egykori miniszterelnökét, Habib al-Adlit pedig tizenkét év letöltendő börtönbüntetésre a forradalom alatti karhatalmi atrocitások miatt.
A döntés mélységesen felháborította az egyiptomi közvéleményt, akik halálbüntetésre számítottak a forradalom során meggyilkolt 1500 tüntető és a több ezer sebesült miatt, így sokan csatlakoztak a téren gyülekező szekulárisokhoz, akik Ahmed Safik kiemelkedő szereplése miatt választási csalást kiáltottak. Arra a törvényre hivatkozva, mely megtiltja, hogy a volt kormánypárt (értsd a múlt rendszer – a szerk.) tagjai politikai szerepet vállaljanak, próbálták Safik indulását érvényteleníteni, törekvésük azonban elakadt az alkotmánybíróságon, mivel Safik katonaként nem volt tagja a korábbi kormánypártnak. A szekuláris koalíció ekkor tárgyalásokba kezdett a Muzulmán Testvériséggel annak érdekében, hogy szavazataikért cserébe írásos ígéreteket kapjanak a szekuláris állam fenntartására. A Testvérek azonban nem mutatkoztak együttműködőnek.

A testvér és a katona

A választások vasárnap megrendezett utolsó fordulója tehát Ahmed Safik, a légierő nyugalmazott ezredese és Dr. Mohamed Morszi között zajlott. Safik egy pillanatra sem rejtette véka alá, hogy az elítélt kormányfőt, Hoszni Mubarakot „jelentős államférfinak tartja”, programja legfontosabb pontjának pedig a „közbiztonság” helyreállítását nevezte. Még támogatóinak is úgy tűnt, hogy az LKT teljes támogatását élvezi. Szombaton Shauki Sahine, Ahmed Safik egyik kampánykoordinátora úgy nyilatkozott a Hetek tudósítójának, hogy a volt miniszterelnök győzelmét szinte biztosnak látják.
Mindenkit meglepetésként ért tehát a vasárnapi eredmény, mely közel egymillió szavazattal Mohamed Morszit hozta ki győztesnek. A Muzulmán Testvériség ugyanis az ország összes szavazóhelyére delegált megfigyelőt, hogy elejét vegyék az esetleges visszaéléseknek, melyekkel Safikot már az első forduló végén is vádolták. (Egészen pontosan azzal, hogy kiskatonákat vezényeltek ki, hogy rá szavazzanak.) A Testvérek nem várták meg a választási bizottság hivatalos eredményhirdetését: azonnal bejelentették győzelmüket, és az utcára vonultak. Nem véletlenül.
A Legfelsőbb Katonai Tanács ugyanis puccsot hajtott végre az alkotmánybíróság segítségével, egyelőre vér nélkül. Múlt hét pénteken, alkotmányellenességre hivatkozva feloszlatták a döntően iszlamista képviselőkből álló parlamentet, és olyan rendőri jogkörökkel ruházták fel a hadsereget, mint például a házkutatás, az előállítás joga. A valódi puccs (puha puccs – ahogyan a nyugati lapok politikai elemzői írják) azonban szombaton éjszaka történt. Ekkor jelent meg ugyanis az alkotmány új módosításait tartalmazó hivatalos közlöny.
Ezek a módosítások abszolút hatalmat garantálnak az országot jelenleg kormányzó tábornokoknak. Gyakorlatilag az elnöknek sincs beleszólása, hogyan irányítják az egyiptomi haderőt. A törvények szerint harminc napon belül felesküdő elnöknek nincs joga háborút kezdeni az LKT beleegyezése nélkül, szintén csak a katonai tanács hozzájárulásával adhat direkt utasítást a haderőnek, hogy biztosítsák a közbiztonságot. A valódi hatalom így a tábornokoknál marad, mint ahogyan mindig is Egyiptom modern kori történelmében.
A frissen megválasztott Morszi elnök nem hagyta szó nélkül az LKT törvénymódosításait, nyilatkozatában „törvénytelennek” nevezte a parlament feloszlatását, és alkotmányellenesnek az elnöki jogkör módosítását. A Tahrír térre hívta támogatóit, és azt ígérte, ha a hadsereg nem vonja vissza a törvényeket, illetve nem hagyja, hogy a képviselők a parlamentben ülésezzenek, a Tahrír téren fogja letenni elnöki esküjét, a Muzulmán Testvériség képviselői pedig ugyanott fognak parlamenti ülést tartani. A Testvériség retorikája erősen forradalmira hangolódott, mely nem volt rájuk jellemző a januári események alatt, így nagy valószínűséggel tényleges összecsapásokra készülnek a hadsereggel. A rendfenntartó erők és a hadsereg teljes készenlétben állnak az országban. Kairó felett katonai helikopterek köröznek, a nagyvárosokba vezető utakon mindenkit megállítanak és ellenőriznek a katonák. Ezzel  párhuzamosan az állami médiában kampány indult a „forradalmat veszélyeztető” külföldi elemek kiszűrésére, ennek keretén belül több külföldi, túlnyomórészt arab állampolgárt is előállítottak. A helyzet pattanásig feszült.

A Hamasz üdvözli morszi elnököt

Az egyiptomi választási eredmények hírére tömegdemonstráció kezddött a Gázai övezetben, amely az övezet elnökének, Iszmail Haníjának az otthonától egészen a Vörös Félhold épületéig haladt, mintegy 2 kilométer hosszan. A több ezer fbl álló tömeg szlogenekkel és üdvrivalgással üdvözölte a Muzulmán Testvériség gyzelmét Egyiptomban. A Hamasz ugyanis, melyet több ország is terrorszervezetként jegyez, a Muzulmán Testvériségbl alakult párttá, politikai agendájuk és elképzeléseik gyakorlatilag egy trl fakadnak. A Testvériség egyiptomi gyzelmétl azt remélik, hogy Egyiptom felbontja a Camp David-i békeegyezményt, és akár katonai segítséget is nyújt számukra Izrael állam ellen folytatott harcukban.

Válságos állapotban

Ellentmondásos hírek érkeznek Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök egészségi állapotáról. A Mena nevŐ egyiptomi állami tévécsatorna hírül adta, hogy a volt egyiptomi kormányf kedden a klinikai halál állapotában érkezett meg a katonai kórházba, ahová a börtönkórházból szállították át egy szívroham után. A klinikai halálról szóló hírt azonban késôbb hivatalosan cáfolták. A legfrissebb jelentések szerint Mubarak szíve és más létfontosságú szervei mŐködnek, és az orvosok lekapcsolták a lélegeztetgéprl. A Guardian szerint azonban Mubarak kómába esett. A keddi szívrohamot feltehetleg az agyában keletkezett vérrög idézte el, de még a börtönkórházban sikeresen újraélesztették a 84 éves exelnököt. Mubarakot néhány héttel ezeltt, közvetlenül bírósági tárgyalása után érte az els szívroham, amikor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Olvasson tovább: