Amerika a jövőben nem akarja egyedül játszani a világ csendőre szerepét. Ahogy Camp Davidben a G8-csúcstalálkozón, úgy azt követően Chicagóban is nagy szerep jutott a spórolással megvalósított költségvetési hiánykezelésnek, ami Obama elnök választási kampányában is központi kérdés. Ha a republikánusok és a demokraták nem találnak közös megoldást az államadósság csökkentésére, 2013-ban a hadi költségvetés automatikusan 500 milliárd dollárral kevesebből gazdálkodhat.
A csúcstalálkozón megvitatott javaslatok szerint a nagy projekteket a tagoknak együtt kellene finanszírozni, ám a jelenlegi szabályozás alapján először a parlamenteken kell valahogy átvinni az esetleges szerepvállalást. Ez például Németországban igen nagy problémát jelent, mivel a közhangulat egyre inkább a hadi szerepvállalás csökkentését követeli. Obama javaslata kikerülné a parlamenti jóváhagyást, nagyobb teret engedve a kormányoknak. Erre azért is van szükség, mivel egyénileg igen sokba kerülnek a NATO-projektek például az Egyesült Államoknak. A több mint húsz folyamatban lévő kérdésben, amelyeket a huszonnyolc tagállamnak a jövőben meg kell oldania, az is cél, hogy azok is járuljanak hozzá a „forró térségekben” a békefenntartáshoz, akik nem tagjai a katonai szövetségnek, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsának igen – így Kína és Oroszország is beszállhatnak a finanszírozásba olyan kérdésekben, amelyek esetlegesen őket is érinthetik.
A NATO-csúcson az „Okos védelem” (Smart Defence) mellett egyértelműen az afganisztáni ISAF-misszió teljes felszámolásának konkrét ütemterve állt a középpontban. Sosem jutott még el ilyen stádiumba a kérdés, most viszont igencsak egységesek voltak az álláspontok.
A frissen megválasztott François Hollande ígéretéhez híven az idén megkezdi a francia csapatok visszahívását Afganisztánból, az év végéig teljes létszámban kivonulva a misszióból. 2015-ig a tervek szerint a teljes ISAF-haderő elhagyja Afganisztánt, és a NATO szerepvállalása kizárólag a helyi védelmi erők kiképzésére korlátozódik majd, illetve a tagállamok még legalább tíz évig közösen nyújtanának finanszírozási segítséget az afgánoknak mintegy 4,1 milliárd dollár összegben.
Az afganisztáni misszió felszámolásában igen nagy problémát jelent a harcászati felszerelés elszállítása a helyszínről. Több állammal is folytak tárgyalások, így Üzbegisztánnal és Pakisztánnal is, ám a kivitelezés egyelőre nyitott kérdés. Pakisztán ugyan átengedi a konvojokat, de járművenként ötezer dollár útdíjat követel, aminek eredményeképpen hiába hívták meg a csúcstalálkozóra, Obama mégsem fogadta a pakisztáni elnököt.
Az afganisztáni német bázisról Üzbegisztánon keresztül vasúton is ki lehetne hozni a felszerelést, ám ezt a megállapodást is veszélyezteti a magas útdíj, amit az üzbégek mellett Kazahsztán, Oroszország, majd Litvánia is követelhet, amelynek kikötőjében hajóra kerülhetne a felszerelés.
További bővítés
Az Észak-atlanti Szövetség kibvítése jelenleg vitás kérdésnek számít. A csúcson Hillary Clinton amerikai külügyminiszter találkozott a jelenlegi négy tagaspiráns ország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Montenegró vezetivel, viszont tagfelvételrl ez esetben nem született konkrét döntés. Az országok felvétele tovább élezheti a konfliktust Oroszországgal, mivel annak idején Németország újraegyesítésének egyik feltétele volt orosz részrl, hogy a NATO keleti irányban nem bvül tovább. Ennek ellenére Clinton kijelentette, hogy az ajtók továbbra is nyitva maradnak a jelentkezk eltt.
2012. 05. 25. (XVI/21)
