Kereső toggle

Hajnalfény és terror

Obama Afganisztánban kampányolt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oszama bin Laden levadászásának egyéves évfordulóján váratlan villámlátogatást tett Afganisztánban Barack Obama amerikai elnök. Bár a látogatás hivatalos célja, hogy stratégiai megállapodást kössön Hamid Karzai afgán elnökkel az amerikai kivonulást követő időszakról, az időzítés szemmel láthatóan már az amerikai elnökválasztási kampány része. Obama látogatását követően alig két órával a tálibok öngyilkos merényletet hajtottak végre a Kabul keleti részén található Green Village nevű megerősített komplexum ellen, amely legalább hét ember életét követelte.

Látogatása során Obama beszédet tartott a Bagram Légitámaszponton tartózkodó amerikai katonáknak, akik előtt azt hangsúlyozta: „Itt az ideje Amerika megújításának.” Az afganisztáni helyzetre utalva kijelentette: „Afganisztánban hajnal előtti sötétség van, de a horizonton már látszanak az új nap fényei.”
Elemzők szerint az elnök látogatása és annak időzítése nem a véletlen műve, hanem gondos kampánystratégia része. Oszama bin Laden meggyilkolásának egyéves évfordulóján ugyanis Obama azt a képet kívánja erősíteni, hogy ő az, aki kiadta a parancsot a terrorista vezér likvidálására, mint ahogyan ő az az elnök is, akinek sikerült kivezetnie az országot két népszerűtlen háborúból.
Obama stábjának a múlt héten sikerült Mitt Romney-t is zavarba hoznia az Oszama bin Laden-üggyel, szembesítve egy 2007-es korábbi nyilatkozatával, mely szerint nem érdemes dollármilliárdokért megmozgatni az eget és a földet egyetlen ember miatt. A demokraták azzal vádolták Romney-t, hogy Obama helyében ő nem adta volna ki a parancsot a terrorista vezér meggyilkolására. Mitt Romney-t kellően felháborította Obama stábjának akciója, és az amerikai közelmúlt legerélytelenebbnek tartott demokrata elnökére utalva úgy válaszolt, azt a parancsot „még Jimmy Carter is kiadta volna”.
Obama hétfőn újra megfürdött saját dicsőségében, ismét Romney rovására: „Én megmondtam, hogy ha lehetőség kínálkozik rá, akkor megteszem. Azt gondolom, hogy az emberek komolyan veszik azt, amit mondanak. Ha egyesek korábban egy dolgot állítottak, most meg azt mondják, hogy másképp cselekedtek volna, ám legyen. Adjunk nekik lehetőséget, hogy megmagyarázzák.”
Az Obama-kormányzat mellesleg szemmel láthatóan gondosan készült az Oszama bin Laden elleni akció egyéves évfordulójára, és kiszivárogtatták a nála talált dokumentumok egy részét. Ezek szerint a terrorista vezér gyakorlatilag az utolsó percig egy újabb NATO-ellenes akció szervezésén dolgozott. Az akciót a tálibok segítségével akarta végrehajtani, akikkel számos kérdésben megegyezett. A dokumentumokat, melyek szerint bin Laden többek között meg akarta változtatni az al-Kaida terrorszervezet nevét, napokon belül online is elérhetővé teszik – számolt be hétfőn John Brennan, Obama legfőbb terorrizmusellenes tanácsadója. Nyilvánossá teszik például az Oszama bin Laden és társai között váltott leveleket, illetve a terrorista vezér saját kezűleg írott naplóját is.

Költöző hadsereg

Hétfőn Washingtonba látogatott a japán miniszterelnök, miután az Egyesült Államok és Japán megegyezett, hogy Amerika csökkenti katonai jelenlétét Okinawa szigetén, ahonnan kilencezer tengerészgyalogost költöztetnek át Guam szigetére és más amerikai és ausztrál támaszpontokra.
Leon Panetta amerikai védelmi miniszter üdvözölte a döntést, amely egy 2006 óta húzódó, feszült vitát zárt le. A két ország által kiadott közös nyilatkozat szerint a lépéssel „az Egyesült Államok erőpozíciói az ázsiai-csendes-óceáni térségben földrajzilag jobban elosztottá és politikailag fenntarthatóvá válnak”. A japán szigeten állomásozó amerikai haderő évek óta zavaró tényező volt a két ország kapcsolatában, amelyre csak hosszas tárgyalások után született megegyezés.
Az amerikai védelmi minisztérium egyik munkatársa szerint a haderő átköltöztetésével lehetőség nyílt az együttműködésre olyan területeken, mint például a kiberbiztonság, űrkutatás és a rakétavédelmi rendszerek kiépítése. Elemzők azonban felvetik a kérdést, vajon mennyire életképes az Obama-kormány stratégiája, amely egyre inkább a csendes-óceáni és ázsiai térségre fókuszál, hogy kezelje az észak-koreai nukleáris fenyegetést, Kína gyorsuló fegyverkezését és a dél-ázsiai országok területi vitáit.
Okinawát a második világháború után foglalta el az Egyesült Államok, azóta jelentős mértékű az amerikai jelenlét. Jelenleg mintegy 47 ezer amerikai katona állomásozik a szigeten, amivel szemben a sziget japán lakói számos alkalommal tiltakozásukat fejezték ki. (Sz.K.)

Olvasson tovább: