Kereső toggle

Sok kicsi nem megy sokra

Gazdasági után politikai káosz Görögországban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A görög szavazók múlt vasárnap ismét megmutatták, hogy milyen a nemzeti önérzet; hiába fenyeget az államcsd réme, mégis a megszorítások ellen szavaztak. A gazdasági válság mellé sikerült egy politikait is összehozni, ami csak súlyosbítja az euróövezet válságát. Olyannyira, hogy vannak, akik már annak gondolatával is eljátszottak, hogy bizonyos országok nélkül jobban menne a sora a közös fizeteszköznek.

A vasárnapi görögországi választásokon egyetlen pártnak sem sikerült annyi parlamenti helyet megszereznie, hogy önállóan kormányalakításra legyen képes. Sőt, a két megszorításpárti nagy párt, a szociáldemokrata Paszok és a konzervatív Új Demokrácia együtt sem képes kormányt alakítani. A költségvetési szigort képviselőket elkerülte a szerencse, ugyanis mindössze két mandátum kellett volna a szükséges többséghez.
A legtöbb szavazatot megszerző Új Demokrácia párt vezetője, Antonisz Szamarasz mindössze öt órát töltött a próbálkozással, hogy megegyezzen a többiekkel, akik a szorult helyzetet kihasználva vagy elzárkóztak, vagy teljesíthetetlen követelésekkel álltak elő. Hétfőn este Szamarasz bejelentette: visszaadja az elnöknek a kormányalakítási megbízatást, így most a második helyezett baloldali koalíció, a Syriza elnöke, Alexis Tspiras próbálkozhat. Ha neki sem sikerül, a Paszok kap lehetőséget, ám ha május 17-éig nem alakul meg az új görög kormány, június 17-én megismétlik a választásokat. Úgy tűnik, mindenki erre az eseménysorra készül, mivel Tspiras olyan pártokkal is tárgyalni kezdett a közös munkáról, amelyek nem jutottak be ugyan a parlamentbe, de 1-2 százalékot sikerült szerezniük, ami beolvadhat a Syriza szavazatai közé, ha közösen indulnak a „második körben”.
A Paszok és az Új Demokrácia párton kívül a parlamentbe jutott  minden egyes erő ellenzi a Németország és Angela Merkel által szorgalmazott költségvetési szigorításokat. Tspiras forgatókönyve a következő: Görögország bent marad az eurózónában, és az IMF nagyvonalúan eltekint pár évre attól, hogy a felvett gigantikus méretű hiteleket fizessék. A moratórium addig tartana, amíg a görög gazdaság talpra áll. Ha azonban nem sikerül meggyőzni az IMF-et, illetve az Európai Központi Bankot ekkora engedményről, bekövetkezhet a totális csőd, és Görögország nagy valószínűséggel kénytelen lesz elhagyni az euróövezetet.
Az EKB igazgatóságának tagja, Jörg Asmussen, Tspiras igényeire válaszul a Handelsblatt nevű német magazinnak elmondta, hogy nem nyitottak a feltételek újratárgyalására: „Görögországnak tisztában kell lennie azzal, hogy a már elfogadott szanálási program mellett nincs más alternatíva, amennyiben az ország tagja kíván maradni az eurózónának.”
A Fitch Ratings vezetője, Paul Taylor a Spiegel Online internetes magazinnak adott interjújában elmondta: az euróövezet Görögország nélkül sem omlik össze, sőt. Taylor szerint a németek azért fognak körömszakadtáig küzdeni az euróért, mivel a márka újrabevezetése az azonnali erős árfolyam miatt súlyos csapást mérne a német gazdaság motorját alkotó exportra. Ennek megakadályozása érdekében minden bizonnyal még a görögök „beáldozására” is hajlandók lesznek.

Olvasson tovább: