Kereső toggle

Változás vagy összeomlás - Reform előtt az IMF

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tŐnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelel gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekv tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük mŐködésképtelen európai modellt, st, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.

Távolról sem ért még véget a hitelválság, derül ki az IMF április 18-án közzétett tavaszi Globális pénzügyi stabilitási jelentéséből. Az eurózóna országaiban egyre súlyosabban halmozódó költségvetési deficit újabb, a 2008-ashoz hasonló összeomlást eredményezhet, ha a bankok egymás után elveszítik likviditásukat a rájuk nehezedő finanszírozási nyomás alatt. Ám magán az IMF-en belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy ezt vajon ki és hogyan fogja megakadályozni.
A BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és az Egyesült Államok azonban nem hajlandóak hozzájárulni a tartalékképzéshez, ugyanis a pénzügyi szervezet 2009 óta 107 milliárd dollárt pumpált bele az egyre inkább működésképtelennek bizonyuló európai gazdaságokba, ami majdnem tízszer annyi, mint az 1995-ös mexikói segélycsomag, illetve háromszor annyi, mint amit 1998-ban az ázsiai válságban segítségképpen Dél-Korea, Indonézia és Thaiföld együtt kapott.
Mivel teljesen fölöslegesnek látják, hogy a megfelelő reformok és változtatások nélkül tovább finanszírozzák az olasz vagy a spanyol költségvetési hiányt, ezek az államok elkötelezték magukat amellett, hogy ha megakadályozni nem is tudják, de lelassítsák az Európának juttatott segítséget, ha az euróövezetben nem történnek meg a megfelelő intézkedések az óriási hiány és az igen alacsony növekedési ütem kiküszöbölésére. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a BRICS-államok találkozója után kijelentette: „Nem állunk még készen arra, hogy becsléssel szolgáljunk, mivel vannak olyan feltételek, amelyeket nem teljesítettek a tagállamok – azzal kapcsolatosan, hogy megtörténnek-e a szükséges reformok.”
Nem csak a feltörekvő államok a gátjai az európai védőhálónak, az Egyesült Államok sem hajlandó további hozzájárulásokra, és a kilátások az elnökválasztás után sem valószínű, hogy megváltoznak. „Európa már Európában sem működik” – ez Mitt Romney egyik választási szlogenje, amelyben arra utal az amerikai választók előtt, hogy az egyre súlyosbodó euróövezeti válságot a szociális állammodell okozza, amit Romney szerint Obama elnök is preferál. Az Obama-kormány azonban nem játszik Romney kezére ebben a kérdésben, mivel úgy tűnik, hogy az őszi választások előtt az Egyesült Államok semmiféle újabb pénzinjekciót nem hajlandó az IMF rendelkezésére bocsátani. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter elmondta: „Európa saját erőből is meg tudja oldani a problémáit. Az IMF nem tud helyette egy masszív védőhálót létrehozni.”

Pénz beszél

A pénzügyi tartalékok szempontjából minél inkább kimerül Európa a válság súlyosbodásával egyre jobban függ például a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkez Kína, vagy a gazdaságilag még jelents ert képvisel Oroszország jóindulatától, ami egyre nagyobb hatalmat ad ezeknek az országoknak a kezébe.
Az IMF végrehajtó bizottságában az európai régió képviseli a többiekhez képest felülreprezentáltak, ugyanis a székeket a legnagyobb pénzügyi hozzájárulási kvótával rendelkez országok kapják. Így történhet meg az, hogy az európaiak lényegében megszavazták maguknak a segélycsomagokat. Ezt akarják a jövben megakadályozni a feltörekv (BRICS) országok, úgy, hogy hozzájárulásuk fejében átláthatóságot, illetve a felhasználási célok meghatározásába való nagyobb beleszólási jogot követelnek.

Két tűz között

Két tŐz közé került Christine Lagarde, az IMF vezetje, aki hónapok óta azon ügyködik, hogy egy megfelel finanszírozási alapot „kalapoljon össze”, amely biztonságos védhálót feszítene ki az euróövezet köré, esetlegesen megakadályozva az európai fizeteszköz összeomlását. Mindamellett, hogy folyamatosan fegyelmezi az euróövezeti államok pénzügyi vezetit a hiányos vagy teljesen hiányzó reformok miatt, igyekszik meggyzni a többi IMF-tagállamot, hogy elemi érdekük megakadályozni Európa csdjét. Nincs könnyŐ helyzetben Lagarde, mivel a szükséges megszorításokat az eurózóna tagállamai egyre kevésbé tudják kivitelezni. Hétfn lemondott a holland miniszterelnök, Mark Rutte, mivel képtelen volt keresztülvinni a költségvetési kiadások csökkentését. A jöv vasárnapi francia elnökválasztás kimenetele is jelents hatással lesz a reformokra, ugyanis a gyzelemre esélyes François Hollande központi választási ígéretének megfelelen újra akarja tárgyalni a megszorításokat szorgalmazó nemzetközi euró-költségvetési megállapodást. Emiatt sem mindegy, hogy a júniusi G20 csúcstalálkozóig megszületik-e a döntés az euró-védhálóról. Az eurózóna tagállamai már beérnék 800 milliárd eurós segítséggel is, amelybl 300 milliárdnak már úgy van meg a helye, hogy valójában még nem áll rendelkezésre.

Olvasson tovább: