Kereső toggle

Ítéletre várva

Bíróság előtt Khalid Sheik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Katonai bíróság elé kerül Khalid Sheik Mohammed és négy társa a 2001. szeptember 11-ei merénylet megtervezéséért. Az ikertornyok elleni merénylet agytrösztje és társai felett Guantánamóban fognak ítélkezni – azon a helyen, amelyrl négy évvel ezeltt Barack Obama azt állította, be kell zárni, a terrorizmussal gyanúsított személyek ügyében pedig civil bíróságoknak kell ítélkeznie. Az Obama-kormányzat négy év alatt tökéletes hátraarcot hajtott végre: a választási kampány jegyében végre ítéletet szolgáltat az egyik legfbb terrorista ügyében, akire halál vár, ha a katonai bíróság bŐnösnek találja.

A szeptember 11-ei merényletek kitervelője, a KSM-nek is nevezett pakisztáni származású Khalid Sheik Mohammed eredetileg Kuvaitban született, gyerekkorát Pakisztánban töltötte. Az Egyesült Államokban szerzett gépészmérnöki diplomát 1986-ban. A nyolcvanas évek végén Bin Laden mellett harcolt az afganisztáni háborúban, ezt követően sok társához hasonlóan a boszniai háborúban vett részt. Az első komoly terrorakció, amelyben részt vett, szintén a WTC ellen irányult 1993-ban, amikor egy teherautót robbantottak fel az ikertornyok egyik parkolójában. A merényletet unokaöccse, Ramzi Juszef hajtotta végre. Miután Juszefet elkapták, KSM mérnökként kezdett el dolgozni Katarban. Ezt követően Afganisztánba menekült, ahol felújította barátságát Oszama bin Ladennel, és 1998-ban kezdte megtervezni a szeptember 11-ei merényletet. 2007-ben a guantánamói bázison azt vallotta: „Én voltam felelős a szeptember 11-ei akcióért A-tól Z-ig.”
Mohammed elfogásához több titkosszolgálati akció vezetett el.
2002 márciusában a pakisztáni rendőrség a CIA és az FBI segítségével elfogta Abu Zubaydah-t, akit nemcsak az ikertornyok elleni merényletben való részvétellel, hanem jordániai terrorcselekményekkel, illetve a Los Angeles-i reptér elleni merénylet tervezésével is gyanúsítottak. Zubaydah sok mindent elárult a vallatások során, de egy adott ponton nem szolgált több információval. Ifjabb George Bush visszaemlékezései szerint ekkor kereste meg őt George Tenet CIA-igazgató, és az elnök ekkor adott engedélyt az úgynevezett intenzív vallatási módszerek alkalmazására, amelyek nem okoznak maradandó fizikai vagy mentális kárt a fogolyban, de mégis erős szenvedéssel járnak. A liberálisok által sokat bírált vízbefojtásos módszer meghozta a sikert, Zubaydah rengeteg információt elárult, többek között azt is, hogy Khalid Sheik Mohammed volt a szeptember 11-ei merényletek mögötti agytröszt.
A CIA 2003 márciusában jutott el KSM-hez, akit végül a pakisztáni rendőrség tartóztatott le. A terrorista azt mondta a CIA-nek: „Majd beszélek nektek, ha New Yorkban leszek, és beszéltem az ügyvédemmel.” Ezt követően kért engedélyt George Tenet arra, hogy Mohammed esetében is alkalmazzák a vízbefojtásos vallatási módszert. George Bush Döntési helyzetek című memoárjában azt írja, hogy mikor Tenet megkérdezte erről, eszébe jutott Danny Perl újságíró özvegyével való beszélgetése, aki terhes volt, amikor férjét Khalid Sheik Mohammed lefejeztette, illetve eszébe jutott a 2973 áldozat, akik a WTC elleni merényletben haltak meg, és kiadta a parancsot a vallatásra. A CIA 183 alkalommal alkalmazta a vízbefojtásos módszert, aminek következtében Mohammed vallott. A Washington Post beszámolója szerint KSM a CIA egyik legértékesebb foglyává vált, aki néha krétával a kezében, táblán magyarázta vallatóinak az akciókat, értékes információk tömkelegével árasztva el a nyomozó szerveket.
Az Obama-adminisztráció eleinte kereste a módját, hogy civil bíróság ítélkezzen Khalid Sheik Mohammed ügyében, de a Ghailani ügyben elszenvedett fiaskó (lásd keretes írásunkat), illetve a Kongresszus ellenállása miatt visszaadta az ügyet a katonai bíróságnak.

Obama fiaskója

A guantánamói tábor felszámolása Obama elnök egyik sokat hangoztatott választási ígérete volt még 2008-ban. Az elnök, aki szeret az emberi jogok harcosaként viselkedni, azt ígérte a választóknak, hogy a terrorizmussal gyanúsított foglyokról majd civil bíróságok fognak ítélkezni. A Bush-kormányzat ugyanis bevallottan azzal a céllal tartotta a terrorizmussal vádolt személyeket a kubai Guantánamón található haditengerészeti támaszponton, hogy ne élvezzenek hasonló jogi státuszt, mint amivel az Egyesült Államokban rendelkeznének. Így vallatásuk és az ítélkezés nyilvánvalóan könnyebben valósult meg, természetesen nem túl baráti körülmények között.
Az els vádlott, aki terrorcselekményért civil bíróság elé került, a tanzániai Ahmed Ghailani volt, aki az 1998-as tanzániai és kenyai amerikai nagykövetségek elleni merényletben vett részt tevlegesen. ő vásárolta meg a merényletben használt teherautót, a robbantáshoz felhasznált acetilén- és oxigénpalackokat, illetve személyesen rakodta fel a teherautóra a robbanóanyagokat. Ghailani a robbantások elestéjén Pakisztánba ment, ott fogták el 2004-ben, majd 2006-ban helyezték át Guantánamóba.
Az ügyészség 285 rendben emelt vádat a terrorista ellen, ebbl azonban csak egyben találták bŐnösnek, a bíróság ugyanis nem vette figyelembe a vád koronatanújának vallomását, mivel ahhoz vallatással jutottak hozzá. A kudarc hatalmas csapást jelentett az Obama által sokszor ismételt emberjogi-harcos retorikára, és elrevetítette azt, hogy az Obama-kormány a „nagyvadakat” nem viszi civil bíróságok elé. Az, hogy Khalid Sheik Mohammedet most állítják katonai bíróság elé, valószínŐleg nem a véletlen mŐve. A BBC washingtoni tudósítója szerint ez már a választási kampány szerves része.

Olvasson tovább: