Kereső toggle

„Hitler alatt volt jó világ”

Neonáci szónoklatot tartott Anders Breivik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nácikat és az al-Kaidát éltette Anders Breivik, akinek pere a héten kezdődött Oslóban. A norvég tömeggyilkos, aki 77 embert ölt meg, nem bánta meg tettét, sőt országa érdekében vállalt „jócselekménynek" nevezte a mészárlást. Norvégiában hatalmas vitát váltott ki, hogy a tízhetesre tervezett per során Breivik lehetőséget kap nézetei részletes kifejtésére, miközben legfeljebb 21 éves börtönbüntetésre számíthat. A norvég szélsőjobboldali pártok és mozgalmak a per ellenére is kitartanak bevándorlásellenes politikájuk mellett, miközben  Breivik százszámra kapja a támogatói leveleket cellájába a világ minden részéről.

Bár a tévékamerák nem vették a beszédét, Anders Breivik egy órán át magyarázhatta, miért gyilkolt meg tavaly nyáron hetvenhét embert Oslóban. A férfi nem véletlenül vigyázott arra, hogy élve fogják el a norvég kommandósok Utøya-szigetén. A tömeggyilkosságot ugyanis csak küldetése első felvonásának tekintette. A bíróságon tartott beszédével egy új szélsőjobboldali mozgalmat kíván elindítani, amelyet tervei szerint majd a börtönből irányít. A nyilvános per érdekében harcolt - sikerrel - a pszichiátriai szakvélemény ellen is, amely eredetileg beszámíthatatlannak nyilvánította őt.

Breivik a tárgyalás első napján elsírta magát, ám ennek semmi köze nem volt a megbánáshoz. A tömeggyilkos a saját propagandavideóján érzékenyült el, amelyet a bíróság a bizonyítékok sorában levetített. Megismételte, hogy ma is újra elkövetné tettét, és nem tekinti ártatlanoknak a megölt fiatalokat, akik egy nemzetellenes párt táborában „politikai agymosáson" vettek részt.

Saját magát ezzel szemben forradalmárnak nevezte, aki Norvégia és Európa megmentéséért vállalta tettét. A legnagyobb veszélynek az Európát elárasztó bevándorlók áradatát tekinti, akik „öt éven belül többségbe kerülnek majd" a kontinensen. Breivik fegyveres polgárháborút sürgetett a muzulmán bevándorlók ellen, még mielőtt az európai „őslakosok" reménytelen helyzetbe kerülnek. (Ugyanakkor az iszlamista al-Kaidát a világ leghatékonyabb fegyveres szervezetének nevezte.)

Tettét azzal magyarázta, hogy „kénytelen volt" gyilkolni, mert ezzel „egy nagyobb etnikai konfliktust" akart megelőzni. A norvég büntető törvénykönyv 47. cikkelyére hivatkozott, amely szerint senkit nem lehet megbüntetni olyan cselekményért, amelyet kényszerből követett el, azért, hogy embereket vagy értékeket védjen meg „egy más módon elkerülhetetlen fenyegetéstől".

Anders Breivik példaképei a nácik és Adolf Hitler, akinek idején a bevándorlás kérdése fel sem merült Európában. „Akkor volt utoljára demokrácia" - állította beszédében Breivik, aki a tárgyalás kezdetén ökölbe szorított karlendítéssel köszöntötte a hallgatóságot.

Breivik korábban egy nagyszabású nemzetközi hálózat fontos tagjának állította magát, de ezt a tárgyaláson túlzásnak minősítette. Mint mondta, sokáig csak a meggazdagodás érdekelte, és ennek érdekében nagyüzemi módon vállalta okiratok - köztük egyetemi diplomák - hamisítását. Ezzel több mint egymillió dollárt keresett, amit külföldi bankszámlákra utaltatott. 2001-től kezdett kapcsolatot keresni európai szélsőjobboldali csoportokkal, de nem árult el részleteket arról, hogy kik voltak segítői az állítólagos Templomos Lovagok szervezetének tagjai közül.

Nehezebb toborozni

Øyvind Strømmen szabadúszó újságíró, a szélsőséges jobboldali mozgalmak szakértője, aki korábban A sötét internet címmel írt könyvet az észak-európai ultranacionalistákról, arra figyelmeztet, hogy azokon az internetes fórumokon, ahol Breivik korábban aktív volt, az utóbbi időben sokkal keményebb, fanatikusabb retorikát alkalmaznak.

„A terrortámadást követően különböző csoportok részéről más és más reakciók voltak megfigyelhetők. Vannak olyan szélsőjobboldali csoportok - mint a Haladás Párt -, akik azt mondják, hogy nincs semmi közük Breivikhez, aki egyszerűen csak egy magányos őrült. Vannak, akik szerint mindennek a Munkáspárt (Arbeiderpartiet) az oka, mert ha más bevándorlási politikát folytattak volna, akkor ez a mészárlás nem történt volna meg. Megint mások szimpátiájukat, de legalábbis megértésüket fejezik ki Breivik cselekedetei felé. És van néhány anonim hozzászóló, akik sajnálják, hogy nem voltak ott Utøya-szigetén július 22-én" - írja Øyvind Strømmen.

A szakértő úgy véli, hogy július 22-e óta a jobboldali szélsőségesek nehezebben tudnak tagokat verbuválni. „Szerintem ennek az az oka, hogy nagyobb ellenállásba ütköznek. A jobboldali csoportok egy része rövid időn belül rengeteg Facebook-támogatót veszített. A Norvég Védelmi Liga például alig tíz embert tudott felsorakoztatni legutóbbi tüntetésén" - állítja Strømmen.

A per kezdetén megszólalt a Fjordman néven ismertté vált norvég blogszerző, Peder Are Nøstvold Jensen, akinek írásait Breivik számos alkalommal idézte kiáltványában, és utalt is rá mint inspirációs forrásra. Amióta felfedte kilétét, Fjordmant tanúnak is beidézték a Breivik-perbe e-mailen keresztül.

Olvasson tovább: