Kereső toggle

Egyre csendesebb többség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vasárnap kerül sor az elnökválasztás els fordulójára, ahol egyelre úgy tŐnik, csak az kérdés, hogy megsemmisít vagy szerény vereséget szenved a hivatalban lév elnök. Nicolas Sarkozy 36 százalékos népszerŐségi mutatójával az ötödik köztársaság legnépszerŐtlenebb elnöke. A várható vereség ellenére Sarkozy remek hajrát produkált a kampány finisében, amelybe még Obama elnököt is sikerült bevonnia.

A hétvégén a két fő jelölt óriási mozgósító rendezvényeket tartott, és Sarkozy, akinek esélyei a májusi második fordulóban még kevésbé rózsásak, mint az elsőben, elmondta: érzi a „csendes többség” támogatását, ám a Le Monde újságírói szerint ez a többség egyre csendesebb.
Francois Hollande szocialista jelölt is a támogatói elé állt, vele kapcsolatban viszont azt a veszélyt fogalmazzák meg a médiában, hogy a vesztét okozhatja, ha túl győzelemittasan jelenik meg a nyilvánosság előtt. Esélyei ugyanis sokkal jobbak, mint a jelenlegi elnöknek, aki az ötödik köztársaság eddigi legnépszerűtlenebb elnökeként 36 százalékos támogatással várja az elnökválasztást, és valóban minden eszközt megragad arra, hogy saját magát kedvezőbben pozicionálja a választók előtt.
Ennek egyik eszköze volt, amikor Sarkozy „véletlenül” beengedett egy forgatócsoportot arra a videókonferenciára, amelyen Barack Obamával folytatott beszélgetést. A szocialista párt azzal vádolta meg Sarkozyt, hogy megsértette a diplomáciai protokoll szabályait, és jelenlegi pozícióját használja fel a választások megnyerésére, mivel a konferencia közben egyértelmű utalást tesz: „Nyerni fogunk, Mr. Obama, Ön és én együtt.” A Fehér Ház a Le Monde-nak adott hivatalos nyilatkozatban igazolta: tudták, hogy a konferencia első pár percében kamerák is jelen lesznek, és felvételt készíthetnek a beszélgetésről.
A toulouse-i merénylet utáni nagyszabású felderítési akciók is kedvezhetnek Sarkozynek, amelyek során folyamatosak a letartóztatások. Ellenfelei azzal vádolják az elnököt, hogy ezek az akciók a nagy sajtónyilvánosság miatt egyszerű kampányfogások, mivel Sarkozy több esetben kamerák kíséretében jelen volt ezeken az eseményeken. Hollande azt kifogásolta, hogy miért nem korábban történt ez a kezdeményezés, míg a Demokrata Mozgalom jelöltje, Francois Bayrou egyértelműen „színpadias reklámkampánynak” nevezte a dolgot.
Kérdés azonban, hogy mit szólnak ehhez a választók, és hogy az amerikai elnök nyilvánvaló támogatása mellett a tervezett intézkedések segíthetnek-e Franciaországnak csökkenteni a munkanélküliséget vagy felturbózni a gazdasági növekedést.

Viharos hajózás

Sarkozy kapitány hajózása igencsak viharosra sikeredett a megválasztása óta eltelt öt évben, pedig az elnöki ciklus reményteljesen indult. Sarkozy ugyanis kitŐn taktikával, jó kampánnyal és jól hangzó választási ígéretekkel nyert 2007-ben, amikor a választóknak azt ígérte, hogy aki többet dolgozik, az többet is fog keresni.
Ez a szokásos francia kampányokhoz képest, amikor a (fként baloldali) jelöltek azt magyarázzák a választóknak, hogy az állam hogyan fogja a pénzt szétosztani, frissességet és újdonságot hozott, és arra engedett következtetni, hogy Sarkozy angolszász típusú konzervatív politikát akar Franciaországban bevezetni. A megválasztott elnök meghirdette a „rupture”, vagyis a szakítás politikáját, amelynek lényege az volt, hogy szakít a szokásjoggal és eldei politizálásával.
Ennek jegyében hívott meg baloldaliakat a kormányba, akik közül a legemblematikusabb személy a külügyminiszternek kinevezett Bernard Kouchner volt – az Orvosok határok nélkül nevŐ szervezet alapítója –, aki korábban több baloldali kormányban volt egészségügyi miniszter. A lendület nagyjából szig tartott: az elnök a nyár folyamán Bushéknál vakációzott, megmentette Kadhafi karmaiból a bolgár ápolónket, sszel viszont Cecilia Sarkozy elvált tle.
Sarkozy korábban azt nyilatkozta, hogy Cecilia nélkül nem tud sikeres lenni, és elképzelhet, hogy végül ez lett vergdésének legfbb oka. A hiperaktív elnök ugyanis nem tudott maradandót alkotni: a munkanélküliség végül tovább emelkedett megválasztása óta, és mára már majdnem tíz százalék körül van; Franciaország a tavalyi év végén elvesztette AAA jelŐ adósbesorolását, a külpolitikai porondon pedig csak azt sikerült elérni, hogy Angela Merkellel együtt Európa csendreivé váltak. (L. A.)

Olvasson tovább: