Bosznia készül Szíriában

Bolondját járatja a szíriai vezetés az ENSZ-szel, ugyanúgy, mint húsz évvel ezeltt a boszniai háború során a szerbek tették – állítja a Heteknek adott nyilatkozatában Nir Boms, a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány korábbi alelnöke.

Annak ellenére, hogy Kofi Annan az Arab Liga és az ENSZ megbízottjaként április közepén bejelentette a tűzszünet létrejöttét a felkelők és szíriai kormányerők között, a harcok azóta sem szünetelnek. Az ellenzéki források szerint a tűzszünetet követő héten legalább harminc civil lakost öltek meg. „A szíriai hatóságok zaklatják, letartóztatják, sőt meg is ölik azokat, akik kapcsolatba lépnek az ENSZ-megfigyelőkkel” – nyilatkozta az ENSZ-televízióban Kofi Annan szóvivője, Ahmad Fawzi.
Az ENSZ 300 megfigyelőt ígér a szíriai tűzszünet ellenőrzésére, de jelenleg csak tizenegy tartózkodik az országban, ami esélyt sem ad arra, hogy valódi képet alkossanak a helyzetről. A szíriai kormányzat bejelentette: nem járul hozzá, hogy olyan országokból érkezzenek megfigyelők, amelyek a Demokratikus Szíria Barátai elnevezésű csoport tagjai. Ráadásul Basar Asszad elnök közölte, egyetlen ENSZ-megfigyelő biztonságát sem garantálják, aki nem tartja be a damaszkuszi kormány feltételeit.
„A helyzet kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az ENSZ húsz évvel ezelőtt a boszniai háború során viselkedett” – mondja Nir Boms amerikai politológus. A washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány volt alelnöke emlékeztetett arra, hogy 1995 júliusában az ENSZ által létrehozott biztonsági zónában a szerbek nyolcezer bosnyákot öltek meg, a békefenntartók szemei előtt. „Thom Karremans, az ENSZ-erők holland parancsnoka légi erősítést kért, de ezt a kéksisakosok parancsnokságán visszautasították, mert a tábornok rossz nyomtatványon küldte tovább a kérését. Több mint 24 órán át tartott az adminisztratív huzavona, közben Ratko Mladic csapatai zavartalanul folytathatták a mészárlást. Megjegyzem, akkor Kofi Annan mint az ENSZ főtitkára éppen egy tűzszünetről tárgyalt a felekkel, csakúgy, mint most.”
„A késlekedés miatt a boszniai háború végül több mint százezer áldozatot követelt, mielőtt a NATO-erők beavatkoztak volna. Szíriában eddig tizenegyezer ember életét követelte az elmúlt egy év mészárlássorozata” – teszi hozzá Boms. Ellenzéki források szerint Asszad halálbrigádjai sorra járják azokat a településeket, ahonnan kiszorították a felkelőket. Egy túlélő elmesélte, hogy Taftanaz városában a kormány különítményesei behatoltak egy felkelő családjának otthonába. Késekkel kivégeztek mindenkit: a feleségét és négy kisgyermekét, akik kettő és nyolc év közöttiek voltak. Az áldozatok vérével ezt a szöveget festették a falra: „Asszad vagy az ország égni fog”, aláírás: „Asszad 76-os Halálbrigádja”.
A damaszkuszi kormánynak a világszervezet tehetetlensége mellett további bátorítást ad Oroszország és Kína. A moszkvai kormány – Pekinggel egyeztetve – 30 milliárd dollár értékű fegyvermegállapodást kötött Basar
Asszaddal. Vlagyimir Putyin ahhoz is hozzájárult, hogy állandó jelleggel három orosz hadihajó állomásozzon az egyik szíriai hadikikötőben.
„Jól tudjuk, hogy a boszniai háborúban is a legtöbb fegyver Oroszországból érkezett, sőt orosz önkéntesek is harcoltak a szerbek oldalán. Bár a moszkvai kormány akkor is együttműködött a szövetséges hatalmakkal, az ENSZ boszniai erői keretében szolgáló orosz kontingens parancsnoka, Alekszandr Pereljakin tábornok közben fedezte a szerbeknek történő fegyvercsempészetet. Amikor nem sokkal ezt követően Pereljakint elbocsátották a kéksisakosok kötelékéből, a Krajinai Szerb Köztársaság katonai légiójának parancsnoka lett. A háborút követően pedig Oroszország menedéket nyújtott számos olyan boszniai szerbnek, akit a nemzetközi hatóságok a srebrenicai mészárlás miatt akartak felelősségre vonni” – mondta Nir Boms.