Kereső toggle

Újra nyeregben - Hisz-e Moszkva a könnyeknek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz ellenzék attól tart, hogy Vlagyimir Putyin, aki múlt vasárnap a hivatalos eredmények szerint a voksok közel 64 százalékával már az elnökválasztás első fordulójában bebiztosította elnöki visszatérését, erőszakkal számolja fel mozgalmukat. A hét elején ugyanis Moszkvában rohamrendőrök oszlatták fel az állítólagos választási csalások ellen tüntetők demonstrációját. Közben már az eddigi miniszterelnök is elismerte, hogy történtek visszásságok a bekamerázott voksolás során, és vizsgálatot rendelt el az ügyben. Az ellenzékiek ennek ellenére azt ígérték, hogy folytatják a demonstrációkat.

A hét elején Moszkvában még mindig nagy számban lehetett látni rendőröket, akiket az elnökválasztás után kiújult ellenzéki megmozdulások miatt rendeltek az orosz főváros utcáira. Rendőrségi járművek voltak láthatók a világhírű Bolsoj Színház közelében, a Tyeatralnaja téren, a Forradalom téren és a Kreml körül is.

Már magát a voksolást is izgalmassá tette az orosz ellenzék eddig példa nélküli szervezkedése. Sok orosznak elege van ugyanis abból, hogy Vlagyimir Putyin eddigi kormányfő, aki már 12 éve van hatalmon (2000 és 2008 között államfőként, utána pedig miniszterelnökként), akár további több mint egy évtizedre bebetonozhatja hatalmát. Most először ugyanis hat évre választottak Oroszországban elnököt, és Putyin akár duplázhat is.  „Nem akartam Putyinra szavazni, mert ellenzem azt a szégyentelen bejelentést, hogy Putyin miniszterelnök és Medvegyev elnök helyet cserél" - mondta egy moszkvai szavazó.

Bár Putyin a tehetősebb és jól képzett városi középosztálybeliek körében sokat vesztett népszerűségéből, sokan, elsősorban a munkások, még mindig a stabilitás letéteményesének tartják. „Természetesen Putyinra szavaztam, vagyis a stabilitásra. Végül is tudja ő jól, hogy mit csinál" - vélekedett a kormányfő egyik híve az orosz fővárosban.

Az igazi kérdés az volt, hogy valóra válnak-e az ellenzék tervei, és sikerül-e elérni, hogy az 59 éves Putyin ne szerezze meg már az első fordulóban a szavazatok többségét. Mint ahogy Mihail Hodorkovszkij, Putyin egykori politikai ellenfele üzente börtönéből: így akár komoly változásokat is el lehetett volna indítani Oroszországban. Erre azonban nem volt sok esély. A kormányfő három kihívója ugyanis - a kommunista Gennagyij Zjuganov, Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország Párt jelöltje, és Vlagyimir Zsirinovszkij, az ultranacionalista Liberális Demokrata Párt vezetője - már több elnökválasztáson indult, és mindahányszor sikertelenül.

Végül a több mint 17 százalékot elérő Zjuganov kivételével mindannyian 10 százalék alatt végeztek. Az egyetlen új arc Mihail Prohorov milliárdos üzletember volt, aki visszafogott kampányt folytatott, és akit a szakértők a Kreml emberének tartottak. Az ellenzék ezért már jó előre jelezte: nem ismeri el a választások eredményét. „Ez nem igazi választás, ez egy színjáték. Tiszta választásokat követelünk" - mondta Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes, az ellenzék egyik vezetője.

Putyin könnyei

A tüntetők, akik decemberben heteken át tiltakoztak a szerintük elcsalt parlamenti választások miatt, újabb nagyszabású demonstrációkat ígértek. A voksolás után valóban egymást érték a megmozdulások. Először azonban Vlagyimir Putyin hívei gyűltek össze Moszkva központjában, a Manyezs téren. Százezer ember ünnepelte a Kreml közelében Putyin győzelmét már a választások estéjén.

Egy rövid beszéd erejéig megjelent maga az ünnepelt, az eddigi miniszterelnök, és egykori pártfogoltja, Dmitrij Medvegyev, akit Putyin felvált az elnöki székben. Putyin szemmel láthatólag a könnyeivel küzdött. Később a Komszomolszkaja Pravda újságírójának azt mondta: a metsző szél miatt eredt el a könnye. Putyin megköszönte támogatóinak a győzelmet, és azt mondta: nyílt és becsületes küzdelemben nyert. Aztán súlyos vádakkal illette az ellenzéket. „Megmutattuk, hogy senki nem tud senkit és semmit ránk kényszeríteni. A politikai provokációknak csak egyetlen céljuk van: megszüntetni az orosz államiságot és visszaélni a hatalommal" - jelentette ki Putyin.

Csalók és tolvajok

Az orosz ellenzék vasárnap este kisebb gyűlést szervezett, amit bombariadó zavart meg. Hétfőn viszont több tízezren tüntettek az állítólagos csalások ellen Moszkvában, Szentpétervárott és Novoszibirszkben is. A moszkvai Puskin téren 20 ezer ember gyűlt össze, köztük a neves blogger, Alekszej Navalnij és Szergej Udalcov, a Baloldali Front vezetője. Navalnij beszédet tartott, amelyben „csalóknak és tolvajoknak" nevezte Oroszország vezetőit, akiket szerinte kizárólag a tüntetők tudnak megállítani. A rohamrendőrök azonban keményen léptek fel az engedély nélkül tiltakozókkal szemben, amikor azt látták, hogy sokan a rendezvény végeztével sem akarnak távozni. Az egyik demonstráló azt állította, hogy a rendőrök eltörték a karját.

Ellenzéki források szerint több mint hatszáz embert vettek őrizetbe, a karhatalom azonban csak 250 ember letartóztatását ismerte el, és őket is szabadon engedték másnap reggelre. Elemzők szerint az őrizetbe vételekkel a hatalom valódi célja az volt, hogy megosszák és megfélemlítsék az ellenzéket. „Most megmutatták, hogy ha valaki részt akar venni a tiltakozásokon, az veszélyes lehet; így elválaszthatják a békés emberek nagy többségét - akik bár örömmel részt vesznek ezeken a megmozdulásokon, nem akarnak barikádokat - azoktól, akik készek akár a harcra is" - vélekedett Nyikolaj Petrov, a moszkvai Carnegie Központ elemzője. Az őrizetbe vételek sem szegték azonban az ellenzékiek kedvét: további demonstrációkat helyeztek kilátásba, március 10-re egy nagyobb szabásút.

Emellett külön demonstrációt szerveztek hétfő estére az ellenzéki kommunista párt támogatói. Vezetőjük, a második helyen végzett Gennagyij Zjuganov csalásokra hivatkozva nem ismerte el a választások eredményét, és nem gratulált Putyinnak. Zjuganov nem ment el arra a találkozóra sem, amelyre a frissen megválasztott elnök hívta meg ellenfeleit. Ott volt viszont a másik három jelölt. Mihail Prohorov bejelentette: új pártot alapít. Putyin erre úgy reagált, hogy készen áll az együttműködésre.

Nem volt fair play

Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is megerősítette, hogy súlyos problémák voltak az elnökválasztással Oroszországban. A nemzetközi megfigyelők minden harmadik szavazóhelyiségben tapasztaltak visszásságokat a voksoláson. „A feltételek nem voltak minden jelölt számára egyenlőek, a kormányzati forrásokkal való visszaélés eredményeként pedig kétség sem férhetett ahhoz, hogy ki lesz a győztes" - mondta Tonino Picula, az EBESZ delegációjának vezetője.

Több ezer visszaélésről érkezett ugyanis bejelentés. (Lásd keretes írásunkat.) A Kreml viszont először még arról beszélt, hogy a mostani volt Oroszország történetének legtisztább választása. „Nevetségesek azok a szabálysértések, amelyekről riválisaink és elnökünk ellenfelei beszélnek" - jelentette ki Sztanyiszlav Govoruhin, Putyin kampánystábjának vezetője. A hatalom pártja, az Egységes Oroszország egyik tisztviselője, Andrej Iszajev pedig példaértékűnek nevezte a választásokat, amelyek szerinte más ország számára is követendőek. Az eddigi miniszterelnök szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig egyenesen őrültségnek nevezte az ellenzéki tüntetéseket. Szerinte ugyanis tisztának kell minősíteni a voksolást, amíg be nem bizonyosodik ennek ellenkezője.

Az Egyesült Államok azonban az orosz elnökválasztás szabályainak független és hiteles kivizsgálását kérte Oroszországtól. Valószínű, hogy ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Putyin kedden már elismerte a szabálytalanságokat, és vizsgálatot ígért. „Természetesen voltak szabálysértések, amelyeket azonosítani kell, ki kell gyomlálni, és mindenki számára világossá kell tenni, hogy a helyzetet állandó ellenőrzés alatt tartjuk" - jelentette ki Putyin, amikor ellátogatott abba a központba, ahol a választások lebonyolítását webkamerák segítségével figyelték.

Elemzők szerint most a legfontosabb kérdés az, hogy az orosz ellenzék hány embert tud mozgósítani, mennyire tud egységbe tömörülni, mennyi ideig tart ki, és a hatalom hogyan reagál a megmozdulásokra. Mértékadó vélemények szerint az arab országokban végbement változások után, amelyeket Putyin árgus szemekkel figyel, Oroszországban is merőben más a helyzet. Sokan azt várják, hogy egy-két éven belül Putyint a saját köreiből távolítják majd el a hatalomból.

Kételkedők

Oroszországban most elször videokamerákkal szerelték fel a szavazóhelyiségeket. Összesen 182 ezer webkamerát üzemeltek be a 95 ezer szavazóhelyiségben, így interneten bárki nyomon követhette a voksolás menetét. Emellett a választások tisztaságára több tízezer hazai és 685 külföldi megfigyel is ügyelt. Egy uniós megfigyel szerint az orosz kormány annyi pénzt költött technikai újításokra, amennyit az EU-tagországok biztosan nem engedhetnek meg maguknak. Az ellenzék és a nyugati országok ennek ellenére is kételkedtek a választás tisztaságában. Ahogy Edward Lucas, a The Economist kelet-európai tudósítója fogalmazott: hiába van tisztaság egy étteremben, nem ér semmit, ha a konyha piszkos.

OroszŰkörhinta

„Mindenki hozzon magával még egy embert!” – Oroszországban ez úgy hangzik: „Mindenki szavazzon még pár ember helyett!”
Ennek némileg ellentmond, hogy az önkéntes megfigyelk, politikai témákkal foglalkozó bloggerek választási csalások érdekesebbnél érdekesebb formáit írták, st filmezték le – nagy számban. A választási csalások megszervezését az ellenzéki sajtó egyszerŐen „körhintának” nevezi: néhányan kirgizeket és moldávokat láttak nagy számban szavazni hamis ideiglenes iratokkal, mások egyszerŐ orosz diákokat, akik pár száz rubelért meg villamosjegyért cserébe hajlandóak voltak körzetrl körzetre járva hamis papírokkal szavazni. A nagyobb „körhintákat” buszokkal szállították a megfelel választókörzetekbe.
A csalás másik formája, amikor a lojális szavazópolgár saját szavazólapjával együtt az elre elkészített és megfelel helyen kitöltött szavazólapokat dobta az urnákba. Ennél is egyszerŐbb megoldásról ír Putyin szŐkebb pátriájából, Szentpétervárról az egyik megfigyel: a választási bizottság elnöke simán meghamisított jegyzkönyvet adott le az 1100-as számú körzetbl. Mi sem természetesebb, mint hogy ezekben a választókerületekben 90 százalék feletti arányban nyert Putyin. Több választási körzetbl 100 százalékos részvételt jelentettek, ami szintén gyanúra ad okot.
Moszkvában a Sky News brit hírcsatorna értesülései szerint az állami intézmények dolgozóit jutalomért cserébe felszólították arra, hogy kérjenek úgynevezett távolléti szavazati jogot, ami azoknak jár, akik lakhelyüktl távol akarják leadni voksukat. Úgy tudni, a felettesek azt várták, hogy beosztottaik fejenként öt cédulát adnak le, természetesen Putyin nevével. Többen pedig azt tapasztalták, hogy amikor megjelentek a szavazóhelyiségben, kiderült: már valaki leszavazott helyettük. (Igari Léna)

Putyin és a muszlimok

Vlagyimir Putyinra rendkívül nagy arányban szavaztak a muzulmánok lakta területeken, annak ellenére, hogy az egykori KGB-ügynök 2000-ben nagyrészt annak köszönheten került az államfi székbe, hogy korábban, miniszterelnökként hadjáratot indított Csecsenföld ellen. Az elmúlt években azonban ömlött az állami támogatás a muszlim régiókba: Csecsenföld mellett Ingusföldre, Tatárföldre és Baskíriába, amelyek ráadásul nagyfokú önállóságot élveznek. „Ezeket a területeket nagyrészt saját vezetikre hagyják, akiktl cserébe elvárják, hogy az erszakot, a terrortámadásokat, az emberrablásokat és gyilkosságokat lehetleg saját területükre korlátozzák. Emellett elvárják tlük, hogy a választásokon hozzák a megfelel eredményeket, és ezt meg is teszik” – vélekedett Masa Lipman, a Carnegie Központ elemzje.

Olvasson tovább: