Kereső toggle

Együttélés orosz módra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hagymakupolák és mecsetek, türelmetlenül dudáló autósok és az utcán imádkozók között bukdácsoló gyalogosok – moszkvai „csendélet”, minden pénteken. Az orosz fvárosban ma több mint kétmillió muszlim él, és Moszkva ezzel az egyik legnagyobb muszlim várossá vált Európában.

Moszkva új muszlim lakói elsősorban a volt szovjet tagköztársaságokból, Közép-Ázsiából és a Kaukázusból érkező fiatalok, akiket a szegénység és a politikai konfliktusok hoztak a fővárosba. Az elmúlt években üzbég, tádzsik és kirgiz bevándorlók milliói találtak munkára és új otthonra Moszkvában.
Vannak, akik hálásak, hogy befogadták őket, és elismerik, hogy a bevándorlók ilyen áradatára Moszkva nem is lehetett felkészülve. Mások azonban úgy vélik, több jóakaratra lennének jogosultak. Haszan Fakritdinov imám például azt sérelmezi, hogy a hatóságok nem elég készségesek az új mecsetek építési engedélyének kiadásában, ezért az épületekből kiszorult hívők az utcán kénytelenek imádkozni.
A BBC-nek nyilatkozó moszkvai lakosok véleménye nem egységes a muszlim bevándorlókkal kapcsolatban. Egyesek szerint, ha az oroszok templomokat építenek, akkor a muszlimoknak is meg kell engedni ugyanazt. Mások azonban attól tartanak, hogy a sok idegen alapjaiban változtatja meg Moszkva kultúráját és a moszkvai életstílust. „Az emberek már azzal viccelnek, hogy Moszkvából Moszkva-abad lett” – jegyzi meg Jurij Gorszkij, a szigorúbb bevándorlási törvényért kampányoló Russzovet nacionalista csoport aktivistája, aki szerint Moszkva utcáin egyre kevesebb szláv arcot látni.
Oroszországban korábban rendszeresek voltak a muszlimokat érő idegenellenes támadások, ezek száma azonban az elmúlt években radikálisan csökkent. Mindeközben az orosz főváros képe jelentősen megváltozott. A muszlim bevándorlók elsősorban úgy voltak képesek otthont teremteni maguknak itt, hogy elvégzik az oroszok által nem keresett munkákat. Városszerte halal boltok és kávézók nyíltak, a legdrágább luxuséttermektől az olcsó büfékig, amelyek ma a legnépszerűbb gyorséttermek közé tartoznak.
Az együttélés egyre több oroszt késztet a muszlim hit felvételére. Közéjük tartozik Ali Vjacseszlav Poloszin, aki korábban ortodox pap és politikus volt. Korábbi életében az orosz ortodox karácsony hivatalos ünneppé tételéért folyó kampány élharcosa volt – tizenkét évvel ezelőtti áttérése óta azonban egy moszkvai muszlim segélyszolgálatot vezet, és új áttérőket tanít. A szolgálat egyik  munkatársa szerint központjuk több mint tízezer újonnan áttért muszlim nőt tart nyilván.
Az iszlám, annak ellenére, hogy mindig is a második legjelentősebb vallás volt Oroszországban, soha nem volt ennyire nyilvánvalóan jelen Moszkvában. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy az orosz nemzetiségű lakosság létszáma egyre csökken, miközben a hagyományosan muszlim vallású volt szovjet köztársaságok lakói nemcsak családjukat, de kultúrájukat, hagyományaikat és vallásukat is magukkal hozzák új otthonukba.

Olvasson tovább: