Néhány nappal a következő pápa személyét kiválasztó bíborosi testület bővítéséről szóló konzisztórium előtt megdöbbentő dokumentumok láttak napvilágot a Vatikánban. Az olasz sajtó által „Vatileaks"-nek elnevezett botránysorozat a pápa elleni merénylettervekről, XVI. Benedek esetleges lemondásáról, az új pápa körüli hatalmi harcról és a Vatikán Bank több száz millió eurós titkos pénzátutalásairól és a Brüsszel által követelt átvilágításáról szóló dokumentumok körül robbant ki. Közben bejelentették: eddig 2 milliárd dollárba kerültek a pedofil bűnügyek a katolikus egyháznak. A szentszéki szóvivő arra figyelmeztetett, hogy további kiszivárogtatások történhetnek: „Most erős idegzetre van szükség, senki nem szabad, hogy bármin is meglepődjön" - közölte Federico Lombardi.
Az Il Fatto Quotidiano című olasz napilap címoldalán közölt egy, a pápa elleni szenzációs gyilkosságról szóló „összeesküvési levelet", amely részletezi az állítólagos tervet. Bár a Vatikán szóvivője szerint a dolog „nonszensz, amit nem kell komolyan venni", a december 30-án kelt név nélküli figyelmeztető levelet részletesen ismertette az olasz és a német média.
Darío Castrillón Hoyos kolumbiai bíboros január elején kézbesítette a levelet Tarcisio Bertonénak, a Vatikán államtitkárának és Georg Gänsweinnek, a pápa személyi titkárának. A „szigorúan bizalmas" besorolású, személyesen XVI. Benedek kezeibe címzett levél részletesen ír azokról a tárgyalásokról, amelyeket Paolo Romeo palermói érsek állítólag olasz üzletemberekkel Pekingben novemberben folytatott, azt „jósolva", hogy a pápa „egy éven belül meghal", és azt tanácsolva, hogy cseréljék őt le Angelo Scola milánói érsekre. (A Scola mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy elfogadhatatlan, ha egymás után harmadszor is nem olasz pápa fejére kerül a tiara, miután előzőleg 450 éven át folyamatosan itáliai bíboros ült a pápai trónon. Jelenleg 109 „pápaválasztó" - tehát 80 év alatti - bíborosa van a katolikus egyháznak. A hétvégén megrendezésre kerülő bíborosválasztó konzisztórium ezt a létszámot 18 fővel bővíti, közülük hat olasz bíborossal. Ezzel nőhet az esélye egy olasz pápa megválasztásának.)
Amikor az olasz napilap erről megkérdezte Federico Lombardi vatikáni szóvivőt, ő azt mondta: „mindez nagyon távol áll a valóságtól, és annyira komolytalan, hogy még kommentálni sem kívánom".
Castrillón Hoyos bíboros azonban úgy érzi: elég komoly fenyegetésről van szó, és azt javasolta, hogy a Vatikán indítson vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a rejtélyes kínai úton mi hangzott el. Hoyos idősebb a hetvenhárom éves Romeónál és az egyház leginkább tradicionális szárnyát képviseli. (A pápa elleni fenyegetéssel kapcsolatban újra felelevenítették a 33 napos uralkodás után 1978-ban váratlanul elhunyt I. János Pál esetét, akinek a halálát David Yallop brit újságíró Isten nevében című tényfeltáró könyvében gyilkosságnak minősítette. Az ok állítólag az volt, hogy az új pápa vizsgálatot indított a Vatikán Bank - akkori nevén Szentlélek Bank - zavaros ügyei kapcsán.)
Az Il Fatto Quotidiano szerint az üggyel kapcsolatos legutóbbi kijelentések további bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy „mocskos" hatalmi harc van kibontakozóban a Vatikánon belül.
Kifehérítik a Vatikán Bankot?
A Vatikánból kiszivárgó feszültségekről nyilatkozott a Corriere della Sera című napilapnak a kúria életét és munkáját jól ismerő Walter Kasper bíboros, miután az utóbbi napokban több bizalmas egyházi dokumentum is az olasz sajtó kezébe jutott.
„Sajnálom, hogy a Szentatya azt látja, hogyan teszik tönkre azt, amit ő épített" - mondta a Corriere della Serának Walter Kasper, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának volt elnöke. A 78 éves bíborost a napilap az egyik legnagyobb élő teológusként és XVI. Benedek bizalmasaként mutatta be. Kasper a Vatikánból az olasz sajtóba kiszivárgott bizalmas dokumentumokról beszélt.
„Nem tudom, hatalmi harcról van-e szó vagy valami másról. Nem világos, mi a cél. Talán a szentszéki államtitkárt akarják támadni és másokat. Az biztos, hogy ez az egész egyházra árnyékot vet"- hangoztatta Kasper, aki felelőtlennek nevezte a belügyek kiteregetését, amely „zavart kelt a keresztény népben". Arra, hogy mi nem működik jól a kúrián, Kasper azt válaszolta, hogy „az egyháziasság hiányzik. Ez az ügy azt mutatja, hogy a belső bürokrácia, a munka stílusa nem helyes".
Szintén a Corriere della Serában, Ha a hit inog vagy kialszik az egyház szívében is címmel Vittorio Messori írt kommentárt. II. János Pál életrajzírója szerint a XVI. Benedek vezette vatikáni „adminisztrációs gépezet évek óta aggasztó gyakorisággal akad el, félreértések, tévedések követik egymást, diplomáciai bakik, még hibák is. Az egyháznak kevés embere maradt, és néha ez a kevés sem megfelelő".
Az olasz sajtóban név nélkül idézik egy bíboros véleményét, amely szerint „a pápa nagyon elszigetelt. Saját világába bezárkózva él, és valószínűleg csak megszűrt információk jutnak el hozzá. A könyvei és a prédikációi érdeklik, de az egyház kormányzásával nem nagyon törődik".
„Most erős idegzetre van szükség, senki nem szabad, hogy bármin is meglepődjön" - így kezdte a Vatikáni Rádióban sugárzott közleményét Federico Lombardi szentszéki szóvivő, a Vatikáni Rádió igazgatója. Az amerikai kormánynak a Wikileaks, a Vatikánnak most a Vatileaks jutott: a dokumentumok kiszivárogtatásának célja a zavar- és döbbenetkeltés, amely megkönnyíti, hogy a Vatikán rossz fényben tűnjön fel. Mindenki őrizze meg nyugalmát, hidegvérét, és használja az eszét" - hangoztatta Lombardi.
Az L'Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja a kiszivárogtatókat „felelőtlen, tisztességtelen, ragadozó farkasoknak" nevezte. Az újság szerint a botrányok egyik célja, hogy megzavarja Josef Ratzinger bíboros (a jelenlegi XVI. Benedek pápa) Rómába költözésének 30. évfordulóját. Egy vatikáni bíboros a Reuters tudósítójának annyit tett hozzá, hogy a kiszivárogtatók befolyásos személyek, „nem cserkészvezetőkről van szó". Egy másik nyilatkozó egyenesen „bíborosok lázadásáról" beszélt.
A pápa elleni merénylet terve mellett a LA7 televízió közölte Carlo Maria Vigano érseknek, Vatikánváros volt kormányzóhelyettesének bizalmas leveleit is a Vatikánon belüli korrupcióról. A Vatikán azt a sajtóértesülést is cáfolta, miszerint a Vatikán Bank az olasz hatósági ellenőrzést kikerülve 180 millió eurót utalt át német bankoknak.
Lombardi közleménye elismerte, hogy a dokumentumok „belülről jutottak ki". Hozzátette: „az egyre erősebb támadás annak a jele, hogy valami fontos dolog a játszma tétje". A szóvivő az egyház által a nemi visszaélések ellen hozott intézkedéseket, a vatikáni intézmények működésében és a vatikáni pénzügyekben teremtett átláthatóságot említette. (A Vatikán Banknak idén júniusig kell teljesítenie az Európai Unió átláthatósági kritériumait, hogy felkerülhessen a „kifehérített" európai bankok listájára.)
A szóvivő ismételten őrültségnek nevezte a XVI. Benedek elleni összeesküvés és merénylet hírét. Az olasz közszolgálati rádiónak Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke kijelentette, hogy a pápa elleni merénylet híre „fogás" lehet a pápa lemondásának előkészítésére. Bettazzi nem zárta ki, hogy az idén áprilisban 85 éves XVI. Benedek éppen idős kora miatt a lemondását mérlegeli. (A pápaság történetében eddig egyetlen egyházfő, V. Celesztin pápa mondott le önként, több mint 700 évvel ezelőtt, 1294-ben.)
Még drámaibb véleményt fogalmazott meg a katolikus egyházfő hivatalos ördögűzője, Gabriele Amorth atya, aki szerint a Sátán indított támadást az egyház ellen: „Az ördög a Szentszék folyosóin járkál, és végső soron ő áll a katolikus egyházat megrázó botrányhullám mögött. Igazán rémisztő, hogy a Gonosz fegyverzetét most az összefüggésükből kiragadott dokumentumok kiszivárogtatásával bővítette" - mondta Amorth atya.
2 milliárd dollár a lelkekért
Rómában egy kongresszuson magas tisztséget betöltő katolikus vezetők foglalkoztak az egyházat megrázó megrontási botrányokkal. Ezek miatt az egyháznak a kártalanítások és a megindított eljárások miatt 1,5 milliárd eurós költsége keletkezett a szakértők becslése szerint. Azt is világossá tették: egy léleknek nincs pénzben kifejezhető ára.
A számtalan ismertté vált gyermekmolesztálási ügy amerikai szakértők szerint több mint kétmilliárd dollárjába (mintegy 440 milliárd forintjába) került eddig a katolikus egyháznak. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a római konferencián egy amerikai segélyszervezet két munkatársa „feltehetőleg helyesen” becsülte meg az összeget. Michael J. Bemi és Patricia Neal a számításaik során figyelembe vették a kártalanítások, vizsgálatok, eljárások (perek) és az áldozatok kezelésének költségeit is.
Ez az összeg ugyanakkor „nincs összefüggésben” az érintett gyermekek és felnőttek fájdalmával, mondták. „Egyetlenegy léleknek sincs pénzben kifejezhető ára”. Bemi és Neal emlékeztették a konferencián résztvevőket arra a számos pszichés betegségre, amelyektől az áldozatok szenvednek, a hosszú évekig tartó kezelésükre és a családokon belül okozott zavarokra.
A négynapos konferenciát XVI. Benedek pápa nyitotta meg a Gregoriana Pápai Egyetemen. A világ minden tájáról 200 tisztviselő és egyházi szakértő tárgyalt zárt ajtók mögött a katolikus egyházban tapasztalható, fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélések megakadályozásának módjairól.
A német püspökök képviselője, Stephan Ackermann „a szexuális visszaélések elleni fellépés mérföldkövének” nevezte a kongresszust.
A nemzetközi katolikus találkozó megmutatja, hogy „milyen komolyan foglalkozik az egyház a témával”– vélte. Ackermann a Német Püspöki Konferencia tisztviselőjeként vett részt az eseményen. „Benyomásom szerint a témával való foglalkozás újabb fázisába lépünk” – nyilatkozta a Vatikáni Rádió egy adásában.
A német szövetségi kormány megrontási ügyekkel megbízott tisztviselője, Johannes-Wilhelm Rörig nagyobb nyíltságot kért a katolikus egyháztól: „Azokat a struktúrákat, amelyek lehetővé tették az évtizedeken keresztül tartó szexuális visszaéléseket, teljes részletességgel fel kell tárni és fel kell dolgozni”, mondta Rörig a Neue Osnabrücker Zeitungnak.
A megrontási ügyek felderítésével megbízott vatikáni főnyomozó, Charles Scicluna a konferencián a „hallgatás kultúrájáról” beszélt, amely véleménye szerint az egyházban történt gyermekmegrontási ügyeket körbeveszi. Adatai szerint 2001 óta több mint 4000 gyermekmegrontási ügyre vonatkozó gyanú futott be a vatikáni Hittani Kongregációhoz, ezek közül 1000 eset 2009 utánra esett. (Spiegel Online)
