Kereső toggle

Szürkék és lúzerek

Nem tudnak dönteni a republikánusok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hónapokban folyamatosan szűkült a republikánus „versenyzők" sora, a ringben maradt jelöltek pedig a Fox News televízió értékelése szerint egyre inkább szürkülnek. A Romney-Santorum-párviadal eddig Barack Obamának kedvezett, aki a felmérések szerint egy mai választáson mindkét republikánus jelölttel szemben biztosan győzne. Ezzel párhuzamosan nő azok tábora, akik elképzelhetőnek tartják, hogy új jelölt kapcsolódjon be a versenybe. Ennek elméletileg megvan a lehetősége. A kérdés csak az, hogy van-e olyan republikánus, aki jobban szerepelne az eddigi mezőnynél?

A küzdőtéren ábécé sorrendben Newt Gingrich, Ron Paul, Mitt Romney, Rick Santorum áll még. Az esélyek közöttük azonban éppen fordítva alakultak, legalábbis az utóbbi napokig. Mitt Romney-t a sajtó egy része már Obama novemberi kihívójaként könyvelte el, miközben a valóságban egyáltalán nem biztos a helyzete. Eddig nem sikerült egyértelműen maga mögé állítania az ellenzéki oldalt, ráadásul Rick Santorum újra visszatért a ringbe azzal, hogy meglepetésszerűen egyszerre három államban is győzött: Minnesotában, Coloradóban, majd a nem kötelező érvényű, Missouriban megrendezett előválasztásokon. Most pedig még Romney „szülőföldjén", Michiganben is első helyen áll a felmérések szerint.

Santorum a sikeren felbuzdulva igen határozott támadást indított Barack Obama és fő riválisa, Mitt Romney ellen. A volt pennsylvaniai szenátor az elnök politikájával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy Obama egyáltalán nem a keresztény értékeket követi, hanem „téves teológiát követ, ami nem a Biblián alapul". Szóvivője igyekezett tisztázni ezt a sejtelmes állítást, és kijelentette, hogy a republikánus politikus Obama „radikális iszlamista politikájára" utalt. Ezzel azonban még kínosabb helyzetbe hozta Santorumot. A kármentés jegyében a szóvivő ismét megjelent a sajtó előtt, és elismerte, hogy „elszólás" volt az előző kijelentése: az interjúban ugyanis többször beszélt az elnök „radikális környezetpolitikájáról", és amikor iszlám politikát mondott, akkor is erre gondolt, „csak más jött ki a száján".

Santorum pedig egy későbbi interjúban korrigálta magát; mint mondta: arra gondolt, hogy az elnök „másfajta kereszténységet" követ, majd tisztázta, hogy nem akarta kétségbe vonni Obama elnök keresztény voltát. „Senki sem állítana ilyet. Tudjuk, hogy a kereszténységen belül is több irányzat van, én csak arra gondoltam, hogy szembemegy a keresztény értékeivel, és szerintem ez rossz" - magyarázkodott a jelölt. Santorum Mitt Romney-t sem kímélte, a 2002-es atlantai téli olimpiával kapcsolatban hozott föl sértő adatokat, mivel akkor Romney volt a főszervező. Azzal vádolta meg riválisát, hogy a téli olimpián több tízmillió dollárt vont el az országtól a játékok finanszírozására. Romney válaszképp leszögezte, hogy közvetlenül a szeptember 11-ei események után erre szükség is volt.

„Vajon Santorum lesz-e Romney legrosszabb rémálma?" - teszi fel a kérdést a Rasmussen Reports. Nem alaptalanul, hiszen a pennsylvaniai politikus februárban tíz nap alatt megduplázta támogatottságát, és egy időre megelőzte Mitt Romney-t is, akinek egyre reménytelenebbnek látszik az, hogy elnyerje az egész republikánus tábor támogatását. Ez eredményezhette Santorum felemelkedését, akit az elmúlt hetek legfrissebb „anti-Romney"-jelöltje a republikánus táborban. Csakhogy ezt a pozíciót már betöltötte Michelle Bachman, Rick Perry, Herman Cain és a közelmúltban Newt Gingrich is, de mindannyian „elvéreztek" a csatában. „Most az a kérdés, hogy Santorum az elődeivel ellentétben képes lesz-e arra, hogy megtartsa a vezetést?" - tette fel a költői kérdést a Rasmussen Reports. Mindenesetre a republikánus szavazók 64 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy Romney lesz Obama kihívója, bár ez csökkenést jelent a korábbi 75 százalékhoz képest, miközben csak 18 százalék gondolja úgy, hogy Santorum lesz végül a jelölt. De az is kiderült, hogy az ellenzéki szavazók 49 százaléka még úgy véli, megváltoztatná az álláspontját, csak 45 százalékuk biztos a szavazatában, 6 százalékuk pedig azt mondta, hogy senkit sem részesít előnyben, tehát még bárkire szavazhat. „Santorum sikeressége a március hatodikai, kilenc közép-nyugati államban és Alaszkában zajló megmérettetésen a Tea Party Mozgalomtól és különböző vallásos csoportok támogatásától függ" - vélekedett a Fox News híres amerikai hírportál. Az úgynevezett „Szuperkedden" ugyanis általában véglegessé válnak az erőviszonyok a republikánus táborban.

Az amerikai választási kampányok történetében azonban ritkán alakult úgy a helyzet, mint most. Nincs egyértelmű és erős republikánus jelölt, nem beszélve arról, hogy a demokrata államfő a felmérések szerint könnyen legyőzné bármelyik ellenfelét. Romney és Santorum mellett elméletileg még versenyben van Ron Paul texasi képviselő, de őt szinte mindenki a leggyengébb jelöltnek tartja, és valószínű, hogy harmadik elnökválasztási kampánya is vereséggel végződik. Newt Gingrich többször lendületet vett, ám egyre kevesebben bíznak abban, hogy a harmadik helyről még bele tud szólni a versenybe. Annak ellenére, hogy a híres Las Vegas-i kaszinótulajdonos, Sheldon Adelson dollármilliókat pumpált a kampányába. A pénzember - mint állítja - szeretné megakadályozni, hogy azok az értékek, amelyek Amerikát naggyá tették, visszaszoruljanak, s az országot egy „szocialista" típusú állammá tegyék, és egy olyan pályára állítsák, ahol „a kormány egyre jobban bele kíván szólni az emberek életébe". Ellenzi, hogy gazdag emberek befolyásolják a választásokat, de - mint mondta - Soros György is ezt teszi évek óta, csak sokszor alapítványok mögé bújva, ő viszont most vállalja a nevét. A 78 éves kaszinómágnás eddig 11 millió dollárt, azaz 2,5 milliárd forintot fektetett Gingrich kampányába. Ám, ahogy azt a Forbes magazin megjegyzi: Adelson 25 milliárd dolláros (5500 milliárd forintos) éves bevételéhez képest az eddigi támogatása még jövedelmének 0,05 százalékát sem teszi ki. Így akár azt is megengedheti magának, hogy a nemrégiben bejelentett összegeken felül további 100 millió dollárral, azaz 25 milliárd forinttal támogassa a republikánusokat úgy, hogy meg sem érzi a pénztárcáján.

De az is lehetséges, hogy az egész hajszában egy nevető harmadik, pontosabban egy újabb, ma még ismeretlen ötödik jelölt viszi el a pálmát. Az augusztus végi republikánus országos jelölőgyűlésen, amelyet Tampában tartanak, a küldöttek az első körben kötelezően arra a jelöltre szavaznak, aki az államukban győzött. Ha azonban az előválasztások során egyik jelölt sem szerzi meg a küldöttek felének támogatását (ezt az eredmények alapján előre lehet tudni), akkor patthelyzet alakulhat ki két és fél hónappal az elnökválasztás előtt. „Előfordulhat, hogy a meglévő négy jelöltből egyik sem lesz győztes" - mondja Al Cardenas, az Amerikai Konzervatív Unió feje. „Mitt Romney-tól eddig is azt várták, hogy felteszi az i-re a pontot... de nem tette" - mondta Cardenas, aki szerint, ha ez így marad, akkor új jelöltet kell keresni. Így jött szóba Jeb Bush neve. A volt amerikai elnök öccsének, volt floridai kormányzónak a neve azért merült fel, mert személye talán egyesíteni tudná a széthúzó republikánus tábort. A felvetés ellen nem csak az szól, hogy Jeb Bush korábban kategorikusan kizárta az indulását 2012-ben, hanem az amerikai hagyományoktól idegen dinasztikus hatalom: hiszen apja és bátyja már eltöltött összesen tizenkét évet a Fehér Házban. „Neee! Elég a Kennedykből, elég a Kimekből (észak-koreai vezető família), elég a Clintonokból, és elég a Bushokból" - írta egy hozzászóló egy internetes cikkben.

 

Olvasson tovább: