A CNN legfrissebb országos felmérése szerint Rick Santorum népszerûségben megelõzte Mitt Romney-t a republikánus elõválasztási versenyben. A megosztottság elhúzódó küzdelmet vetít elõre, amelynek a végén elképzelhetõ, hogy a gyõztes nem tudja egyesíteni maga mögött a pártot. Ezért vészforgatókönyvként felmerült, hogy ha a nyári jelölõgyûlésen második fordulóra kerülne sor – amikor már a küldötteket nem kötik az elõválasztások eredményei – egy új, konszenzusos jelöltet állítanak. Állítólag több név is forgalomban van, a legismertebb ezek közül Jeb Bush volt floridai kormányzó, George W. Bush egykori elnök öccse. Bár a demokratáknál idén nincs kihívója Barack Obamának, a helyezkedés már elkezdõdött, hogy ki legyen 2016-ban a párt elsõ számú jelöltje.
Függetlenül attól, ki nyeri a november 6-ai elnökválasztást, a következő nap reggelén már új politikai tér jön létre Washingtonban. Ha Obama veszít, akkor azért kezdik keresni az utódját, ha pedig nyer, akkor azért, mert ez lesz az utolsó elnöki ciklusa – írja a The New York Timesban megjelent részletes elemzés.
Január óta nyíltan zajlanak a találgatások Obama esetleges utódjának személye körül. A legtöbben a jelenlegi külügyminisztert és volt first ladyt, Hillary Rodham Clintont tartják a legnagyobb esélyesnek, aki ha 2016-ban elindulna az elnökjelöltségért vívott csatában, azonnal elsőszámú jelölt lehetne. Clinton – aki országos felmérések szerint a legnagyobb megbecsülésnek örvendő amerikai politikus – azonban nemrég egy nyilatkozatában azt mondta, hogy a ciklus végén visszavonul a közélettől. Hogy ezt az ígéretet mennyire lehet komolyan venni, az csak a novemberi elnökválasztás után derül ki.
Bárki is legyen azonban a demokraták új arca, először a jelenlegi demokrata adminisztrációhoz való viszonyát kell majd tisztáznia. Obama 2008-ban üstökösként robbant be az amerikai politikai elitbe, sokkal ambiciózusabb elképzelésekkel, mint a kilencvenes évek elején elődje, Bill Clinton. Egy új politikai kultúrát akart megteremteni az amerikai politikatörténetben, úgy, ahogy anno Ronald Reagan is tette. Ez részben még sikerülhet is neki, ha újabb négy év lehetőséget kap.
A Princeton Egyetem történelemprofesszora, Julian E. Zelizer szerint azonban Obama mégis inkább Clinton balközép politikáját követi, és egyszerre próbál meg piaci és állami eszközöket alkalmazni a gazdasági válság során. Zelizer úgy véli, hogy ez a fajta politizálás már nem működőképes a 21. században, és Obama minden lelkesedése és karizmája ellenére a kilencvenes évek ösvényén halad.
2016 legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Clinton- és Obama-évek után egyben lehet-e majd tartani a baloldalt és a centrumot. Ha nem, akkor a demokraták ugyanolyan gondban lesznek, mint Bill Clinton megjelenése előtt, és amilyenbe 2008 óta a republikánusok is kerültek.
A legtöbb gazdasági elemző szerint az elkövetkező években a gazdaság továbbra is gyenge marad, ez lehetőséget nyit arra, hogy még ha Obama is lenne a befutó, utána egy olyan markánsan liberális jelölt tűnjön fel, aki számára nem a gazdaság lesz az első számú kérdés. Ilyen liberális jelölt lehet Andrew Cuomo New York-i kormányzó, aki a melegházasság támogatásával szerzett jó pontokat magának a demokraták balszárnyán. Amennyiben viszont Obama egy ciklus után távozni kényszerül a Fehér Házból, a demokrata szavazótábor azonnal a vereség okát fogja keresni, amit valószínűleg az elnök határozatlanságával magyaráznak majd.
Azt a The New York Times is elismeri, hogy 2016-ig sok váratlan esemény történhet még. Lehet, hogy négy év múlva a demokrata jelölt egy ma még ismeretlen, de határozott programmal fellépő személy lesz, aki érkezhet Hollywoodból, a Szilícium-völgyből vagy akár egy szakszervezeti szövetségből is.
A The New York Times szerint több különböző típusú jelölt közül kerülhet ki az, aki demokrata színekben elindulhat 2016-ban. Ha Obama novemberben veszítene, a figyelem azonnal Hillary Clintonra fog irányulni. Vitathatatlan, hogy az amerikai közéletben nincs még egy hozzá hasonló befolyásos és tapasztalt személy az elmúlt húsz évből. Jelenleg 64 évesen még mindig ugyanolyan energikus, de kérdés, hogy négy év múlva egy hivatalban lévő republikánus elnökkel és republikánus többségű törvényhozással mennyire tudna megbirkózni. A további lehetőségek közül több jelenlegi vagy volt kormányzó is szóba jöhet. Ha viszont Obamát újraválasztják, jó eséllyel pályázhat helyére olyan személy, aki a szoros környezetéhez tartozik.
Ilyen személy a jelenlegi alelnök, Joe Biden, aki népszerű, viszont 2016-ban már 76 éves lesz, két évvel idősebb, mint amennyi John McCain volt 2008-ban, és öt évvel idősebb, mint amennyi Ronald Reagan volt megválasztásakor, 1980-ban. De sokan emlegetik Obama volt kabinetfőnökét, Rahm Emanuelt is, akit időközben chicagói polgármesternek választottak.
