Kereső toggle

Meghalt a vörös hóhér

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Mennyből származó nagy ember": ezt a frázist használta évekig az észak-koreai propaganda Kim Dzsong Il diktátorra, csakúgy, mint azelőtt apjára, Kim Ir Szenre, és most fiára, Kim Dzson Ünre. Bár Észak-Koreában a köztereken zokogva búcsúztak a „Kedves Vezetőtől", aki a hivatalos változat szerint az utolsó pillanatig népének szentelte életét. Igaz, közben uralmának tizenhét éve alatt 3,5 millió ember halt meg Észak-Koreában a rezsim büntetőtáboraiban vagy csak úgy szabadon az éhezés miatt.

Kim Dzsong Il a 21. század egyik legnagyobb politikai szörnyetege volt. Az apja, Kim Ir Szen által megkezdett sztálini típusú - ám brutalitásában azon is túlmutató - diktatúrát követve 1994-től vezette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, kialakítva egy olyan államot, amit George Bush volt amerikai elnök „a zsarnokság előretolt helyőrségének" aposztrofált. Elődjéhez hasonlóan szívinfarktus végzett vele.

Apja az észak-koreai alkotmány szerint örökkévalóságig szóló elnöki címet kapott, így fia kénytelen volt megelégedni a szerény „Legfelsőbb Vezető" titulussal. Hatalma alatt az ország fejlesztését kifejezetten a hadseregre összpontosította, így gyakorlatilag romba dőlt körülötte az ország. A kilencvenes években a felelőtlen kormányzást több áradás és természeti katasztrófa is tetézte. Hatalmas éhínség tört ki, ami orvosi és humanitárius ellátás hiányában százezrek halálához vezetett. A kommunizmus legfelső szintjén álló phenjani rezsim tétlenül nézte, amint polgárai fakérget és gyökereket rágcsálva haldokoltak országszerte. Megdöbbentő hír volt az is, amikor nyilvánosságra hozták azokat a műholdfelvételeket, amelyekből kiderült, hogy az ország villamos és elektromos hálózata semmit sem fejlődött 1992 és 2009 között.

Személye körül már apja idejében elindult a személyi kultusz felépítése. A „Kedves Vezérről" a párttörténet elterjesztette, hogy születését csillag megjelenése és kettős szivárvány jelezte az égen. Különleges képességeket tulajdonítottak neki, például azt, hogy még az időjárást is

képes koordinálni. A tiszteletére írt himnuszok közül a „Nincs szülőföld nélküled" című lett a legismertebb. Születésnapja az ország egyik legfontosabb ünnepnapja volt, amelyet országos tömegrendezvények kísértek. A hírek szerint mégsem volt elégedett, mert úgy érezte, hogy apját halála után is jobban rettegik, mint őt. Ezt persze nem Észak- Koreában mondják, ott ugyanis a média váltig állítja, hogy igazi hősként tiszteli őt mindenki.

Kim Dzsong Il üvegfalakkal körbevett ravatala egy hétig mindenki számára látogatható. A volt vezér testét vörös anyagba takarták, és a róla elnevezett „kimdzsongilia" virágokkal vették körül. Legfiatalabb fia, akit utódjául jelölt, tizenegy napos gyászidőszakot rendelt el. A sajtó jajgató emberek képét sugározta Észak-Koreában, ám a nyugati beszámolók nem állták meg hozzátenni, hogy talán csak a kameráknak kell megjátszania magát mindenkinek. A BBC-nek nyilatkozó egyik észak-koreai menekült elmondása szerint: „Az emberek nem tudnak a nyilvánosság előtt sírni, így szokás volt, hogy csipdesik magukat, hogy sírni tudjanak" - mondta visszaemlékezve Kim Ir Szen halálára.

Észak- és Dél-Korea hosszú ideje feszült viszonyban van egymással, papíron még mindig háborúban állnak, ugyanis a koreai háborút közel hatvan éve sem zárták le, csak fegyverszünet volt érvényben. A terrorizmust támogató országként a nyolcvanas években több olyan utasszállító repülőgépet lőttek le, amelyeken főként dél-koreaiak utaztak. Emellett nukleáris és rakétatechnológiával segítette Iránt és több közel-keleti terrorszervezetet, például a Hezbollahot. 2008-ban azonban az Egyesült Államok levette Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról. Nem sokkal ezután azonban a két országrész kapcsolata még feszültebbé vált, mivel Észak-Korea szerint a déliek rakétákat telepítettek az országukba. Ezután meg is szakították addigi megállapodásukat a déli országrésszel, és érvénytelennek nyilvánították a fegyverszünetet. Az atomfegyvert kifejlesztő északi országrész provokációnak tartotta azt, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok védelmi egyezményt írt alá egymással.

Ezt az amúgy is parázs hangulatot tetézte egy dél-koreai katonahajó elsüllyedése 2010-ben, amely közel ötven ember halálát követelte, miközben felmerült a gyanú, hogy a naszádot észak-koreai torpedó süllyesztette el. Ezt követően Észak-Korea megtámadott egy szigetet is, tovább mélyítve a politikai szakadékot és ellenségeskedést a két fél között. A világ számára aggasztó, hogy Kim Dzsong Il halálával olyan ország került politikailag bizonytalan helyzetbe, amely atomfegyverrel rendelkezik, és a világ ötödik legnagyobb hadseregét, 1,2 millió katonát tart készültségben.

 

Olvasson tovább: