Kereső toggle

A cár visszatér - Putyin akár 71 éves koráig elnök maradhat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyugati elemzők szerint visszatérhet Rettegett Iván korszaka Oroszországban, mások pedig a brezsnyevi pangást emlegetik. Vlagyimir Putyin ugyanis újabb tizenkét évre bebetonozhatja hatalmát. Washingtonban a mosolygós Medvegyev után újra keményebb hangvételre, és erősebb orosz geopolitikai érdekérvényesítésre számítanak, főként Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten.

Ha Vlagyimir Putyin, nevére rácáfolva (a Vlagyimir jelentése oroszul: a világ ura) a világot nem is veti uralma alá, Oroszországot várhatóan élethosszig tartó irányítás alá vonja, és csaknem annyi ideig maradhat hatalmon, mint Sztálin. Az Egységes Oroszország moszkvai kongresszusán ugyanis az ország élén álló tandem újabb helycseréjéről döntöttek, vagyis Putyin eddigi miniszterelnököt jelölték államfőnek.

„Úgy vélem, helyes lenne, ha a kongresszus Vlagyimir Putyin pártvezetőt jelölné az ország elnökének" - zárta kongresszusi beszédét Medvegyev. Putyin, aki beszédében azt taglalta, hogy Oroszország a világ első számú gabonatermelője lett, miközben erősödik a gazdaság, bejelentette, hogy elfogadja a jelölést. „Szeretném kifejezni hálámat azért a lehetőségért, hogy indulhatok az elnökségért. Ez számomra óriási megtiszteltetés" - mondta Putyin, akinek szavait felállva tapsolták meg a párt küldöttei.

A miniszterelnök emellett az eddigi államfőt javasolta a kormánypárt listavezetőjének a decemberi parlamenti választásokra. Ez azt jelenti, hogy Medvegyev lehet a következő orosz kormányfő. Ennek ellenére a politikus arca Putyin beszéde alatt többször is idegesen megrángott. Elemzők szerint nem valószínű, hogy Medvegyev önszántából döntött így, korábban ugyanis nem zárta ki, hogy újra indulna az elnökségért.

A Le Nouvel Observateur című francia hírmagazin szerint alighanem az áll a háttérben, hogy Medvegyev, aki az elmúlt 11 évben kialakult rendszer legélesebb bírálója, olyan politikát folytatott, amely szembement a „Putyin-klán" érdekeivel, sőt veszélybe sodorta azokat. Meg akarta például tisztítani a korrupciótól a putyini rendszer két fő támaszát, a hadsereget és a rendőrséget, és ugyanezt tervezte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a KGB utódszervezete soraiban is. Ráadásul a külpolitikában is több nyugatbarát lépést tett, nem vétózta meg például a Kadhafi-rendszer elleni NATO-támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amit Putyin élesen bírált.

A kormánypárt szombati kongresszusa után azonnal ellenzéki tüntetők jelentek meg Moszkva központjában, igaz csak néhány százan. A tizenhét különböző politikai csoport tagjai ugyanis nem szeretnék, ha Vlagyimir Putyin ismét elnök lenne. Felirataikon és transzparenseiken ezért Putyin nélküli Oroszországot követeltek. „Kellemetlen, de várható volt, hogy Putyint újabb tizenkét évre jelölik" - mondta az egyik felvonuló, Borisz Sztomahin a Reuters hírügynökségnek. Egy idős asszony pedig arról beszélt, hogy felháborítónak tartotta Putyin és Medvegyev kongresszusi beszédét. Luda Baranovskaja a helyzet romlását várja Oroszországban.

Pedig a közvélemény-kutatások szerint Putyin a márciusi elnökválasztás biztos befutója, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban népszerűsége csökkent. Így 2012-ben alighanem megkezdheti első hatéves elnöki ciklusát. Annál is inkább, mivel a szervezett ellenzéket jórészt eltávolította az útból. Utána pedig akár másodszor is megválasztathatja magát. Kérdés persze, hogyan birkózik meg a gazdasági válsággal és a csökkenő olajárak miatti bevételkiesés következményeivel.

Egyes szakértők szerint, ha Putyin, akinek uralma alatt Oroszország a világ egyik legkorruptabb állama lett, ismét elnök lesz, akár még reformokat is végrehajthat. „Putyin soha nem távozott el sehová, az orosz hatalmi rendszerben mindig is főszereplő volt. Ha majd a formális vezető szerepét tölti be, ez azt jelentheti, hogy többé nem ellenzi majd a politikai reformok megvalósítását, a politikai modernizációt, ami most, tényleges vezetőként súlyosan meggyengítené pozícióit" - mondta Nyikolaj Petrov, a Moszkvai Carnegie Központ elemzője. Petrov szerint Putyin addig marad uralmon, ameddig nem tudja garantálni, hogy vagyona és élete biztonságban lesz hatalomból történő távozása után is.

Putyin jövőre vonatkozó vízióját így fogalmazta meg kongresszusi beszédében: bár a világban rengeteg a kontrollálhatatlan kockázat, csak egy megoldás van rájuk: erősnek kell lenni. Mindenesetre lenne min dolgozni: ha hinni lehet a moszkvai amerikai nagykövetség Wikileaksen nyilvánosságra hozott, eddig titkos üzeneteinek, akkor a Kremlből egy „virtuális maffiaállamot" irányítanak.

Rossz előjel, hogy a hatalmi elitben várható csere hírére lemondott a külföldön is elismert orosz pénzügyminiszter. A Washingtonban tartózkodó Alekszej Kudrin a kongresszus után kijelentette: nem szolgál olyan kormányban, ahol Medvegyev a miniszterelnök. Nem ért ugyanis egyet a jelenlegi elnök költségvetési politikájával, elsősorban azzal, hogy Medvegyev a hadsereg büdzséjének emelését tervezi. (Putyin miniszterelnök gazdaságpolitikájával viszont, aki húsz év alatt 25 millió új munkahelyet teremtene, vélhetően egyetért.) Elemzők tudni vélik, hogy valójában Kudrin, aki jelenleg miniszterelnök-helyettes is, pályázott a kormányfői bársonyszékre, emiatt fakadt ki. Medvegyev mindenesetre a kijelentés miatt fejmosásban részesítette Kudrint, és felszólította, hogy mondjon le. „Senki nem törölte még el a fegyelmet és az alárendeltséget az orosz vezetésben" - jelentette ki a felháborodott Medvegyev. Kudrin távozása esetleg elriaszthatja a külföldi befektetőket, akik méltatták gazdaságpolitikáját, amelynek nagyban köszönhető, hogy Oroszországot nem rengette meg különösképp a 2008-as válság.

Az ellenzék szerint a két vezető már teljesen elveszítette a valóságérzékét, és akár forradalmi hangulat is kialakulhat Oroszországban amiatt, hogy Putyin ragaszkodik a hatalomhoz. „Az orosz népnek megmondták, hogy 'Socrates' és 'Spinoza' meghozta a döntést, így lesz és kész. Putyint és Medvegyevet nem zavarja saját arroganciája, mivel már teljesen elvesztették valóságérzéküket, túl messzire mentek és intellektuálisan is leépültek" - vélekedett Borisz Nyemcov ellenzéki vezető, egykori kormányfő. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke pedig úgy vélte, hogy Oroszország patthelyzetbe került, és elvesztegethet legalább hat évet, ha Putyin ismét államfő lesz. „Komoly politikai harcnak nézünk elébe, mert egyes körök nem fogadják el Putyint" - így kommentálta a történteket Vjacseszlav Nyikonov, a Politika Alap elnöke. Szerinte teljesen váratlan volt, hogy Medvegyev Putyint javasolta elnökjelöltnek, és hogy pont most jelentették ezt be. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a párt küldötteiben feloldódott a feszültség, mert legalább vége a bizonytalanságnak - vélekedett a politológus a Komszomolszkaja Pravdának.

Putyin, aki Borisz Jelcint váltotta az államfői poszton, 2008-ban, második mandátuma lejártával adta át a stafétát Medvegyevnek, majd kormányfő lett, miután az alkotmány nem tette lehetővé számára a harmadik ciklust. Most viszont, a miniszterelnöki kitérő után, ismét indulhat az elnökválasztáson.

Imázsát gondosan felépítették a médiában: a betegeskedő Jelcin után hatalomra került Putyint rendre sportemberként, sőt hősként állítják be. Egyszer például állítólag egy filmkészítő stábot mentett meg egy elszabadult tigristől úgy, hogy nyugtató injekciót adott be a vadállatnak. Más felvételeken pedig általában a természetben, sportolás közben látható, nem ritkán Medvegyev elnök társaságában. Így akarták ugyanis leszerelni azokat a híreket, melyek szerint az Oroszország élén álló tandem között nézeteltérések vannak. Most viszont Putyin azt mondta kettejük együttműködéséről, hogy mindent megbeszéltek, még évekkel ezelőtt. Putyin politikai hitvallásáról sokat elárul, hogy közvetlen kollégái szerint őszinte pillanataiban már sokszor elmondta: a valódi demokrácia megteremtése csak időpazarlás, amit Oroszország nem engedhet meg magának. Sokan ezért a brezsnyevi pangás időszakát vetítik előre a következő évekre, mások pedig Rettegett Iván cár uralmát.

Borisz Akunyin ismert író mindenesetre arról ír blogjában, hogy míg eddig az ország autoriter vezetés alatt állt, mostantól élethosszig tartó diktatúra lesz. Szerinte sok időbe telik, hogy mindazt feldolgozzák, ami végbemegy: hosszú évek vagy évtizedek. Ez az új brezsnyevi korszak azonban drámaibb véget ér majd, mint a régi 1991-ben - vélekedik a népszerű író. Egy ellenzéki aktivista pedig azt mondta: ez az ország arra tanítja az embereket, hogy védjék az életüket, és ne essenek depresszióba. Aztán vodkát még mindig lehet kapni...

A putyin-program főbb pontjai

• Az ország visszatér az évi 6-7 százalékos GDP-növekedéshez. A következő húsz évben legalább 25 millió új munkahelyet teremt a kormányzat, minden harmadik munkahelyet pedig modernizál.
• Minden, a vállalkozásokat érintő új törvényt megtárgyalnak az üzleti élet szereplőivel.
• A következő tíz évben kétszeresére növelik a közúthálózatot. Korszerűsítik
a hadsereget és a flottát, és civil vállalatokat is bevonnak a fejlesztésekbe.
• A gazdagok adóját magasabbra emelik, mint a középosztálybeliekét, elsősorban a fogyasztás, a vagyon és az ingatlan után.
• „Nem az ember van az államért, hanem az állam az emberért” – jelentette ki Putyin.
• 2013-ban a várható élettartamnak meg kell haladnia a 70 évet.
• Az átlagfizetésnek el kell érnie a 32 ezer rubelt (egy rubel jelenlegi árfolyamon hét forint).
• A program felolvasása után ismét taps következett, majd Putyin feltette a kérdést a teljesen megtelt 11 ezres csarnokban elhelyezkedő küldötteknek: „Ki fogadja el? Ki van ellene? Ki tartózkodik?”. Az utolsó két kérdésre, az Egységes Oroszország képviselői közül a párt nevéhez méltóan senki nem nyújtotta fel
a kezét. „A programot megerősítettük” – jelentette ki Putyin. Kérdés, hogy ez mennyire győzi meg a középosztályt, amelynek tagjaira Putyin elsősorban számítana. Egymillió jól képzett középosztálybeli hagyta el ugyanis az elmúlt években Oroszországot a burjánzó korrupció és a harácsoló politikai elit miatt.

Közellenségek

Oroszország kémügynöksége egy intenzív, titkos kampányt folytat brit és amerikai diplomaták zaklatásával, hogy megfélemlítse és demoralizálja őket, s mindezt a tagadhatatlan, az egykori KGB által kifejlesztett „pszichológiai hadviseléssel” teszi.  A Guardian, brit lap szerint az FSZB, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat műveleteivel nyugati diplomaták magánlakásaiba tör be nyitott ablakokon keresztül, vagy a riasztó kikapcsolásával, a behatolások alkalmával személyes tárgyak után kutatnak, hogy ezzel is megfélemlítsék a célpontokat. Ahogy ezt egy Nagy-Britanniában újonnan megjelent könyv feltárja, az FSZB működése magában foglalja az apartmanok lehallgatását, a fizikai követést és az e-mailek felbontását is. Áldozataik között vannak a külföldi követségeken dolgozó orosz, ellenzéki aktivisták, emberi jogi aktivisták és újságírók is. A Mafia State (Maffiaállam) című most megjelent könyvet, Luke Harding, a Guardian egykori moszkvai tudósítója írta.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban javulás állt be az amerikai–orosz kapcsolatokban, az FSZB célba vette az amerikai diplomatákat és családtagjaikat is. Egy 2009-es titkos diplomáciai forrás szerint, melyet a Wikileaks szivárogtatott ki, John Beyrle, az amerikai nagykövet Moszkvában arra panaszkodik, hogy az FSZB intézkedései agresszív méreteket öltöttek.
A maffiaállamról szóló könyv beszámol arról, hogy a KGB először az 1960-as években vált érdekeltté az „operatív pszichológia” bevetésében. Valójában a Stasi, a kelet-német titkosrendőrség tökéletesítette ezt a pszichológiai technikát, s széles körben alkalmazta is a disszidensek ellen az 1970-es és 80-as években. A könyv idéz egy valamikori Stasi tisztet, aki szerint a céljuk az volt, hogy a kormány ellenfeleit „kikapcsolják” azzal, hogy összezavarják a magán- vagy családi életüket. Általában az áldozatoknak fogalmuk sem volt, hogy a Stasi áll az esetek mögött. Viszont a módszerek olyan hatékonynak bizonyultak, hogy sokan közülük megőrültek, idegösszeroppanást kaptak, sőt volt, aki öngyilkos lett.
A kelet-német kommunista vezető, Erich Honecker szabadalmaztatta is ezeknek a kínzásoknak a „puha” módszereit, mondván, hogy jobbaknak bizonyultak a nyílt üldözésnél. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő maga is a KGB és annak utódja, az FSZB alezredese volt. A 80-as évek végén Putyin mint a KGB titkos tisztje éppen Kelet-Németországban, Drezdában tartózkodott. Az FSZB Putyin elnöksége alatt hihetetlenül megerősödött: egy hatalmas, törvényes kereteken kívül működő, kiemelkedő teljesítményű, bámulatos forrásokat működtető titkos szervezetté vált. Szociológusok becslése szerint 2003-ban a Kreml vezető tisztségviselőinek 25 százaléka rendelkezett biztonsági/katonai múlttal. 2006-ra ez a szám, beleértve mind a hivatalos, mind a nem hivatalos ügynököket is, elképesztő módon 77 százalékra emelkedett.
Harding, a könyv szerzője maga is áldozata lett az FSZB-betöréseknek. Három hónappal azután, hogy megérkezett Oroszországba mint a Guardian új moszkvai irodájának vezetője, betörtek a lakásába. Semmit nem vittek el, nem is nagyon mozdítottak el, mindössze egy ismeretlen ébresztőórát tettek a nappaliba, hajnali 4 óra 10-re felhúzva. Csörgött is az óra másnap hajnalban, amire Harding riadtan ébredt fel. „Nyilvánvaló céljuk csupán az volt, hogy bizonyítsák, hogy itt jártak, s feltehetően vissza is fognak jönni.” Harding tudta, hogy ez az egész amiatt lehetett, hogy 15 nappal korábban egy orosz oligarcha, Borisz Berezovszkij interjút adott a Guardiannek, amelyben élesen kritizálta a Kremlt, és felszólított Vlagyimir Putyin erőszakos rendszerének megdöntésére.
2010 novemberében aztán Hardingot gyakorlatilag kiutasították Oroszországból, amikor a külügyminsztérium úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg újságírói akkreditációját.
(Pataki Ildikó)

Olvasson tovább: