Kereső toggle

A gyűlölet csapdájában

A II. világháború utáni legnagyobb pusztítás Norvégiában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Háborús övezetté változott július 22-én a Nobel-békedíjról és a közel-keleti békefolyamat elindításáról elhíresült Oslo. Az első hírek a norvég kormányzati negyed elleni bombamerényletről szóltak, amelyeket csak tetéztek a kormányzó baloldali párt ifjúsági táborában végrehajtott vérfürdőről szóló híradások. Az elkövető egy eddig teljesen normálisnak tűnő fiatalember, aki - mint manifesztójából kiderült - az utolsó keresztes lovagnak hiszi magát.

A Norvégiából érkező hírek hallatán eleinte a legtöbb ember az al-Kaidára asszociált. A nyilvánvalóan alaposan kitervelt, összehangolt merényletek a nemzetközi terrorhálózatra utaltak, amely nyugati célpontok elleni támadásokkal fenyegetett Oszama bin Laden májusi likvidálása után. Ráadásul Norvégia részt vesz az afganisztáni misszióban és a Líbia elleni légi támadásokban is, tehát az iszlamistáknak bőven nyújt kifogást esetleges támadások végrehajtásához.

Aztán Európa-szerte újabb sokkot okozott, amikor kiderült, hogy a véres merényleteket egy tősgyökeres norvég fiatalember követte el, aki évek óta megszállottan készült arra, hogy felvegye a harcot a „muszlim gyarmatosítás" és az európai politikai elit „kulturális marxizmusa" ellen.

A 32 éves Anders Behring Breivik a második világháború utáni legnagyobb pusztítást hajtotta végre Norvégiában. Előbb Oslo központjában, a miniszterelnöki hivatal közelében robbantott fel egy házilagos készítésű, de óriási hatóerejű pokolgépet. Nyolc ember meghalt, közel százan megsebesültek, a környező épületekben pedig hatalmas károk keletkeztek. Mindenfelé kitört ablakokat, romokat, törmelékeket lehetett látni, és a szemtanúk beszámolói szerint kénszag terjedt. „A hátunk mögött betört az ablak. Azt mondták, hogy menjünk a hátsó irodákba. Amikor lejöttünk az utcára, láttuk, hogy minden romokban hever, és mindenfelé sérültek" - számolt be a Reuters hírügynökségnek egy irodai dolgozó a merénylet pillanatairól. „Ez rendkívül lehangoló, még mindig sokkhatás alatt állok, mert ilyesmit nem várna az ember Oslóban" - mondta egy másik túlélő.

Aztán, nem sokkal később, jóval véresebb és megdöbbentőbb jelenetek játszódtak le a kormányzó baloldali párt Utøya-szigeti ifjúsági táborában. Az Oslótól mintegy 70 kilométerre lévő szigeten, ahol mintegy 700-an gyűltek össze, a rendőri egyenruhába öltözött Breivik maga köré gyűjtötte a fiatalokat, akik akkor már értesültek a fővárosban történt merényletről, és érdeklődve várták a részleteket. Az álrendőr azt mondta, a támadás miatt érkezett, hogy megvédje őket. Védelem helyett azonban automata fegyveréből tüzet nyitott a fiatalokra. „Kisebb csoportokban beszéltünk az oslói bombatámadásról. Aztán valaki azt kiáltotta, hogy itt a rendőrség, biztonságban vagyunk. Aztán láttam egy rendőrt lejönni a dombról, aki hirtelen egyesével lelőtte az embereket. Nyugodt volt, nem rohant, csak lőtt némán" - mondta a BBC-nek Stine Renate Håheim norvég parlamenti képviselő, aki maga is részt vett a táborban. „Hirtelen puskalövéseket hallottunk, és nem értettük, mi történik. A férfi, fegyverrel a kezében, utánunk szaladt, üldözött bennünket" - ezt már a 19 éves Lisa-Marie mondta, aki egy erdei szálláson talált menedéket az ágy alatt, ahol három órán át várt a rendőrségre. „Láttam, hogy a férfi két embert lelő. Elfutottam. Nagyon megijedtem, éreztem a puskapor szagát. Egy szikla alatt rejtőztünk el. A férfi a tetején állt, nem messze tőlünk. Ekkor beugrottunk a vízbe, és elértünk egy csónakot" - mondta a 16 éves Emma. A szemtanúk elmondása szerint Breivik a vízben lévőkre is tüzelt. „Mindannyian a víz felé menekültünk, sokan már levetkőztek, és úszni kezdtek. Én viszont úgy gondoltam, hogy nincs elég idő levenni a ruhámat, ezért ruhástól és bakancsban kezdtem el úszni az esőben. Mintegy 150 métert tettem meg, de a part 800 méterre van. Rájöttem, hogy nem bírok addig elúszni, ezért visszafordultam. 10 méterre volt tőlem, az úszókra lövöldözött. Rám irányította gépfegyverét, mire kérlelni kezdtem: Kérem, ne, ne tegye! Nem tudom, hogy emiatt-e, de életben hagyott. Aztán egy óra múlva visszajött. A fák és sziklák mögött rejtőztünk, vacogtunk a nedves ruhákban. Ismét lövöldözni kezdett, az emberek rám estek meg a vízbe. Ekkor rengeteg ember meghalt. A holttestek alatt rejtőztem el, és imádkoztam, hogy ne lásson meg. Egy golyó eltalálta a hátam. Aztán egészen közel jött, éreztem a leheletét, a csizmáját. Nem mozdultam meg, és ez mentette meg az életem" - sorolta egy túlélő, akit kórházban ápolnak. Azt mondta, nem a fizikai fájdalom a legrosszabb, hanem az, hogy sok barátja meghalt. A szigeten legalább 68, többségében fiatal embert gyilkolt meg a támadó. A rendőrség ugyanis csak mintegy másfél óra múlva érkezett a helyszínre. Több televíziós csatorna helikoptere már rég a levegőben körözött, amikor a rendőrök, a szigetre értek.

A kommandósok azért késtek, mert elromlott a hajójuk, így autóval szállították őket a helyszínre, a rendőrségi helikoptert pedig a szabadságolások miatt nem tudták bevetni. Mindenesetre amikor Breivikre kiáltottak, a férfi azonnal letette a fegyvert, így sértetlen maradt, mikor letartóztatták. Breivik mindkét támadást elismerte, de tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Állítása szerint meg akarta menteni Norvégiát és Nyugat-Európát a kulturális marxizmustól.

A baloldali kormánypártot pedig hazaárulással vádolta, amiért nem állta útját a muszlimok tömeges bevándorlásának, ezért a legnagyobb veszteséget akarta neki okozni. „Breivik azt mondta, a művelet célja nem az volt, hogy a lehető legtöbb embert ölje meg, hanem hogy erős jelzést küldjön a Munkáspártnak, amely szerinte lerombolja a norvég kultúrát, és megengedi, hogy a muszlimok gyarmatosítsák az országot" - idézte Kim Herger elnöklő bíró Breiviket.

A férfi azt is mondta, hogy két terrorista sejt segítségével követte el a támadásokat, és Nyugat-Európa-szerte még mintegy 80 ilyen „mártír sejt" lehet, amelyek készen állnak arra, hogy megdöntsék az iszlámot megtűrő kormányokat. A rendőrség vizsgálja, hogy voltak-e társai, de Janne Kristiansen, a norvég belső elhárítás vezetője szerint erre egyelőre nincs bizonyíték. Nagy-Britanniában mindenesetre azzal kapcsolatban nyomoznak, hogy Breivik kapcsolatba lépett-e a bevándorlásellenes Angol Védelmi Ligával. Kezdetben tagja volt ugyanis a Norvég Védelmi Ligának, az angol párt norvég fiókszervezetének, de később lemorzsolódott.

Breivik náci jelvényekkel díszített, templomos lovagrendi egyenruhában készült megjelenni az oslói bíróság előtt, amit nem engedélyeztek neki.

A 32 éves férfi követelte, hogy bírósági meghallgatása nyilvános legyen. A hatóságok viszont attól tartottak, hogy kódolt üzeneteket küldhet esetleges társainak vagy más szélsőségeseknek, illetve hogy propagandacélokra használja fel a meghallgatást, ezért zárt ajtók mögött tartották a tárgyalást. Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből négy hetet teljesen elzárva kell töltenie.

Ügyvédje szerint a kettős támadás végrehajtója nem beszámítható. „Az egész ügy arra utal, hogy nem épelméjű" - mondta Geir Lippestad. Hozzátette, hogy még nem találkozott Breivikhez hasonló emberrel, aki ennyire saját külön világában él. Lippestad szerint Breivik azt hiszi, hogy háborúban áll, és meggyőződése, hogy háborúban nem bűn ilyesfajta dolgokat elkövetni. Most még nem értik az emberek, de 60 év múlva majd lesznek követői - idézte az ügyvéd a védencét. Lippestadnak egyébként a férfi elmondta: meglepődött, hogy a tervek szerint végre tudta hajtani a merényleteket, és hogy az oslói robbantás után, amely nyolc halálos áldozatot követelt, eljutott az Utøja szigeti ifjúsági táborba. Tette előtt ajzószert vett be, hogy végig éber és bátor maradjon. Kristiansen úgy véli, nem valószínű, hogy Breivik elmeháborodott lenne. Túlságosan átgondolt és számító volt ugyanis tette végrehajtásakor, amellyel nyilvánvalóan a figyelem központjába akart kerülni. Várhatóan terrorizmus miatt emelnek ellene vádat, amelyre 21 év a maximálisan kiszabható börtönbüntetés. A norvég ügyész szerint azonban elképzelhető, hogy emberiség elleni bűntett miatt is eljárnak ellene, ami jóval hosszabb, 30 évnyi büntetést von maga után.

Közben megszólalt Breivik Franciaországban élő apja, és elmondta, hogy fia, akivel 15 éves kora óta nem tartja a kapcsolatot, gyermekként semmi jelét nem mutatta a szélsőséges nézeteknek. Az egykori diplomata szerint jobb lett volna, ha fia öngyilkos lesz, és nem másokat öl meg.

Oslo püspöke közben úgy vélte, nincs alapja, hogy a merénylő fundamentalista kereszténynek nevezi magát. Markus Brent Eidsvig szerint igazi keresztények soha nem hajtanának végre tömeggyilkosságot.

A vérengzés egész Norvégiát megdöbbentette. Sokan az oslói egyetem előcsarnokában nyilvánították ki részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak. Hétfő este mintegy kétszázezer ember gyűlt össze a norvég főváros központjában, hogy a pénteki merényletben elhunytakra emlékezzenek. Rengetegen hoztak virágot, mások gyertyát gyújtottak. Az egyik résztvevő szerint azért fontos a megemlékezés, hogy az áldozatok hozzátartozói tudják: sokan gondolnak rájuk. Jens Stoltenberg miniszterelnök, aki a támadások idején rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet, azt mondta: a merényletek bizonyosan megváltoztatják országát, de Norvégia továbbra is nyitott és demokratikus marad.

Európa Égni fog

Breivik világszerte kereste a hozzá hasonló nézeteket vallókat. A Washington Times amerikai napilap birtokába jutott egyik levelezése szerint meg volt gyzdve arról, hogy a muszlimok száma Nyugat-Európában elérte a kritikus nagyságrendet, és hogy a kulturális kommunista elitek le akarják rombolni a nyugati civilizációt, az európai hagyományokat, a nemzeti szolidaritást és a kereszténységet. Breivik úgy vélte, hogy a küszöbön álló gazdasági nehézségek népi, akár fegyveres ellenállást is generálnak majd Európában. Szerinte a globális iszlám uralom elleni harc elbb-utóbb felszínre hoz egy ers vezett, az európaiaknak ugyanis elegük lesz a dimmi (alsóbbrendŐ) státusból. „Európa néhány éven belül égni fog” – jósolta Breivik, aki vallásháborút vetített elre.
Breivik arra is felhívta a figyelmet, hogy az új európai jobboldal egyre inkább Izrael-barát és dzsihádellenes álláspontot képvisel. (Utøya szigetére a vérengzés eltt egy nappal látogatott el a norvég külügyminiszter. Jonas Gahr Støre elmondta: a közel-keleti béke volt a vitanap f témája. A norvég Munkáspárt ifjúsági szervezete ezen követelte, hogy Norvégia ismerje el a független Palesztinát, és hirdessen gazdasági bojkottot Izrael ellen.)

Anders Behring Breivik

Anders Behring Breivik 1979-ben született Londonban, diplomata családban. Egy-éves volt, amikor apja elhagyta a családját, és újransült. Utána már csak ritkán találkoztak, Breivik 15 éves korától pedig megszakították a kapcsolatot. Breivik egy biogazdaságot üzemeltetett Oslo közelében, mint kiderült, azért, hogy nagy mennyiségŐ mŐtrágyát tudjon vásárolni a pokolgép elkészítéséhez. A merénylôt szomszédai és ismersei udvarias, kedves, intelligens fiatalembernek tartották. Az utóbbi években azonban egyre inkább elszigeteldött, és csak a számítógép eltt ült. Internetes fórumokon konzervatív nacionalistaként jellemezte magát.
Iszlámellenes és nacionalista vitairatokat írt, és aktívan részt vett különböz internetes harcjátékokban. Tagja volt egy szabadkmŐves páholynak is. Az internetes társasági oldalon közzétett fotón jellegzetes beavatási öltözetben látható. 2004 és 2006 között pedig tagja volt a norvég Haladás Pártnak. Oslóban aktívan tevékenykedett a szervezet ifjúsági tagozatában is. A Haladás Párt szóvivje közölte, hogy Breivik már négy éve nem tagja a szervezetnek. (Fenyvesi Katalin, Morvay Péter)

Olvasson tovább: