Kereső toggle

Élen járnak

Olümposzi adósságok: Európa pillére megrendült

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A „kis nemzet csodája" szlogennel beharangozott 2004-es athéni olimpia közel 12 milliárd dollárba került a jelenlegi árfolyamon számolva, ami a kezdeti költségvetés duplája, és ez még nem tartalmazza az utolsó pillanatban elkészült infrastruktúra költségeit. A mostani gazdasági válság kialakulásához azonban az országban sok másfajta krízis vezetett, a megoldásához pedig a társadalmon belüli válság kezelése is szükséges lenne.

Az állandó tüntetések Athénban a Szintagma téren azt mutatják, hogy a görög emberek úgy érzik: a politikai rendszer által egyre jogfosztottabbak, és a megszorítások csak fokozhatják a távolságot a kormány és a lakosság között, ami már „robbanásveszélyes" szintre juthat. A hitelek mellett az egész lakosságot sújtó újabb megszorításokat is bevezettek, és ez váltotta ki az újabb tüntetéseket. A görög kormány rendkívül népszerűtlen adóemelésekkel, elbocsátásokkal, a kikötők, repterek és stratégiai ágazatok privatizációjával próbálja lefaragni kiadásait. Az egyik transzparens felirata sokatmondó: „Nem tartozunk, nem adunk el semmit, és nem fizetünk".

A szakszervezetek már 48 órás sztrájkkal fenyegetnek, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a kormányra, hogy minél előbb találja meg a módját annak, hogy az újrakezdés elinduljon.

A csalódott görögök többsége a gazdaság összeomlásáért a „semmirekellő, korrupt és hozzá nem értő" politikusokat okolja, akik megadóztatják a szegényeket és a középosztályt, ezenkívül megszorító intézkedéseket hoznak, míg a gazdagok külföldi bankszámlákon tarthatják a vagyonukat. Szerintük a kialakult helyzet legalább annyira a korrupt és alkalmatlan görög politikusok hibája, mint a spekulánsoké: harminc éve hibát hibára halmoz a politikai vezetés. Meghamisítják a statisztikákat, késleltetik a fizetéseket, teljesen ellenőrizetlenül kötnek üzleteket a bankokkal, és semmilyen törvény vagy hatóság előtt nem vállalnak felelősséget. „Az emberek már most is túl sokat dolgoznak, nem kérhetnek tőlük többet. Nyolcórás munkanap? Az nekünk már csak jó vicc! A barátaim 10-12 órákat dolgoznak egy nap havi 500-700 euróért, miközben egy kisebb albérlet rezsivel együtt több mint 500 euró" - válaszolta egyikük.

A politikai vezetés hibái közé sorolják az országot ellehetetlenítő adósságválság mögött lévő sok lehetséges ok közül a 2004-es athéni olimpia néhány elemét is. Most ez is a figyelem középpontjába került annak érzékeltetésére, hogy mi romolhatott el Görögországban. Az ötkarikás játékok beruházásai cseppek a tengerben, de jól illusztrálják a bajokat. Sztella Alfieri, korábbi baloldali parlamenti képviselő szerint ugyanis - aki kifejezetten a játékok ellen kampányolt - a felelőtlen költekezés azzal kezdődött, hogy amikor a játékok véget értek, több mint egy tucat, az olimpiára készült létesítmény maradt üresen és kihasználatlanul. Az üres épületeket magáncégek biztonsági őrei őrzik, ami azóta is a felelőtlen túlköltekezés mementója.

Pedig lett volna igény a létesítmények hasznosítására, az ajánlkozókat azonban a kormány válaszra sem méltatta. Alfieri szerint tragikus az országra nézve, hogy kihasználva a görögök nemzeti büszkeségét, egyre többet kezdtek költeni az olimpiára, és meggondolatlanul kezdték herdálni a pénzt.

Tavaly az is nagy port vert fel, hogy egy korábbi görög miniszter, akit pénzmosással vádoltak meg, a vizsgálat során beismerte, hogy 1988-ban kampányához több mint 123 ezer dollárt fogadott el a Siemenstől, cserébe biztosította a német elektronikai óriást, hogy az olimpiának állandó beszállítója lehet.

A szakértők szerint azonban az egyik fő probléma az lehet, hogy a görög kormánynak egyszerűen nem sikerül behajtani az adókat, és ez mind a politikai elitet, mind a társadalom nagy részét érinti. 2010-ben a Guardian beszámolt arról, hogy a saját úszómedencével rendelkező gazdag görögök hogyan próbálták címük megváltoztatásával elkerülni az adót, de a görög adóügyi hatóság a Google Earth műholdas felvételei segítségével lebuktatta az uszodával rendelkezőket.

A tetten ért gazdag athéni uszodatulajdonosok, hajótulajdonosok és iparmágnások egyike a világ egyik leggazdagabb embere, Szpirosz Latszisz, aki Károly herceget látta vendégül annak görögországi látogatásakor. Közéjük tartozik még Theodore Angelopulosz iparmágnás és felesége, Gianna, az athéni olimpia szervezőbizottságának vezetői, és maga Papandreu miniszterelnök is. Az adókerülés az egész társadalomban nagy népszerűségnek örvend, a politikusokat azonban lebukásuk esetén sem vonják felelősségre. A kialakult botrány után érdekes volt az érintettek reakciója: miután a légi felvételek nyilvánosságra kerültek, Vangelisz Vaszilopuloszt, az uszodákat építő cég főmérnökét elárasztották a medencék álcázását igénylő felkérések, ami első hallásra bizarr dolognak tűnik. Vaszilopulosz szerint egyszerűen zöld fűszínű, vízhatlan ponyvával kell befedni a medencéket, és így föntről máris láthatatlanok maradnak. Úgy tűnik, az európai civilizáció bölcsőjéül szolgáló, a demokratikus értékeket a világgal megismertető nemzetben a demokrácia hanyatlásnak indult. Már az athéni felső tízezer köreiben is potenciális adócsalók darázsfészke található, ami nem a görög gazdaságot, hanem a zöld vízhatlan ponyva készítőit fogja felvirágoztatni az egész világon.

Aris Syngros, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes intézet görögországi ágának igazgatója szerint az országban a gazdasági problémák és a korrupció kéz a kézben járnak, és szerinte a jelenlegi helyzet a széles körben elterjedt adókerülés és a korrupció miatt alakult ki.

Hatalmas nehézségekkel néz azonban szembe a görög polgárok másik része. „Minden nappal egyre nehezebb megbirkózni, újabb és újabb üzletek, gyárak zárnak be, a diákok pedig félbehagyják a tanulmányaikat, mert a családjuk nem tudja eltartani őket, ha nem dolgoznak - panaszkodott Odisszeasz Szimu, a nyugat-görögországi Pátrában lakó, 25 éves egyetemi hallgató. - Apám tíz hónapja ment nyugdíjba, azóta egyetlen eurót nem látott, a családunknak hamarosan rokonoktól és ismerősöktől kell majd segítséget kérnie" - tette hozzá. Közben az egyetemet befejező diákok próbálják elhagyni az országot, amint tudják, mivel otthon nem képesek megélni -mondta. „A tíz legközelebbi barátom közül nyolc menni akar."

„Mindenki próbálja visszafogni a költekezést: ez legjobban azokon az újgazdagokon látszik, akik most jöttek rá, hogy a vagyonuk valójában csak kölcsön volt" - mondta Iliasz Tszagkasz. Szerinte az emberek nagyon pesszimisták a megszorítások és az egyre sötétebb kilátások miatt. „Különösen azok, akik keményen dolgoztak éveken át, és most látják, hogy mindez hiába volt."

Az ország vezetése a válság kezelésére most a kulturális örökségben bízva a turizmus fellendítését véli az egyik megoldásnak. Évente ugyanis 15 millió ember tölti szabadságát Görögországban, és a turizmus a gazdaságban az 5. helyet foglalja el. Ennek fellendítése érdekében a görög közlekedési minisztérium kilenc hónap időtartamra áprilistól felfüggesztette a repülőtér-használati díjakat az athéni nemzetközi repülőtér kivételével az ország összes légikikötőjére.

Világmárka: a gazdasági bajok ellenére az ország még mindig nagyon jól eladható brandnek minősül, s a turisztikai minisztérium is azon dolgozik, hogy felszámolja a bürokratikus akadályokat, és ösztönözze a külföldi befektetéseket a turizmus iparágában. A turisták számára a krízisnek a vidámabb oldala, hogy most azért érdemes odautazni, mert jobban váltják a világ valutáit az euróhoz képest. Ez azt is jelenti, hogy maga a vakáció kevesebb pénzből is kijöhet. Az viszont elég valószínű, hogy több sztrájk lesz Görögországban, köszönhetően annak, hogy a görög kormány úgy igyekszik javítani a pénzügyi egyensúlyon, hogy csökkenti az állami alkalmazottak fizetését és juttatásait. A görögök védik nehezen kivívott munkahelyeiket, jogaikat és előnyeiket, bármilyen szektorról legyen is szó. Ez viszont még több sztrájkhoz vezethet. Bár a kormány intézkedései indokoltak is lehetnek, ez akkor is okozhat kellemetlenségeket az utazóknak. Tájékozottnak kell lennie a turistának a nyári menetrendekkel kapcsolatban is, legyen szó kompról vagy más közlekedési eszközről, mert ezeket is változtathatják, vagy ideiglenesen fel is függeszthetik sztrájkok, munkabeszüntetések miatt.

Ugyanez a helyzet a nyitvatartási időkkel is: mostanság nem bízhat meg a Görögországba látogató turista az interneten, útikönyvekben feltüntetett nyitvatartási időkben. Probléma lehet az is, hogy sok szálloda, taverna megnyitását késleltetik, mivel a válság hatására az elmúlt két évben csökkent a turisták száma, így sokan egyszerűen nem tehetik meg, hogy elavult berendezésű üzletüket vagy szezonálisan működtetett szállodájukat felújítsák. Ha viszont kinyitnak, akkor a „fogj meg minden fillért" alapelvet érvényesítik, és nem adnak semmilyen kedvezményt. Az viszont biztos, hogy kevesebb lesz a zsúfoltság, nem lesznek akkora tömegek a turistalátványosságoknál, és ez talán stresszmentesebb nyaralást ígér. Nem utolsósorban azért, mert a statisztikák alapján Görögország még most is a világ egyik legbiztonságosabb helyének számít.
(Hajdu-Bencze Adrienn, Pataki Ildikó, Petrőcz Jordán)

Olvasson tovább: