Kereső toggle

Drachmára válthat Athén

Pánikban az európai bankok: Görögországnak nem kell az euró

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Általános sztrájk és tüntetések bénították meg Görögországot szerdán. A munkavállalók a szocialista kormány újabb megszorításai ellen tiltakoztak, miközben elterjedt a hír: Athénnak a tavalyi 110 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag után újabb 60 milliárdos mentőövre lesz szüksége. Szó van még arról is, hogy Görögország kiléphet az euróövezetből, illetve adósságainak átütemezésére kényszerülhet.

Görögország két legnagyobb szakszervezete az idén már másodszor hirdetett általános sztrájkot, tiltakozásul a szocialista kormány megszorításai ellen.

A magángazdaságban dolgozók és a közszolgálati alkalmazottak szakszervezeti szövetségeinek felhívására zárva tartott minden állami intézmény, így a minisztériumok, a múzeumok, az adóhivatalok is. A kórházakban csak ügyeletet tartottak, és az iskolákban tanítási szünet volt. A közszolgáltatások mellett megbénult a tengeri és a vonatközlekedés is, sőt a turistafőszezon kezdetén a légi irányítók is beszüntették a munkát négy órán át. Ennek következtében számos belföldi járatot töröltek, a nemzetközi járatoknál pedig jelentős késések alakultak ki.

Nagyon sok görög elégedetlen ugyanis azzal, hogy csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat, növelték az adókat, sokan elveszítették állásukat a válság miatt, és már 15 százalék körül van a munkanélküliség.

Görögország éppen egy éve kapott egy 110 milliárd eurós hitelcsomagot az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amivel sikerült elkerülni az államcsődöt. Ez után került sor a megszorításokra. Ennek ellenére a költségvetési hiányt nem sikerült a tervezett ütemben csökkenteni. A 2,7 százalékos gazdasági visszaesés miatt tovább nőtt az államadósság is, és már megközelítette a görög nemzeti össztermék (GDP) 160 százalékát. Mindezek miatt üzleti körökben elterjedt a hír, hogy a mediterrán országnak újabb nemzetközi mentőövre, most mintegy 60 milliárd euróra lesz szüksége. A Dow Jones üzleti hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy szükség lehet a csomagra, amit a görög kormány cáfolt. Az elmúlt években azonban rendre úgy alakultak a dolgok az uniós országok gazdaságának, illetve költségvetésének háza táján, hogy egy elterejdt rémhírt előbb cáfoltak, majd később kiderült, hogy mégis igaz.

Sokatmondó tény, hogy az euróövezet négy legnagyobb országának pénzügyminiszterei múlt péntek este Luxemburgban titokzatos találkozón vitatták meg a görög államadósság gondjait, majd elterjedt egy másik hír: Athén azt fontolgatja, hogy kilép a közös valutaövezetből. Athén és uniós vezető tisztségviselők egyaránt tagadták a német Der Spiegel hetilap internetes kiadásának értesüléseit, az euró árfolyama azonban így is megsínylette a hírt, és több hónapos mélypontra süllyedt még az egyébként szintén gyengélkedő dollárral szemben is.

Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országokat tömörítő Eurogroup elnöke, aki a pénteki találkozót összehívta, az euróövezetből való kilépést butaságnak minősítette: „Nem tárgyaltunk Görögország kilépéséről az euróövezetből. Ez egy buta ötlet, olyan út, amelyet soha nem választunk - mondta. - Nem akarjuk, hogy az euróövezet ok nélkül szétessen."

Ha egy ország kilépne az eurózónából, az olyan magas költségekkel járna, hogy elemzők szerint a közösség bármit megtenne ennek megakadályozására, még ha arra kényszerülne is, hogy a leggazdagabb tagoknak kell szanálnia a gyengébbeket. Görögországnak ki kellene vennie az eurózóna többi tagjainak bankjaiban tartott betéteit is. Ha új valutát vezetne be, ezzel veszélybe sodorná saját bankjait, és zavart okozna a vállalatok számára is. Mások szerint azonban az euró elhagyása Athént megszabadítaná több gazdaságpolitikai megszorítástól is. Ha ugyanis Görögország visszatérne a drachmához, a nemzeti fizetőeszköz leértékelésével és a hivatalos alapkamat alacsonyan tartásával visszanyerhetné a versenyképességét, és kezelni tudná az adósságát anélkül, hogy az éveken át húzódó megszorítások és recesszió miatt szembe kellene néznie a társadalmi és a politikai felháborodással. Egyelőre viszont nincs semmiféle jogi eljárás arra nézve, hogy mi a teendő, ha valaki el akarja hagyni az eurózónát. Egyes közgazdászok szerint egy ilyen lépés miatt akár az uniós szerződések módosítására is szükség lehet.

Juncker szerint konszenzus alakult ki arról, hogy Görögországnak új tervre van szüksége az őt megnyomorító államadósság visszafizetésére. Athénban és Európában azonban hivatalosan továbbra is azt állítják, hogy a magánkézben lévő görög államkötvények szerkezetátalakítása egyelőre nincs napirenden. Nem hivatalosan viszont egyre inkább elismerik, hogy az átalakítás valamilyen formája elkerülhetetlen lesz, esetleg a kötvények futamidejének kiterjesztésével.

A görög államkötvények szerkezetének átalakítása azonban felvetné egy hasonló eljárás lehetőségét a többi segítségre szorult ország, így Írország, valamint Portugália esetén is. Az átütemezés egyes szakértők szerint veszélybe sodorhat több európai pénzintézetet is. Többen már az európai bankok Armageddonjáról beszélnek, miközben ismét megerősödtek azok a hangok, melyek szerint a monetáris unió valójában nem lehetséges fiskális unió nélkül, ehhez pedig politikai unióra van szükség. A görög, portugál és ír válság nyomán tehát felgyorsulhat az uniós tagországok gazdasági és politikai integrációja, a sokat emlegetett európai szuperállam megvalósítása.

Olvasson tovább: