Kereső toggle

Megtört a jég

Több száz európai politikus támogatja Izraelt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új korszak kezdődhet Európa és Izrael sok vihart átélt viszonyában, miután létrejött egy erős összeurópai szövetség a demokrácia és a közös értékek védelme alapján. Ezzel a megállapítással zárult Jeruzsálemben az a nemzetközi konferencia, amelyre 27 európai országból mintegy 600 politikus – parlamenti és európai parlamenti képviselők – érkezett a European Friends of Israel (EFI - Izrael Európai Barátai) elnevezésű brüsszeli szervezet meghívására. A rendezvénynek különös súlyt és aktualitást adtak az elmúlt hetekben az arab országokban végbement változások. „Gibraltártól Pakisztánig megindult a föld. Ebben a nagyon ingatag világban Izrael a stabilitás egyetlen és valódi szigete” – mondta Benjamin Netanjahu az európai törvényhozóknak a knesszetben.

„Jöhet-e bármi jó Európából?" - kérdezte gyanakodva egy jeruzsálemi ismerősünk, amikor meghallotta a konferencia hírét. A szkepticizmus nem alaptalan: a történelmi tragédiák után a modern Izraelnek is ellentmondásosan alakult a kapcsolata Európával. A nyugat-európai kormányok rendszeresen bírálják Izraelt „az aránytalan katonai fellépés" (a terrorizmus elleni megelőző vagy válaszlépések), „a szankciók következtében a palesztin lakosságot sújtó humanitárius szenvedések" (a fegyveres célokra felhasználható anyagok és termékek bevitelének korlátozása), a „megszállt területeken zajló építkezések" (az izraeli főváros keleti felén történő lakásépítések), az „apartheid falnak" nevezett biztonsági kerítés és még számtalan kisebb-nagyobb ok miatt.

„Az állandó bírálatokkal a nyugati politikusok és a média folyamatos nyomás alatt akarja tartani Izraelt" - mondta a Hetek tudósítójának Eden Bar Tal, az izraeli Kommunikációs Minisztérium főigazgatója. Például a nemzetközi hírcsatornákon a kilencvenes évek közepén élőben kapcsolták az egyik jeruzsálemi „illegális" építkezés helyszínét, ahonnan egyetlen mozdulatlan buldózer képét tudták mutatni, miközben az eseményt a kommentátorok és feliratok „breaking newsként" igyekeztek láttatni. „Ami Izraelben történik, azt általában sokszorosan felnagyítják, miközben most mindenki meglepődve hallja, hogy milyen elnyomás alatt éltek az emberek évtizedeken át az arab országokban, mégsem hallottunk ezekről semmit. Ezzel igyekeznek megkötni bennünket, hogy úgy érezzük, mintha minden nagy horderejű kérdés - a közel-keleti béke, a terrorizmus elleni küzdelem, az iraki újjáépítés, az olajszállítások zavartalansága - attól függene, hogy Izrael mit tesz vagy mit nem tesz" - mondta a kommunikációs vezető. Nem meglepő tehát, hogy a konferenciaprogramjában több előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott az Izraellel szembeni gyűlöletkeltéssel és előítéletekkel, többek között az Izrael-ellenes bojkottfelhívásokkal és az európai országokban tapasztalható anticionista kijelentésekkel.

Összefogás Jeruzsálemben

Az Izrael Európai Barátai konferenciát a felújított jeruzsálemi konferenciaközpontban rendezték meg, látványos külsőségek között. A gálamegnyitón a küldöttségeket a panorámaszerűen kialakított színpadi kivetítőkön mutatták be. Az olimpiai megnyitókhoz hasonlóan az országok ábécérendben következtek, és az est két házigazdája - egy német és egy brit európai parlamenti képviselő - minden delegációt részletesen bemutatott. A legtöbben - hatvanan - Spanyolországból jöttek, de tekintélyes küldöttségek érkeztek Lengyelországból, Olaszországból, a skandináv országokból és a balti államokból is. A konferencián számos jelenlegi és volt államelnök, miniszterelnök, parlamenti elnök is részt vett. A tízfős magyar delegáció vezetői Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter voltak. (lásd keretes írásunkat)

Az iszlám birodalom útjában

„Mubarak bukása a legszervezettebb egyiptomi ellenzéki szervezet, a Muzulmán Testvériség kezére juttathatja az országot. Ez a fundamentalista szervezet nem a békét hozná el" - figyelmeztetett a rendezvény megnyitóján Simon Peresz izraeli elnök. Peresz szerint, ha a választási rendszert úgy változtatják meg, hogy közben nem orvosolják a tömeges elégedetlenség alapvető okait, és nem akadályozzák meg a gyűlöletkeltést és uszítást az utcákon, akkor a helyzet sokkal rosszabbra fordulhat. „Mubarak harminc éven keresztül sok ezer ember - egyiptomi, palesztin és izraeli - életét mentette meg azáltal, hogy fenntartotta a békét" - hangsúlyozta Peresz, akinek szavait az európai küldöttek megtapsolták.

Az izraeli elnök arra kérte az európai küldötteket, hogy segítsenek megőrizni a békét, és védelmezzék a Közel-Kelet egyetlen demokratikus államát, Izraelt. Peresz figyelmeztetett arra, hogy az eredetileg demokratikus és keresztény országként létrehozott Libanon az utóbbi években radikális muzulmán kézbe került. „Irán, a Hezbollah, a Hamasz és a Muzulmán Testvériség célja, hogy a térség teljesen az iszlám radikalizmus uralma alá kerüljön, és ezt Európa saját érdekei alapján sem engedheti meg" - mondta Peresz.

Az európai küldöttek meglepetésére a konferencia egyik kiemelkedő beszédét Avigdor Liebermann izraeli külügyminiszter tartotta. A médiában gyakran szélsőséges politikusként megbélyegzett Liebermann többek között a libanoni, iraki és egyiptomi keresztények tragikus sorsán keresztül érvelt amellett, hogy az iszlám radikalizmus szemében nemcsak Izrael, hanem a közös zsidó-keresztény civilizáció is halálos ellenségnek számít. „Izrael és Spanyolország egyaránt útjában áll az iszlám birodalom újjáalakulásának. A radikálisok bosszút esküdtek a pápa beszéde után, földig rombolták az afganisztáni Buddha-szobrokat, soha nem vonták vissza a Salman Rushdie elleni halálos ítéletet. Miért Izraelen kérik számon a szabadságjogokat azok, akiknek egy szavuk sincs az ellen, hogy Szaúd-Arábiában nemhogy zsinagógát nem lehet építeni, de templomot sem, és ugyanúgy tilos a Tóra, mint a keresztény Biblia birtoklása?" - hangoztatta Liebermann, aki pozitív fejleménynek nevezte azt, hogy az utóbbi időben vita kezdődött az Európai Unióban a multikulturalizmus ellentmondásairól.

Az izraeli külügyminiszter szerint nem a telepesek vagy a Jeruzsálem egységéhez ragaszkodók állnak a béke útjában. „A világon több tucat megoldatlan területi vita van, a Kurill-szigetek körüli orosz-japán vitától a Falkland-konfliktusig, mégsem fenyegetnek ezek állandó háborús veszéllyel, mivel a felek megtanultak együtt élni a problémával, miközben remélik azok számukra pozitív megoldását. 57 iszlám ország van több mint másfél milliárd lakossal, szemben egy zsidó állam hétmillió lakossal. Mégis Izraeltől követelik, hogy adja át a területeit - emlékeztette Liebermann az európai küldötteket.

Izrael: működő demokrácia

„Létezik egy rosszakaratú koalíció, amelyik meg akarja győzni Európát arról, hogy a cionista álom kudarcot vallott" - erről már Reuven Rivlin, a knesszet elnöke beszélt. „Nem szabad, hogy Európa egy olyan újabb frontvonallá váljon, amelynek Izraelnek kell bizonygatnia azt, hogy demokratikus ország. Amíg Izrael az egyetlen demokrácia a muzulmán és fanatikus Közel-Keleten, csak egyre mélyebbé válik a sorsszerű partneri viszony Izrael és Európa között" - mondta Rivlin, aki szerint tartani kell attól, hogy a térségben tovább szaporodnak a gyilkos és elnyomó rendszerek, amelyek gúnyt űznek a polgáraik szabadság iránti reményeiből, amint az 1979-ben Iránban is megtörtént. „Remélem, hogy nem ilyen formában jön el az »Új Közel-Kelet«, amiről sokan álmodtak" - tette hozzá Rivlin.

Az európai küldöttek a knesszetben élő bemutatót is kaptak az izraeli demokrácia színes hétköznapjairól. Amikor a képviselőház elnöke bejelentette, hogy megérkeztek az európai küldöttek az ülésterembe, azonnal szólásra emelkedett az egyik ismert izraeli arab képviselő. Ahmed Tibi mintegy 15 percen keresztül sorolta tiborci panaszait Izrael ellen, annak ellenére, hogy csak kétperces felszólalásra kapott lehetőséget. Ám amikor Reuven Rivlin figyelmeztette, azonnal elnyomást és cenzúrát emlegetett. Több jobboldali zsidó képviselő visszakiabált Tibinek, így átmenetileg teljes hangzavar uralta az üléstermet.

Végül amikor az egyikük szót kapott, arra emlékeztette az európai politikusokat, hogy ilyen a demokrácia működés közben. „Ha ma délután elmennék Ramallahba, hogy ugyanígy bíráljam a palesztin kormányt, mint ahogy az imént hallották képviselőtársamtól Izraelt szidalmazni, minden bizonnyal koporsóban térnék vissza."

Athén és Jeruzsálem

A konferencia zárónapján Benjamin Netanjahu tartott beszédet az európai küldöttek előtt. Az izraeli miniszterelnök Athén és Jeruzsálem közös történelmi tapasztalataira hivatkozott beszéde elején. Elmondta, hogy a közelmúltban a görög fővárosban régi barátja, George

Papandreou miniszterelnök elvitte egy éjszakai bemutatóra az Akropoliszra. „Megtudtam, hogy 2500 évvel ezelőtt a görögök a perzsák feletti győzelem után felégették a Boszporusz feletti hidat. Egy kötéldarabját azonban elvitték az Akropoliszra a Parthenonba, hogy emlékeztesse őket azokra az értékekre, amelyeket a szabadságért vívott küzdelemben védelmeztek. A nyugati civilizációban a szabadság két forrásból fakad: az egyik Athén, a másik Jeruzsálem. Aki felkeresi az Akropoliszt, a Templom-hegyet is meg kell látogatnia" - mondta Netanjahu, aki a Dávid királyt számon kérő próféta példájával mutatta be azt, hogy a Biblia évezredek óta azt az eszmét képviseli, amikor az embereket erkölcsi törvények és nem elnyomó uralkodók kormányozzák, és mindenkinek elidegeníthetetlen szabadságjogai vannak.

„Ugyanazon civilizáció részei vagyunk. Közös az örökségünk, és osztozunk a közös jövőn is. A parlament elnökének irodájában van egy kép Herzlről, a modern prófétáról, aki több mint száz évvel ezelőtt mint egy bibliai próféta jelent meg népünk történelmében. Egyszer megkérdezték tőle, hogy »ha egyszer megalakul a zsidó állam, meddig lesz képes túlélni?« Herzl erre azt válaszolta, hogy »amíg a nyugati civilizáció él, a zsidó állam is életben fog maradni« - Netanjahu szerint ez ma fordítva is így van, mert mindannyiunknak hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk. - Egy bizonytalan időszakban, mint amilyen most is van, a bennünket összekötő kötelékek fontosabbak, mint valaha."

A közel-keleti változások kapcsán az izraeli miniszterelnök emlékeztetett a közép- és kelet-európai fordulatra. „Emlékszem, mit éreztünk az 1989 nagyszerű eseményei kapcsán. Emlékszem az örömre Berlinben és a kelet-európai fővárosokban. Mindannyian úgy éreztük, hogy az egy új nap ígérete volt. És ez a nap elérkezett. Önök közül sokan Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról, Romániából, a balti országokból és sok más országból érkeztek. Tanúik a haladás és szabadság lehetőségének. A történelem azonban óvatosságra is int, hogy mi történhet, amikor forradalmak törnek ki. Még akkor is, ha ezek a forradalmak a szabadság nevében robbannak ki. Sok példa van arra, amikor antidemokratikus erők, melyeket a nép valódi szabadságvágya támasztott, a szabadság helyett brutális rezsimet hoznak létre - porba zúzva minden emberi jogot. Ismerős önöknek egy példa 1917-ből. Az orosz tavasz Kerenszkij vezetésével néhány hónapig tartott, majd hetvenéves bolsevik téllé változott. És ez megtörtént újra a mi régiónkban 1979-ben. Az iráni nép új, demokratikus hajnalának reménye harminc év brutális elnyomásába fordult."

Három forgatókönyv

Netanjahu a mai események kapcsán elmondta, hogy Egyiptomban több lehetséges kimenetele is lehet a fordulatnak. „Az egyiptomiak dönthetnek úgy, hogy egy olyan világi reformista állammodellt választanak, ahol a hadseregnek kiemelkedő szerepe van. Van egy másik lehetőség, hogy az iszlamisták kihasználják befolyásukat, hogy az országot egy másik irányba térítsék - nem a modernitás és a reformok irányába, hanem visszafelé. És van még egy harmadik lehetőség is, ha Egyiptom Irán útján halad, ahol a haladást sötét, erőszakos despotizmussal lehet elhallgattatni, ami leigázza saját népét, és ezzel mindenki mást is fenyeget. Csak emlékezzünk a tizennyolc hónappal ezelőtti kegyetlen leszámolásra Iránban. Teheránban nem volt párbeszéd, sem reform, sem önmérséklet. Kairó terein minden felfordulás és tragédia ellenére az egyiptomiak a katonák tankjain újságokat olvasnak. Teheránban az iráni tüntetőket egyesével lőtték le, és hagyták őket saját vérükbe fulladni" - mondta Netanjahu, aki szerint Izrael érdeke egyértelműen az, hogy fenntartsa a békét, ami három évtizede csendet hozott a déli határain, és stabilitást a régióban, sőt az egész Közel-Keleten.

„Szükségünk van a béke horgonyára, és arra is, hogy megvédjük biztonságunkat, mert a béke nem tud e nélkül megvalósulni. Elhagytuk Libanont - Irán pedig besétált a Hezbollahhal együtt. Elhagytuk Gázát - Irán besétált a Hamasszal együtt."

Az új kalifátus

„A 21. században nem szabad alábecsülni azt a veszélyt, amit az újjáéledő kalifátus eszméje képvisel - figyelmeztetett Netanjahu. - Napjainkban verseny folyik a militáns szunniták és militáns síiták között. A militáns síiták rendelkeznek állammal. Ez az állam a hatalom és dominancia iránti féktelen ambíciói miatt nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Az Egyesült Államokra úgy tekintenek, mint a nagy Sátánra, Izrael a kis Sátán, önök meg valahol e kettő között. Önök a közepes Sátánok. Ebben a világban, az ő világukban nincs hely a számunkra és társadalmaink számára. Úgy vélem, hogy a világot fenyegető egyik legnagyobb veszély manapság az a lehetőség, hogy egy militáns iszlám rezsim atomfegyverekhez jut, vagy a meglévő atomfegyverek jutnak egy militáns iszlamista rezsim kezébe. Az első eset Irán, a második Pakisztán - mondta az izraeli miniszterelnök, aki szerint ez a forgatókönyv nem elkerülhetetlen. - Megvan a közös képességünk arra, hogy visszaszorítsuk a radikalizmus erőit, és előremozdítsunk a biztonságos béke megvalósítását. Az ellenség és barát különválasztásának a képessége a kulcs ahhoz, hogy legyőzzük ezt a fanatizmust. Ebben, a 21. és 9. század között, a szabadság és elnyomás, a haladás és visszamaradottság között vívott csatában Európa és Izrael határozottan ugyanazon az oldalon áll" - jelentette ki nagy sikert aratott beszédében Netanjahu.

A konferencia azonban nem fedte el az ellentéteteket. Netanjahu beszéde után egy nappal William Hague brit külügyminiszter felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Tunéziából Egyiptomra és más arab országokra is átterjedt zavargásokra adott „agresszív" nyilatkozatokkal. Hague szerint az események ismeretében Izrael feladata a békefolyamat újraindítása, és nem a fenyegető kijelentések.

Magyar üzenetek

A jeruzsálemi küldöttségben a parlamenti viszonyoknak megfelelően többségben voltak a fideszes és KDNP-s képviselők, így többek között Lukács Tamás, a parlament Emberi Jogi Bizottságának elnöke, Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár, Mikola István volt egészségügyi miniszter, Magyarország nemrég kinevezett OECD-nagykövete is részt vett a rendezvényen.
A szocialista pártot Medgyessy Péteren kívül Steiner Pál, Józsa István és Harangozó Tamás képviselte. A delegáció kormánypárti tagjai némi méltatlankodással fogadták, amikor a házigazdák Medgyessy Pétert szólították
a színpadra mint a magyar küldöttség vezetőjét. A volt miniszterelnököt Alekszander Kwasniewski volt lengyel és Visautas
Landsbergis volt litván elnökkel együtt az EFI tiszteletbeli alelnökének választották.
A konferencián két magyar vendég is előadást tartott. Hende Csaba honvédelmi miniszter Matan Vilnai izraeli belbiztonsági miniszter, valamint Liam Fox brit és Alexander Vondra cseh védelmi miniszter társaságában felszólalt az EFI és a hagyományos herclijai biztonságpolitikai konferencia közösen megrendezett ülésén. „A zsidó közösség számíthat ránk – mondta Hende Csaba előadásának belpolitikai témájú bevezetőjében. – A magyar kormány fellép és a jövőben is határozottan fel fog lépni minden antiszemita gyűlöletkeltéssel és megnyilvánulással szemben. Ebben nem ismerünk kompromisszumot” – jelentette ki a fórum közel ezer résztvevőjének tapsától kísérve a magyar honvédelmi miniszter, aki hozzátette, hogy az előző kormány ezen a téren is „kimondhatatlanul gyenge teljesítményt” nyújtott.
A fórumon felszólaló miniszterek előadásaikban kiemelten foglalkoztak az egyiptomi események térségre gyakorolt hatásával. „Magyarország mély aggodalommal figyeli az egyiptomi helyzetet. Elítéljük az erőszakot és azokat is, akik erőszakra bujtogatnak. Minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania, és a térség stabilitása érdekében rendezett átmenetre van szükség. Ehhez Magyarország az Európai Unióval együtt kész minden segítséget megadni” – mondta Hende Csaba.
Medgyessy Péter a konferencia zárónapján a knesszet egyik előadótermében tartott előadást Cipi Livni, az izraeli ellenzék vezetője és Avigdor Liebermann külügyminiszter után. A volt miniszterelnök közvetve szintén utalt a magyar belpolitikai helyzetre, sürgetve a média szabadságát. Medgyessy – más előadókkal összhangban – felhívta a figyelmet arra, hogy a közel-keleti változások során fel kell lépni a politikai, etnikai és vallási gyűlöletkeltés ellen is.
A konferencia zárónapján Medgyessy Pétert Jose Maria Aznar volt spanyol kormányfôvel együtt fogadta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Gáztámadás a sivatagban

Biztonságpolitikai szakértők szerint az egyiptomi zűrzavart kihasználó Hamasz vagy beduin fegyveresek robbanthatták fel a Jordániát (és Izraelt) ellátó gázvezetéket a Sínai-félszigeten. A robbantás alááshatja a jordán uralkodó által bejelentett energiaár-csökkentést – a királyság ezzel próbált elébe menni a helyi Muzulmán Testvériség által támogatott tüntetők követeléseinek.
Az egyiptomi állami televízió híradása szerint Egyiptom a hétvégén felfüggesztette Izrael és Jordánia gázellátását, miután szombaton a Sínai-félsziget északi részén vélhetően terroristák felrobbantottak egy gázvezetéket, amely Izrael gázszükségletének 25-30 százalékát, Jordánia gázellátásának pedig 80 százalékát biztosította. Néhány órával a robbanás után Ahmed Safík egyiptomi miniszterelnök bejelentette, hogy a robbanás miatt – a két országgal kötött szerződés ellenére – a gázellátás az egyiptomi háztartásokat fogja kiszolgálni.
Az izraeli Infrastruktúráért Felelős Minisztérium szóvivője szerint a robbanás elsősorban a vezeték jordániai ágát károsította, azonban ennek ellenére az egyiptomi fél az izraeli ágat is lezárta elővigyázatosságból, ugyanis a vezeték mentén már korábban is történt „több kisebb robbanás”. Az izraeli minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy ugyan az ország gázszükségletének 25 százalékát fedezi az egyiptomi gázellátás, annak megszűnése miatt egyelőre mégsem tartanak a folyamatos gázellátás zavarától.
Egy biztonsági forrás szerint, a támadásért vélhetően egy az akció előtt két héttel Gázából átszökött Hamasz terrorcsoport a felelős.
A Muzulmán Testvériség kairói szóvivője azonban igyekezett a vezetéket ért támadásért a felelősséget az Egyiptomtól elszakadt beduinokra hárítani, ami az izraeli hírportálnak nyilatkozó hírforrás szerint egy átlátszó kísérlet arra, hogy „elvitassa a Testvériségből létrejött Hamasz felelősségét”.
Az érintett izraeli erőműveknek át kellett állniuk gáztüzelésről nehézolaj- vagy széntüzelésre, ami egy bonyolult műszaki folyamat, és nagyobb mértében károsítja a környezetet is. Az ország energetikai vezetői szerint a leginkább érintett létesítmények a haderai, haifai valamint a Tel Aviv-i erőművek.
Jordániát azonban ennél súlyosabban érintette a gázellátásának 80 százalékát biztosító egyiptomi vezeték elzárása. A hasemita királyságnak át kellett állnia a jóval drágább olaj- és gázolajfűtésre, valamint a fűtőanyagok árát is emelnie kell, dacára annak, hogy a király az iszlamista Muzulmán Testvériség által támogatott tüntetések hatására csökkentette az árakat. Az is komoly dilemmát okozhat a jövőben, hogy az izraeli tartalék biztonsági áramellátó állomások szinte mind gázzal üzemelnek. (M. L.)

Olvasson tovább: