Kereső toggle

Fővárost lízingbe

Izrael átadná és kölcsönbérletbe venné Kelet-Jeruzsálemet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy város, két rendszer: Izrael átadná, majd 99 évre kölcsönbérletbe venné Kelet-Jeruzsálemet a palesztinoktól. A minta Hongkong és Makaó lehet. Az Asark al-Avszat című, Londonban megjelenő arab újság pénteki száma arról számolt be, hogy Izrael és az Egyesült Államok már egy jövendőbeli palesztin állam határairól folytattak tárgyalásokat.

A lap szerint a tárgyalások során opcióként merült föl az, hogy Izrael kibérelné Kelet-Jeruzsálemet a palesztinoktól 40-99 évre, amit az orgánum által idézett palesztin források is megerősítettek, bár Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke még nem tudott semmilyen részletet az állítólagos egyeztetésekről.

Az arab lap által vélelmezett konstrukcióhoz - amely a médium szerint már korábbi tárgyalások során is felmerült - némileg hasonlított az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló Hongkong bérleti státusza Kínán belül. A város még a 19. század végén került a britek birtokába. Miután Kína és az Egyesült Királyság a bérlet meghosszabbításáról nem tudott megegyezni, Hongkong 1997-ben visszakerült Peking uralma alá. A szerződő felek azonban rögzítették, hogy Kína, amelynek a visszacsatolt Hongkong a legfejlettebb területe, 50 évig tiszteletben fogja tartani az „egy ország, két rendszer" elvét. Hasonló folyamat keretében került vissza Makaó is Pekinghez, amely 1999-ig portugál fennhatóság alatt állt. Jeruzsálem esetében azonban különbséget jelent, hogy Izrael nem gyarmatosító, továbbá nem gazdasági szempontok határozzák meg a zsidó, illetve arab jelenlétet a térségben. Amennyiben valóban folynak ilyen tárgyalások, azok Kelet-Jeruzsálem de facto feladását jelentenék. A Jeruzsálem státuszával kapcsolatos megoldás nehézségét jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben több mint 60 különböző elképzelést fogalmaztak meg, ám ezek egyike sem bizonyult elfogadhatónak vagy megvalósíthatónak.

Az egyik akadály az, hogy Jeruzsálem szétválasztása egy izraeli-palesztin határvonallal ugyanis kizárólag az egyik vagy a másik fél rovására valósítható meg. A félholdszerű karéjban elhelyezkedő arab területek mélyen beékelődnek izraeli negyedekbe és viszont. Jeruzsálem olyan nagy kerületei, mint a hagyományosan zsidók lakta Scopus-hegy, vagy Pizgát Zeév, illetve Gilo mind enklávészerűen helyezkednek el a palesztinok lakta területeken, míg a Givat Hamatosz környékén élő arabok a zsidók lakta területek közé vannak beékelődve. Jeruzsálem 1967-es egyesítése idején a lakosság 74 százaléka zsidó volt. Ma ez az arány 60 százalék, és a városban lakó teljes izraeli népesség mintegy egynegyede (több mint 120 ezer ember) lakik az arab kerületek által körbezárt negyedekben.

Több palesztin támogatJa a terrort

Amennyiben a béketárgyalások zsákutcába vezetnek, a palesztinok 41 százaléka támogatná a fegyveres intifádát Izrael ellen – derült ki egy, a Palesztin Politikai Elemző Központ és a Jeruzsálemi Héber Egyetem által nemrégiben végzett közös kutatásból, amelyben mintegy 1900 palesztin, illetve izraeli felnőttet kérdeztek meg. A Jerusalem Post által ismertetett kutatás alapján a palesztinok 64 százaléka szerint a béketárgyalásokban fontosabb az ő álláspontjuk érvényesítése, míg az izraeli válaszadók 51 százaléka úgy véli, hogy a két fél számára egyaránt szükséges a sikeres eredmény. A tárgyalások kimenetelét illetően mind a két fél szkeptikus, azonban annak folytatását az izraeliek 78 százaléka, míg a palesztinoknak csak 30 százaléka támogatja. A kutatás alapján a béketárgyalások esetleges kudarca esetén a palesztinok 69 százaléka az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulna, hogy ismerjen el egy „palesztin államot”, míg 54 százalékuk akár egyoldalúan, nemzetközi jóváhagyás nélkül is kinyilvánítaná azt, 40 százalékuk felszámolná a Palesztin Hatóságot is, az egy állam megoldást pedig csak 28 százalékuk tartaná elfogadható opciónak. Azonban sem a palesztinok, sem az izraeliek nem tartják reális elképzelésnek azt, hogy az elkövetkező 5 évben létrejöhet egy független palesztin állam Izrael mellett. A tárgyalások bukása esetén a palesztinok 51 százaléka támogatná az ellenállást, míg 41 százalékuk ismét fegyveres intifádába kezdene. A közhangulatra jellemző, hogy a válaszadó izraeliek mintegy 63 százaléka tart attól, hogy a palesztinok ismét erőszakos támadásokba kezdenek.

Olvasson tovább: