Kereső toggle

Vándorcigányok Bibliával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor a francia rendőrség romák százait deportálta Romániába augusztus végén, a Christian Science Monitor (CSM) című amerikai lap beszámolója szerint 26 ezer elkötelezett evangéliumi hitű vándorcigány gyűlt össze Chaumont-ban, Franciaország szívében, hogy tiltakozzanak a kormány politikájával szemben „a Szentírás, énekek és bizonyságok erejével”.

A tiltakozók a média figyelmét és felelősségét kívánták felhívni arra, hogy nem szabad összemosni a romániai, bulgáriai romákat (akik nem vándorcigányok, Kelet-Európából érkeztek, és ideiglenes táborok lakói) a hagyományos francia vándorcigányokkal.
Mint arról korábban beszámoltunk, a francia rendőrség még augusztus közepén elkezdte az illegális roma táborok felszámolását. Az intézkedésre Nicolas Sarkozy elnök adott utasítást a júliusi Loire-völgybeli zavargásokat követően: a helyi roma tábor lakói a rendőrökre támadtak, miután egy rendőr lelőtt egy ellenőrzés elől menekülő férfit. A több mint háromszáz illegális tábor felszámolása során kiutasítják az országból mindazokat, akik bűncselekményeket követtek el, vagy nem rendelkeznek érvényes munkavállalási vagy tartózkodási engedéllyel. (Táborbontás, Hetek 2010. augusztus 13.) A Reuters párizsi tudósítójának azonban a repülőtéren várakozó családok többsége azt mondta, hogy az első adandó alkalommal visszajönnek Franciaországba.
A budapesti francia nagykövetség lapunkhoz eljuttatott sajtókommünikéje szerint a párizsi kormány a felszámolt telepeken élők közül kitoloncolta azokat, akik jogellenesen tartózkodtak Franciaországban, mivel ezen személyek nem elhanyagolható része szervezett bűnözői hálózatok áldozata, amelyek koldulásra vagy bűncselekmények végrehajtására kényszerítik őket. „A kiutasításról szóló francia döntések minden esetben egyéni vizsgálaton alapulnak, a kiutasított romák vagy jogellenesen tartózkodtak Franciaországban, vagy bűncselekményt követtek el” – áll a közleményben, amely azt is hangsúlyozza, hogy Franciaország kitoloncolási politikája megfelel az európai uniós jognak (2004. április 29-ei, 2004/38 számú európai irányelv), amely kilátásba helyezi, hogy egy tagállam megszüntetheti egy uniós állampolgár tartózkodási engedélyét, ha az illetőnek nincs munkája, nincsenek bevételi forrásai, és ha aránytalanul nagy terhet jelent a társadalombiztosítási rendszer számára.

Sátortábor a légibázison

A keresztény roma vándorcigányok úgy érzik, hogy mióta a média el van foglalva a romániai és bulgáriai romák ügyével, a francia romák helyzete (így az övék is) látványosan romlott. Például a rendőrség utasítást kapott arra, hogy az illegális vándortáborokat számolja fel – illegális külföldiek után is kutassanak –, emiatt a legálisan működő táborok is gyakori hatósági zaklatásoknak vannak kitéve, „gyanúsak” lettek. Franciaországban minden vándorcigánytábornak szüksége van önkormányzati hatósági engedélyre, az idegenrendészeti események óta az önkormányzatok gyakrabban utasítják el a teljesen legálisan működő táborok szükséges hatósági engedélyeit is. Emiatt a cigányok úgy érzik, hogy vándor életmódjuk veszélyeztetve van. A francia cigányok („tsiganes”) egyébként a 15. század első felében vándoroltak be Franciaországba.
A két csoport összemosása miatt a francia romák úgy érzik, hogy a francia lakosság sem tartja őket igazi franciáknak, polgártársnak, viszont, ahogyan az egyik roma mondta: „Inkább vagyok francia, mint Sarkozy” – arra utalva, hogy a felmenői a világháborúkban szolgáltak a francia hadseregben, Sarkozyé viszont nem.
Az evangéliumi vándorcigányok Chaumont-ban pontosan az előítéleteket cáfolják. A CSM tudósítója leírja, hogy az első világháborús légibázis füves területén felállítva rendben, szép sorban áll hatezer fehér lakókocsi, műholdas tévével és számítógéppel felszerelve. Az egyik sátoron egy bibliai ihletésű felirat hirdeti: „Egy város az északról, délről, napkeletről és napnyugatról egybegyűltek számára.” A sátor tetején pedig francia, belga, amerikai, európai uniós, német és angol zászlók lobognak. Ehhez az összejövetelhez csatlakoztak az evangéliumi romák, akiknek száma a 425 ezer fős francia roma lakosságból összesen mintegy 145 ezret tesz ki. Éppen a cigánytársadalmon belüli büszke elkülönülésük miatt, illetve általában a cigánysággal szembeni előítéletek: a bűnözés, a kábítószer és a verekedések miatt kell elszenvedniük most is a régi megbélyegzést. Emellett igyekeznek stabilizálni az éppen szétfoszlóban levő cigány identitást, miközben gazdasági és jogi nyomás nehezedik rájuk, hogy adják fel a nomád életet.

Szóvivőket küldtek Párizsba

A francia roma populáció évek óta a társadalom peremlakója, a bevándorlók által elkövetett júliusi bűncselekmény-sorozat csak tovább élezte a romaellenes hangulatot. A munka, valamint megfelelő egészségügyi és szociális ellátás nélkül tengődő romaközösségekben a várható élettartam húsz évvel múlja alul egy nem roma francia állampolgárét. A gyerekek iskoláztatása is megoldatlan: egy felmérés szerint a 2008–2009-es tanévben a becsült hatszáz marseille-i roma iskoláskorú közül csak hatvan gyereket regisztráltak oktatási intézményben. A felnőttek munkába állását pedig (az iskolázatlanság mellett) a bürokrácia is korlátozza, munkát találniuk pedig szinte lehetetlen.
De „a Biblia azt mondja nekünk, hogy legyünk bölcsek, és tiszteljük a hatóságokat – magyarázza az amerikai lap tudósítójának Aladin Blivet, az Élet és Világosság elnevezésű egyesület pénztárnoka. „Elvégezzük a szükséges papírmunkát, delegációt küldünk, megszervezzük a dolgokat” – teszi hozzá Michel Lambert, roma szervező, egy Párizs külvárosában működő roma postai szolgáltatás vezetője, majd így folytatja: „A protestánsok jó példák a számunkra. Megmutatták nekünk, hogy a dolgok miként működhetnek. Ezek a cigányok létrehoztak egy szóvivőkből álló szervezetet. Ők tárgyalnak a hatóságokkal, ami egészen új jelenség Franciaországban” – mondja Marie Bidé, a belügyminisztérium egykori alkalmazottja, aki doktori értekezését a cigányság és az állam kapcsolatából írta. „Komolyak, tisztességesek, nem akarnak autókat felgyújtani, azt szeretnék, hogy minden polgár békességben éljen. És ez ellentéte annak a hagyományos képnek, ami róluk él.”
A francia állam minden hazatelepített romának háromszáz euró segélyt ad, továbbá támogatja a hazájukban történő munkavállalásukat. 2009-ben több mint 11 ezer román és bolgár állampolgár kapott a hazatéréshez és az újbóli beilleszkedéshez nyújtott támogatást, illetve részesült támogatásokban, ez összesen 8,2 millió eurót tett ki. 2010 első nyolc hónapjában pedig 7018 román és bolgár állampolgár kapott támogatást, ideértve a július 28-a óta önként hazatért 828 személyt is.

Olvasson tovább: