Kereső toggle

Flottacsapda

Provokáció volt a segélyszállítmány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Világszerte hisztérikus reakciókat: tüntetéseket és az ENSZ, valamint a különböző országok elítélő nyilatkozatait váltotta ki, hogy – többszöri figyelmeztetés után – izraeli kommandósok hétfő hajnalban megakadályozták, hogy egy Törökországból indult, hat hajóból álló segélyszállító flottilla elérje a blokád alatt tartott Gázai övezet partjait. A kialakult tűzharcban legalább kilenc ember meghalt, sokan megsebesültek, köztük izraeli kommandósok is. Később azonban kiderült: egy al-Kaidához közeli terrorcsoport tagjai szivárogtak be a legnagyobb hajó utasai közé, ők támadtak rá a kommandósokra.

A több száz nemzetközi aktivistát (többnyire nyugati baloldali, szélsőbaloldali, illetve muzulmán és iszlamista szervezetek tagjait) és több tonna segélyt szállító hajók Törökországból indultak útnak. A palesztinbarát és többnyire Izrael-ellenes retorikát használó aktivisták Ciprus érintésével közelítették meg a gázai partokat. Az izraeli hatóságok jó előre jelezték, hogy nem léphetnek be a blokád alatt tartott Gázai övezetbe, és felajánlották, hogy kössenek ki Asdód izraeli kikötővárosban, ahonnan a szállítmány átvizsgálása után közúton került volna a segély Gázába.

Ennek ellenére az aktivisták úgy döntöttek, hogy áttörik a blokádot, és tovább folytatták útjukat Gáza felé. Ekkor vetette be Izrael a kommandósokat, akik helikopterekről, kötélen ereszkedtek le. Öt hajó gond nélkül megadta magát, a hatodik és egyben a legnagyobb azonban, a Mavi Marmara nevű, a kommandósok nagy meglepetésére ellenállást tanúsított.

Az egyenként leereszkedő izraeli katonákat azonnal körülvették, és vasrudakkal ütlegelni kezdték. Az egyik katonát ledobták a felső fedélzetről. Az aktivisták két katonától elragadták a pisztolyát. Lincshangulat alakult ki, több katonát a földre terítettek, ekkor kértek az izraeli elitalakulat tagjai engedélyt feletteseiktől a lőfegyver használatára. Ezt megkapták, mert a katonai vezetés úgy ítélte meg, hogy a kommandósok életveszélyben vannak. A tűzharcban kilenc aktivista meghalt, sokan megsérültek, köztük a kommandósok is. A halottak között volt az a két férfi, akik elvették és használták a katonák fegyvereit. „Minden oldalról támadnak minket, azonnal evakuáljanak bennünket", „Igazi fegyvereik vannak, lőnek ránk" - hallatszik az izraeli katonák hangja a nyilvánosságra hozott felvételeken. A hajó több utasa viszont egészen másképp számolt be a történtekről. Hanin Zuabi, a knesszet arab képviselője például azt állította, hogy semmi nem volt az utasok kezében, így fegyver sem. Szerinte az izraeliek már akkor lőni kezdtek, amikor még le sem értek a hajóra.

Mint később kiderült, az Erdogan török miniszterelnök személyes védnöksége alatt álló misszióba terrorista elemek szivárogtak be, így a békés utasokat valóban sokként érhette a kialakult tűzharc. Az Inszani Jardim Vakfi (Alapítvány az Emberi Jogokért, Szabadságért és Humanitárius Segítségért, IHH) nevű, al-Kaidához és Hamaszhoz közel álló iszlamista szervezet tagjai is az utasok között voltak. A száz militáns, akiknél kések, vasrudak, vasláncok és gázmaszkok voltak, a Marmara minden részén szétszóródott, és figyelt. A kommandósok érkeztével pedig akcióba léptek, tudván, hogy a nemzetközi közvélemény előtt csak jól jöhetnek ki, ha összecsapás alakul ki az izraeliekkel. És valóban ez történt.

Nemcsak a muzulmán országokban, hanem több európai nagyvárosban is tüntetések kezdődtek az izraeli kommandós akció után. New Yorktól Sydneyig, Isztambultól Jakartáig, Stockholmtól Athénig ezrek tüntettek az izraeli nagykövetségek előtt. A felvonulók palesztin zászlókat lengettek, az iszlamista mozgalomra jellemző zöld fejpántot és palesztin sálat, úgynevezett kefijat viseltek, izraeli és amerikai zászlókat égettek, és halált skandáltak Izraelre. A hírügynökségek tudósításai alapján nyilvánvaló, hogy a demonstrálók többnyire a helyi muzulmán közösségekből, illetve szélsőbaloldali csoportokból kerültek ki. Párizsban például a résztvevők muszlim imával kezdték a tüntetést. Több helyen erőszakos zavargásokba torkollottak a megmozdulások, és a külképviseletek védelmét meg kellett erősíteni. A legrosszabb azonban Isztambulban volt a helyzet. A török nagyvárosban mintegy tízezer ember vonult fel tiltakozásul az izraeli kommandós akció ellen. A tüntetők megpróbálták megrohamozni az izraeli konzulátus épületét, amit a rendőrség tudott csak megvédeni a feldühödött tömegtől.

Nem maradtak el a politikai reakciók sem. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerint Izrael „minden legitimitását elveszítette". Törökország egyébként minden, a zsidó állammal közösen tervezett hadgyakorlatot lemondott, és hazarendelte Izraelben állomásozó nagykövetét. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pedig „embertelen állami terrorizmusnak" nevezte a kommandós akciót. A debkafile.com értesülései szerint Erdogan azt követelte Obamától, hogy büntesse meg Izraelt, mert ha nem, akkor Törökország teszi ezt meg. A Jerusalem Post úgy tudja, hogy felmerült: a következő segélyhajót török hadihajók kísérhetik Gáza felé. A NATO égisze alá tartozó török egységekkel való konfliktus a jelenleginél is mélyebb válságot eredményezhetne.

A brit miniszterelnök az izraeli kollégájával folytatott telefonbeszélgetés során bírálta Izraelt „a sok áldozatért". Kiszivárgott hírek szerint David Cameron sürgette, hogy Izrael azonnal oldja fel a Gázai övezet blokádját. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint Izrael „túlzó és igazságtalan erőt" alkalmazott. Jordánia tiltakozó jegyzéket nyújtott át Izraelnek. A Vatikán „mély szomorúságát és aggodalmát" fejezte ki, Tony Blair, az úgynevezett közel-keleti kvartett különleges megbízottja pedig „mély sajnálatának és megdöbbenésének" adott hangot. Görögország, amelynek több tucat polgára volt a segélyszállító hajókon, felmondta a napokban esedékes, Izraellel közösen tartott hadgyakorlatot. Richard Falk, az ENSZ különleges palesztinai raportőre Izrael elleni globális bojkottra és szankciókra szólított fel a zsidó állam „gyilkos magatartása" miatt. Indonézia, a világ legnépesebb muzulmán országa szerint „nem volt semmi alapja" az izraeli akciónak. Az iráni elnök „megvadult kutyáknak" nevezte az izraeli kommandósokat. Mahmúd Ahmadinezsád ismét pusztulással fenyegette meg a zsidó államot, annak nyugati támogatóit pedig azzal, hogy háborús bűnök vádjával kerülnek bíróság elé.

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere is elítélte az erőszakot, és teljes körű, pártatlan vizsgálatot követelt. Több európai ország bekérette a területén szolgálatot teljesítő izraeli nagykövetet, az EU soros elnökségét betöltő Spanyolország pedig „elfogadhatatlannak" nevezte az akciót. Nicolas Sarkozy francia elnök „az erő aránytalan alkalmazásával" vádolta meg Izraelt, Angela Merkel német kancellár pedig telefonon felhívta az izraeli és török vezetőket is, hogy „mély aggodalmának" adjon hangot. Franco Frattini olasz külügyminiszter elítélte a nemzetközi jog „durva megsértését". Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el az izraeli akciót, és azonnali átlátható és pártatlan vizsgálatot követelt. Még az egyébként Izrael mellett általában a végsőkig kitartó Egyesült Államok is megpedzette, hogy szükség lenne a gázai blokád feloldására. Az akció idején hivatalos kanadai látogatáson lévő Benjamin Netanjahu lemondta amerikai útját és egyben találkozóját Barack Obama amerikai elnökkel, és azonnal hazaindult. Az izraeli miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki a halottak miatt, de szerinte egyértelmű, hogy a katonák önvédelemből cselekedtek.

Az izraeli külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az Izraelt elítélő ENSZ-határozatot. Avigdor Lieberman szerint a nemzetközi közösség képmutatásról és kettős mércéről tett tanúbizonyságot, mivel elvitatta az izraeli katonák önvédelemhez való jogát. Lieberman Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak hangsúlyozta: miközben csak májusban világszerte ötszáz embert öltek meg erőszakos incidensekben, kizárólag Izraelt ítélték el, ráadásul azért, mert katonái megvédték magukat.

A több száz aktivista egy részét már hazaengedték. 12 muszlim országból (amelyeknek többnyire nincs diplomáciai kapcsolatuk Izraellel) 124 aktivistát Jordánián keresztül kitoloncoltak. Törökország három hajót küldött a török utasokért. Izraelben egyelőre nem világos, hogy eljárást kezdeményeznek-e a bajkeverő aktivisták ellen. A vizsgálatokat nehezíti, hogy az IHH feltételezett tagjai megszabadultak irataiktól. A segélyszállítmányt átvizsgálás után Izrael továbbítja a Gázai övezetbe.

A korábban Izraellel szoros szövetséget ápoló Törökország szerint beláthatatlan következményei lehetnek az incidensnek. A helyzetre jellemző, hogy azonnali hatállyal hazarendelték az egyiptomi látogatáson lévő Ilker Basbug török vezérkari főnököt, Izrael pedig megkezdte Törökországban állomásozó diplomatáinak és hozzátartozóiknak az evakuálását. Ráadásul az aktivisták jelezték, hogy újabb hajókat küldenek Gáza felé. Az izraeli biztonsági szolgálatok pedig azt mondták, nagyobb erővel fogják fogadni az újabb hajókat. Biztonsági szakértők szerint ugyanis azért is alakulhatott ki a fegyveres erőszak hétfőn hajnalban, mert az izraeli kommandósok nem voltak eléggé felszerelve, ami miatt a szélsőségesek bátrabban támadhattak.

Gázai övezet

Izrael és Egyiptom három éve tartja blokád alatt a Gázai övezetet. Akkor került ott hatalomra véres puccsal a Hamasz terrorszervezet. Izrael azzal magyarázza a zárlatot, hogy továbbra is fegyveres konfliktusban áll a gázai Hamasz-rezsimmel, amely időről időre olyan fegyverekkel támadja a dél-izraeli civil lakosságot, amelyeket sokszor tengeri úton csempésznek az övezetbe. Izrael a megfelelő csatornákon keresztül nyilvánosságra hozta a blokád pontos koordinátáit, és a palesztinbarát flottilla legénysége is ismerte ezeket. Emellett az izraeli tengeri hatóságok többször figyelmeztették is őket a blokádra.
Jeruzsálem szerint, bár egyre nő a nemzetközi nyomás, hogy feloldják a blokádot, ha ezt megtennék, Irán szabadon szállíthatna fegyvereket, például rakétákat a gázai iszlamista szervezetnek.

Médiaroham izrael ellen

Mivel az események izraeli verzióját alátámasztó hőkamerás videofelvételeket Izrael csak késve hozta nyilvánosságra, a nemzetközi sajtó sokáig teljes kétkedéssel fogadta az izraeli hadsereg szóvivőjének nyilatkozatát. Avi Benajahu kezdetektől hangsúlyozta, hogy a haditengerészeti elitalakulat katonáit a „békeaktivisták” kevés híján meglincselték, elvették fegyvereiket, és tüzeltek velük. Csak azért használtak éles lőszert, mert veszélyben volt az életük.
A hőkamerás felvételeken pontosan ez látszott, de az izraeli hadsereg ezeket vonakodott nyilvánosságra hozni a jeruzsálemi külügyminisztérium határozott kérése ellenére is. A katonai vezetés szerint ugyanis demoralizáló lehet az izraeli katonák számára azt látni, hogy így elbánnak társaikkal. Kiszivárgott hírek szerint a másik megfontolás az volt, hogy csak hétfőn estefelé kell közreadni a képeket, hogy a fő műsoridőben sugárzott híradókban mindenhol ez legyen a vezető hír.
Csakhogy akkorra a világsajtóban már elterjedtek az „aránytalanul nagy” erőt használó izraeli katonai akcióról készült híradások. A Washington Post szerint az akció időzítése a lehető legrosszabb izraeli szempontból, mivel megnehezíti az amerikai kapcsolatok helyreállítását, és elvonja a figyelmet az Irán elleni szankcióktól.
A New York Times azt írta, hogy a kommandós akció sokat ártott az izraeli–palesztin béketárgyalások felújítására irányuló próbálkozásoknak. „Miközben az adminisztráció nyilvános reakciói visszafogottságról tettek bizonyságot, az amerikai tisztviselők magánbeszélgetésekben elégedetlenségüknek adtak hangot”, és szerintük tovább mélyülhet Izrael nemzetközi elszigeteltsége – írta a tekintélyes amerikai napilap.
A The Independent a világ vezetőit amiatt rótta meg, hogy szerinte túl erélytelen volt a válaszuk az izraeli rajtaütésre. „A nyugati vezetők túl gyávák ahhoz, hogy életeket mentsenek” – vélekedett a brit lap.  A London Times elismerte ugyan, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre és a gázai fegyvercsempészet megakadályozására, de szerinte az erőszakos végkifejletet el lehetett volna kerülni, mivel előrelátható volt. A Guardian baloldali brit lap szerint Izrael üzenete a világnak a békeaktivisták legyilkolása.
A Daily Telegraph konzervatív londoni napilap azt írta, hogy Izrael elidegenítette legközelebbi muzulmán barátját, Törökországot. A német Der Spiegel szerint Izrael bemutatta, milyen aránytalanul tud reagálni a provokációra, tekintet nélkül a következményekre. A következmények pedig túlmutatnak a nemzetközi bírálatokon – állítja a Spiegel. A francia Le Figaro bloggere pedig arról ír, hogy az izraeli–palesztin játszmának íratlan szabályai vannak. Például, hogy amikor egy halvány reménysugár feltűnik, mindig történik valami drámai, ami ezt elpusztítja.

Olvasson tovább: