Geert Wilders, aki a rossz nyelvek szerint Marilyn Monroe óta a leghíresebb hidrogénezett szőke, néhány hónapja még az előrehozott parlamenti választások abszolút esélyesének számított. Pártja, a Szabadságpárt a Hollandiában (is) akut kérdésnek számító bevándorlás problémájának megoldását tűzte zászlajára, ami ma is sokakat mozgósít. A közbejött válság azonban inkább a gazdaságra irányította a közvélemény figyelmét.
Ennek ellenére a Szabadságpárt a voksolás nagy nyertesének számít, hiszen kilencről huszonnégyre növelte képviselői számát a százötven tagú hágai parlamentben, és harmadik lett. A választásokon első helyen végzett, jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője nem zárta ki, hogy Wildersszel lép koalícióra. Miután Beatrix királynő a VVD-t bízta meg a kormányalakítással, Uri Rosenthal, a párt felsőházi frakcióvezetője bejelentette: elsőként a Szabadságpárttal kötött koalíció esélyeit vizsgálják meg. Mark Rutte, a VVD vezetője és kormányfőjelöltje pedig úgy nyilatkozott: megvizsgálja, hogy Geert Wilders pártjával közösen felgyorsíthatják-e a holland gazdaság talpra állítását.
A „Mozart” becenéven is emlegetett Wilders egyébként 2004-ben éppen a VVD-ből lépett ki és alapította meg a Szabadságpártot. A két pártnak azonban együtt sem lenne most többsége a parlamentben, így harmadik partnernek Jan Peter Balkenende eddigi miniszterelnök pártját, a kereszténydemokrata CDA-t tekintik, amelynek viszont vezető politikusai fenntartásaikat fejezték ki a Szabadságpárttal szemben. Ennek ellenére valószínű, hogy a királycsináló szerepe jut a Szabadságpártnak.
Wilders a muzulmán országokból érkező bevándorlás azonnali leállítását követeli, nyíltan bírálja az iszlámot és kiáll Izrael mellett. Ezt hangoztatta például a gázai incidens idején is.
„Nem vagyunk szélsőségesek” – érvel Wilders, aki szerint Hollandiában nincs sok rasszista, hiszen a hollandok rendkívül toleránsak. „Nincs gondunk azzal, hogy toleránsak legyünk a toleránsokkal. Az intoleránsokkal szemben azonban nekünk is interoleránsnak kell lennünk”– vélekedik a politikus. Vele szemben valóban nem toleránsak egyes muzulmánok. A Koránt Hitler Mein Kampfjához hasonlító Fitna című filmje 2008-as bemutatása óta állandó fenyegetettségben él. Az al-Kaida vérdíjat tűzött ki a fejére, és rendszeresen kap életveszélyes fenyegetéseket. Emiatt állandóan államilag fizetett testőrök veszik körül, gyakran kell változtatnia szálláshelyét, és magyar származású feleségével is csak hetente egyszer találkozhat. Nagy-Britanniából pedig egy időre kitiltották, és csak hosszas jogi huzavona után érte el, hogy beengedjék Londonba, ahol az iszlám veszélyről tartott előadást a parlament felsőházában.
A 46 éves politikus ennek ellenére azt mondja: a harcot még nem veszítette el Európa. „Ha elveszítettük volna, akkor nem harcolnék, és nem fizetnék ekkora árat. Még nincs késő, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy tovább várjunk. Nagyon széles a szakadék az európai uralkodó elit és a vox populi között. Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban és Hollandiában nem kedvező irányban folynak a változások” - mondja Wilders, aki bár elsősorban kormányzati szerepre törekszik, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kívülről támogassa a kormányt.
„Félek társadalmaink iszlamizálódásától, és van bizonyíték arra, hogy ez már javában folyik” – mondta a szabadságpárti politikus, aki azt hozta fel erre példának, hogy Nagy-Britanniában már hatvan sáriabíróság működik. Őt pedig Hollandiában azért citálták bíróság elé, amit az iszlámról mondott. „A szólásszabadság támadás alatt van. Ez nem történt volna meg, ha a katolicizmust bíráltam volna” – mondta Wilders, aki ennek ellenére azt szeretné, ha a már Európában élő muzulmánok integrálódnának a társadalomba. Csakhogy nem az iszlám és a Korán keretein belül, szerinte ugyanis az iszlám nem integrálódni, hanem dominálni akar.
Wilders, aki bár katolikus neveltetést kapott, de magát ateistának vallja, bátran vallja, hogy a zsidó–keresztény értékeken alapuló nyugati társadalom jobb, mint az iszlám kultúra. „Európa gyermekeinek Róma, Athén és Jeruzsálem vagy Mekka, Teherán és Gáza értékeit fogjuk hátrahagyni?” – tette fel a kérdést egy amerikai előadásában.
Wilders szerint a legnagyobb gond a kulturális relativizmus. Ez abban hisz, hogy minden kultúra egyforma, és ezért az iszlám egyenrangú helyet érdemel Nyugaton. A baloldal úgy gondolja, hogy az ő küldetésük segíteni az iszlámot. Így a kulturális relativista paradicsom elérhetővé válik, és mindannyian boldogok leszünk – jellemzi a helyzetet Wilders, aki szerint az Izrael ellen folytatott muzulmán dzsihád valójában az egész Nyugat ellen folyik. „Ez nem területi, hanem ideológiai konfliktus. Ha Izrael odaadná mondjuk Ciszjordániát a palesztinoknak, az nem hozna békét. A következő lépés az lenne, hogy a palesztinok követelnék Askelont, Asdódot, Haifát és Jeruzsálemet, a következő meghódítandó »telepeket« – mondta Wilders, aki középiskolai évei után önkéntesként két évet egy izraeli mosavban töltött, de járt több muzulmán országban is, például Iránban, Szíriában.
Az elődök
Wilders ateistának tartja magát, ennek ellenére a holland keresztényeket szövetségeseinek tartja. Wilderst gyakran hasonlítják Theo van Goghhoz, aki szintén sokat bírálta az iszlámot. A nihilista, nagyivó, láncdohányos és nyíltan drogozó van Gogh (a híres festő egyik oldalági leszármazottja) éppen a muzulmán nők helyzetéről szóló filmen dolgozott a liberális feminista Ayan Hirsi Alival, amikor egy marokkói bevándorló 2004-ben meggyilkolta. Van Gogh halála előtti utolsó befejezett filmje a 06/05 volt, amely az ugyancsak a bevándorlás kérdését boncolgató Pim Fortuynról szólt. A homoszexuális hedonista politikus szintén merénylet áldozata lett 2002-ben.
2010. 06. 18. (XIV/24)
