A 2005-ös Katrina hurrikán után – amely során sok bírálat érte Bush elnököt, hogy késve reagált – most újabb természeti csapás sújtja a Mexikói-öböl térségét. A Deepwater Horizon nevű fúrótornyon ugyanis április 20-án egy óriási robbanás történt, amely során tizenegy munkás életét vesztette. A szerkezet két nappal később el is süllyedt. Ekkor eltört egy vezeték is, amiből azóta is folyamatosan ömlik az olaj a tengerbe.
A szivárgás megszüntetésén nagy erőkkel dolgoznak a technikusok, de a munkálatokat nehezíti, hogy a fúrótorony alatt 1500 méter mélyen van a tengerfenék.
Az olajfolt múlt pénteken érte el a Mississippi partvidékét, de emellett Alabama, Louisiana, Florida és Texas államok partvonalait és az ottani élővilágot is fenyegeti. A térség gazdaságának tengerre épülő szektorát is súlyosan érintik az események, több helyen a halászatot és a turizmust hetekre le kellett állítani. Szakértők szerint a mostani olajkatasztrófa akár öt évre is tönkreteheti a helyi halászatot, amely eddig az Egyesült Államokban kifogott hal-, rák- és kagylómennyiség egyötödét szolgáltatta.
Környezetvédők pedig az évtizedekig tartó természeti károkra hívják fel a figyelmet. Több mint 600 állatfaj egyedeit veszélyezteti a szennyeződés. Sok különleges és védett fajt is fenyeget az olaj, például a világ egyik legritkább állatának tartott kemp’s ridley nevű tengeri teknőst vagy a barna pelikánt, amely egyébként Louisiana állam címerállata.
A térségbe látogató amerikai elnök – akit szintén bírálnak amiatt, hogy késve ismerte fel a katasztrófa nagyságrendjét – szerint jelenleg a legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák a további károkat a térségben. Barack Obama azt is kijelentette, hogy kormánya mindent megtesz, hogy megszüntessék az olajszennyeződést. Az amerikai elnök szerint a szivárgásért a platformot üzemeltető British Petrol (BP) a felelős, ezért az olajtársaságnak kell a környezetszennyezés nyomán keletkező károk elhárításának számláját is kifizetni.
A BP olajtársaság pedig azt állítja, hogy legalább egy hétbe telik, mire átmenetileg meg tudják fékezni a szivárgást, de a teljes munka akár három hónapig is elhúzódhat. Ken Salazar belügyminiszter emiatt azt nyilatkozta, hogy a legrosszabbra kell felkészülni, és arra is rávilágított, hogy még nem volt példa ilyen mértékű olajszennyeződésre a múltban. Egyes vélemények szerint annyira összetett a helyzet, hogy nem lehet előre felbecsülni azt sem, hogy mennyi olaj fog a tengerben kikötni. A becslések alapján jelenleg napi 5000 hordónyi olaj folyik a tengerbe, de a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 100 ezer vagy annál is több hordó nyersolaj szivároghat ki naponta. Az olajfolt terjedése egyébként jól kivehető a NASA műholdfelvételein is.
A mostani természeti csapás úgy tűnik, túlszárnyalja majd az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is, amelyet az Egyesült Államok eddigi legsúlyosabb esetének tartanak. A zátonyra futott Exxon Valdez tartályaiból akkoriban 38 ezer tonna nyersolaj folyt ki Alaszka partjainál, majd a szennyeződés következtében a helyi élővilág egynegyede veszett oda, és máig érezhetők a fizikai hatásai.
A történtek valószínűleg a mélytengeri olajfúrásokkal kapcsolatos terveket is módosíthatják. Március végén Obama elnök még bejelentette, hogy az ország külföldi olajfüggőségének csökkentése érdekében megnyitná az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl egyes részeit a partközeli olajfúrás előtt. Konkrét tervei között szerepelt Virginia, Alaszka és Florida egyes partszakaszainak felszabadítása. A mélytengeri olajfúrást a legtöbb helyen egyébként még az 1980-as évek elején tiltották be az amerikai törvényhozók. 1969-ben ugyanis egy katasztrofális olajszivárgás a kaliforniai partoknál óriási tiltakozást váltott ki, amelyből végül egy széles körű környezetvédelmi mozgalom bontakozott ki.
2010. 05. 07. (XIV/18)
