Kereső toggle

Moszkvai metróterror

Vérfürdőt rendeztek Allah menyasszonyai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz biztonságiak úgy érzik, hogy a moszkvai különleges alakulatoknak akartak üzenni az észak-kaukázusi iszlamista terroristák azzal, hogy hétfő reggel a KGB utódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete alatt követtek el robbantásos merényletet a moszkvai metróban. A kettős támadás után New Yorkban is magasabbra emelték a készültségi szintet.

Az egyébként többnyire zárkózottnak és közönyösnek tartott moszkvaiak közül kedden sokan vittek virágot két metróállomásra. A Park Kulturi és a Lubjanka megállókban ugyanis, a hétfő reggeli csúcs idején öngyilkos női merénylők hoztak működésbe testükre erősített pokolgépeket. 39 ember életét vesztette, 102 megsérült.

A 21 éves Vologya Petrenkov és a 22 éves Jelena Agoskova is tolmácsnak készült, utolsó évesek voltak. A második kocsiban utaztak azon a metrószerelvényen, amelynek harmadik kocsijában hozta működésbe a merénylő a testére helyezett robbanószert. A fiú azonnal, a lány a kórházban halt bele sérüléseibe. Barátai azt mondják, a fiú holttestét a diákigazolványa alapján tudták csak azonosítani. Édesanyja sokáig nem tudta elhinni, hogy elveszítette egyetlen fiát.

Először a Lubjanka megállóban robbant pokolgép nem sokkal nyolc előtt hétfőn reggel. Ez az állomás Moszkva központjában van, éppen a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a KGB utódszervezetének székháza alatt. A másik merénylet mintegy 40 perccel később történt a Park Kulturi megállóban, a híres Gorkij park közelében. „Erős robbanást hallottam, majd mindenfelé ibolyaszín füst szállt. Az emberek jajgatva rohantak a kijáratok felé" -mondta az egyik szemtanú. Egy tinédzser pedig arról számolt be, hogy életében most látott először holttestet.

Vadállatok bombaövvel

Egyes számítások szerint a merényletek idején mintegy 500 ezer ember lehetett az orosz főváros jelképének számító metróban, amely naponta 7 millió utast szállít. A támadások után lezárták a metrót, és Moszkva központjában megemelték a terrorkészültségi szintet.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök mindenfajta segítséget megígért az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek. Az államfő azt is megígérte, hogy a támadások szervezőit elfogják és megsemmisítik. „Ezek vadállatok, függetlenül attól, hogy mik a motívumaik. Mindenfajta jogrend és bármely morál alapján kiindulva bűn, amit tesznek" - fogalmazott az elnök. (Megfigyelők szerint Medvegyevnek van mitől tartania, mert a lakosság körében sokan túlságosan erélytelennek tartják a terrorizmus elleni fellépését.)

Az eddigi vizsgálatok szerint a maradványok alapján a két merénylőnő kaukázusi származású. Valószínűleg most közlekedtek életükben először - és utoljára - metróval. A Jugo-zapadnaja megállóban szálltak fel szintén női kísérőikkel. Vélhetően egyikük korábban hozta működésbe a testére erősített robbanószert, és nem a Park Kulturi állomáson, hanem az Oktyabrszkaján, az orosz belügyminisztérium épületénél kellett volna felrobbantania magát. Hivatalos közlések szerint fejenként mintegy másfél kilogramm trotilnak megfelelő robbanó- anyag volt náluk.

A támadásokról mindenkinek a hat évvel ezelőtti merényletek jutottak eszébe, amelyeket ugyancsak a moszkvai metróban követtek el kaukázusi muzulmán szeparatisták (egyikük szintén nő volt).

Általános vélekedés szerint hat év nyugalom után a kaukázusi háború visszatért az orosz fővárosba. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Doku Umarov „kaukázusi emír" februárban egy interjúban azzal fenyegetett, hogy „a katonai műveletek övezetét Oroszország területére is kiterjesztjük... a háború az orosz városokat is eléri."

Umarov ugyanitt beismerte, hogy fegyveresei követték el a Nyevszkij Expressz elleni tavaly novemberi bombatámadást, amelyben 26 ember halt meg (érdekes egybeesés, hogy a Moszkvából Szentpétervárra tartó Nyevszkij Expresszt is Vörös nyílnak szokták nevezni, csakúgy, mint a hétfői terrortámadás helyszínéül szolgáló egyik metrószerelvényt).

Az elmúlt időszakban az orosz biztonságiak sikerrel vették fel a harcot az iszlamista szeparatistákkal az észak-kaukázusi térségben, és több vezérüket is megölték.

Kaukázusi háború

Elemzők szerint visszaütött az oroszokra, hogy támogatják a Grúziától elszakadni kívánó területek, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. A Kaukázus több más népe is önállóságra vágyik ugyanis, csakhogy ők Oroszországból akarnak kiválni. Az orosz hadsereg tíz évvel ezelőtt hatalmas csapást mért a csecsen lázadókra, a szeparatisták azonban elhagyták Csecsenföldet, és a környező területeken szervezik a kisebb volumenű, de gyakori támadásaikat a központi hatalom ellen. Ez azt jelenti, hogy a háború már átterjedt Csecsenföldről északra, a szomszédos köztársaságokba: Ingusföldre és Dagesztánba. Ráadásul míg tíz éve pusztán függetlenségi törekvésekről volt szó, most már az iszlám kalifátus megalakításáért folyik a harc. Alekszej Malasenko biztonságpolitikai szakértője úgy véli, hogy a támadásokkal az iszlám terroristák azt is bizonyítani akarták: elég erősek ahhoz, hogy Moszkvát is elérjék, annál is inkább, mivel egész Oroszországot a dzsihád területévé nyilvánították. A meghirdetett Kaukázusi Emirátus mai híveinek ideológiája Julija Latinyina orosz politológus szerint élesen eltér a korábbi csecsen függetlenségi harcosokétól. Az alaptétel az, hogy a Kaukázus a 19. században az iszlám földje volt, és ezért ott most honvédő dzsihád – szent háború – folyik, amelyben a részvétel a közösség minden tagja számára kötelesség. Vezetőik azt prédikálják, hogy a hitetleneket bármi módon segítő muzulmánok szembehelyezkednek Allahhal, és ezért ugyanúgy kell harcolni ellenük, mint a hitetlenek ellen.

Fekete özvegyek

A moszkvai merényleteket elkövető női terroristák kapcsán több szakértő a „fekete özvegyekről” beszélt. A „sahidkák”, vagy más néven „Allah menyasszonyai” olyan, többnyire fekete ruhát hordó özvegyek, illetve nők, akiknek férjeit, gyermekeit vagy épp apjukat orosz katonák gyilkolták meg Csecsenföldön, és ezért a bosszú hajtja őket. Kiképzésük – mindenekelőtt robbanószerkezetek elhelyezésére – terrorista kiképzőtáborokban folyik. A „fekete özvegyek” voltak azok, akik 2004-ben meghatározó szerepet játszottak a beszlani iskola ellen elkövetett, több mint 330 halottat követelő vérfürdőben. Másrészt pedig a fekete özvegyeket könnyebb Moszkvába „csempészni”, mint a hatóságok által erősen figyelt csecsen férfiakat. Harmadrészt pedig a női merénylők jóval nagyobb figyelmet kapnak, mint a férfiak. A terroristák egyik nem titkolt célja pedig az, hogy minél nagyobb nyilvánosságot szerezzenek merényleteiknek, és így minél inkább félelemmel itassák át a társadalmat.

Olvasson tovább: