„Irán semmiképp nem veheti át a térség irányítását” – mondta a Hetek kérdésére Ali Abdul-Amir Allawi, az iraki háború utáni kormányok volt pénzügy-, kereskedelemi és honvédelmi minisztere.
Allawi a Central European University (CEU) vendégeként járt Budapesten. Legutóbbi műve, Az iszlám civilizáció válsága 2009-ben jelent meg, melyet a The Economist az év egyik legjobb könyvének nevezett. Allawi „Az emberi és politikai jogok az iszlámon belül" című előadásában elmondta, hogy az iszlámnak ez a területe áll a legtávolabb a nyugati világban elfogadott gondolkodásmódtól és az univerzális értékektől. A már régóta versengő két nagy civilizáció, a zsidó-keresztény és az iszlám eszméi Allawi szerint nem összeegyeztethetők, mivel az általános emberi jogok alapelveinek egy részét az iszlám kategorikusan elutasítja. Ezek a problémák mélyebben gyökereznek, mint a politikai különbségek. „Az egyetemes emberi jogok elfogadása az iszlám végső kihívása" - mondta a professzor.
A reformok elbuknak Allah törvényein
Allawi a beavatottak szemszögéből elemezte a jelenkori iszlám világ helyzetét, ahol a politikai és a vallási élet határai elmosódnak, ami állandó táptalajt jelent a terrorizmus számára. Ugyanakkor már az iszlámot is utolérte a globalizáció, a gazdasági-társadalmi modernizáció és a politikai liberalizáció igénye. A Nyugat és az iszlám közti legnagyobb feszültséget az okozza, hogy az iszlám jogi szabályozásnak szerves részei az Allah által alkotott törvények is. A gyűjtőnéven sariának nevezett szent szövegek öt fő területen állanak szöges ellentétben a nyugati eszmékkel: a bűncselekmények és a büntetések tekintetében, az alkotmányos és politikai felfogásban, az emberi jogok, illetve a nemek közötti egyenlőség elfogadásában és a nemzetek egyenjogúságának tagadásában, azaz a muszlimok elsőbbségének ideológiájában. A saria isteni eredetében a muzulmán emberek oly mértékben hisznek, hogy azok a reformkísérletek, amik az elmúlt 150 évben a vallási törvényeket szekularizálni próbálták, sorra megbuktak.
„A Nyugat nagy hibája az volt, hogy azt hitte, a demokratikus normák muszlim országokba exportálásával egyúttal modernizálni is tudják majd az iszlámot" - mondta Allawi. De az iszlám felfogásnak megvan a maga véleménye arról, hogy milyennek kell lennie a kapcsolatnak Isten és ember között, az egyén és a csoport között, az államhatalomnak, a felelősségnek, az igazságnak, szabadságnak és egyenlőségnek. Az ember mint egyén nem része az iszlám gondolkodásnak, mert csak Istennek van személyisége és egyedisége. Az iszlám vallás Isten-központú, ahol az emberek csak eszközök.
Az amerikaiak után
Az előadás során Allawi elemezte a több mint egymilliárd ember életét befolyásoló iszlám hanyatlásának főbb okait. A probléma a nyugati civilizáció muzulmán területek felé való terjeszkedésével kezdődött, ami a szekularizáció, a modernség és a globalizáció igényével társult.
Allawi könyvében kifejti, hogy a 2003 óta tartó amerikai invázió már a kezdetektől katasztrofális következményekkel járt. Például az elmúlt években sokkal nagyobb lett a korrupció, mint korábban, a diktatúra alatt volt. Bár beszédében a professzor szándékosan kerülte a témát, az egyik résztvevő mégis felemlítette, hogy Allawi nagybátyja, Ahmed Chalabi volt az, aki utólag hamisnak bizonyult, a háború alapját adó információkat adott az állítólagos tömegpusztító fegyverekről az amerikai titkosszolgálatnak. A provokatív megjegyzést a professzor egy ószövetségi bibliai idézettel hárította el, miszerint mindenki a maga bűnéért felelős, és „Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak meg ne ölettessenek az atyákért". „Az Egyesült Államok súlyos hibát követett el Irak lerohanásakor, nagy károkat okozva ezzel az országnak, ezért az amerikaiak távozását követő rövid átmeneti időszak után gyors fejlődést és stabil kormányt várok" - válaszolt az előadó a Hetek kérdésére.
Allawi úgy látja, hogy a politikai iszlám, a szélsőséges tálibok ideje hamarosan lejár, és már nem sokáig állhatnak ellen a modern világ kényszerének. Ezért kifejezte abba vetett hitét, hogy ha az iszlám haladni fog a világgal, akkor a sariát is racionalizálni fogják, ami pedig megszüntetné az univerzális jogok és az iszlám nézőpont közti, mindeddig feloldhatatlan ellentétet. „Ezen múlik az iszlám jövője" - zárta előadását az iraki vendég.
Túlélte a merényletet, kiszállt a politikából
Allawi sok más reformpolitikushoz hasonlóan élete nagy részét száműzetésben töltötte, ez alatt diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, dolgozott a Világbanknál, és tanított az Oxfordon is. Mindössze néhány órával a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások előtt Allawi megjósolta, hogy az amerikaiak meg fogják buktatni a tálib rezsimet, háborút indítanak a radikális iszlámmal szemben, majd elmozdítják Szaddám Huszeint.
2003–2006 között három évet töltött az iraki legfelsőbb vezetésben, két merényletet túlélt, végül kiábrándulva az iraki politikából, elhagyta a kormányt. Első könyvében, (Irak elfoglalása – Megnyerni a háborút, elveszíteni a békét) megpróbálta feltárni azokat a tényezőket, amik Irak jelenlegi állapotához vezettek. „Az iraki helyzet
bonyolult, veszélyes, és kevés választási lehetőség van. De nem
reménytelen” – írja.
