„Elkerülhetetlen az eurózóna összeomlása” – állítják a legnagyobb francia bank, a Societé Generále elemzői. A Görögországnak megszavazott mentőöv csak „szépségtapasz” a közös valuta mély és súlyos problémáira. A téma Brüsszelt is aggasztja. A spanyol elnökség és az új főfoglalkozású elnök, Herman Van Rompuy égisze alatt először gyűlt össze az Európai Tanács informális ülésre Brüsszelbe, amit a héten a pénzügyminiszterek találkozója követett.
Papandreou görög kormányfő sértődötten fakadt ki az EU-ra, mert szerinte az unió „laboratóriumi állatkísérletként” teszteli Görögországgal az eurózóna és a külső pénzpiacok csatározásának következményeit. „Az unió zavaros üzeneteket terjeszt az országról… fenyegető összeomlás pszichológiáját kreálva, ami akár önbeteljesítő jóslattá is válhat” – idézte a Financial Times a görög kormányfő szavait. Papandreou szerint az Európai Bizottság hibát követett el azzal, hogy nem ítélte el az előző, konzervatív görög kormányt a nyilvánvaló csalásért, amit a hamis költségvetési deficitek közlésével vittek végbe.
A tagállamok Németország és Franciaország vezénylete alatt ugyan kiálltak Görögország megsegítése mellett, azonban anélkül, hogy bármi konkrétumot közöltek volna. A pénzpiacok ennél többet vártak, ezért az euró több mint fél éve tartó gyengülése folytatódott. Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „világos politikai jelet” küldtek Görögországnak arról, hogy megadják a szükséges segítséget Athén számára az elszabadult, 12,7 százalékos költségvetési deficit lefaragásában (ez több mint négyszerese a brüsszeli plafonnak).
Görögország egyelőre nem kért külső segítséget, elemzők szerint elsősorban azért, hogy megőrizze a belső deficitcsökkentő folyamatok hitelességét, valamint hogy ne rontson az ország utóbbi napokban alaposan megtépázott pénzügyi renoméján. Merkel kancellár szerint Athén felelőssége a görög pénzügyi reputáció visszaszerzése, és a németek húzták keresztül a franciák konkrét mentőcsomag-javaslatát, mondván, addig nincs konkrét segítség, amíg nem látni, hogy a görög kormány mindent megtett a deficitcsökkentés érdekében.
Egy hónap haladék
A héten a pénzügyminiszterek ülésén Görögország egy hónapos határidőt kapott arra, hogy bizonyítsa, hogy elegendőek a saját intézkedései a deficitcsökkentésre. Az eurózóna-tagoknak tett görög ígéret szerint az idén 4 százalékkal csökkentik a 12,7 százalékos hiányt, 2012-re pedig az előírt 3 százalék alá szorítják. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke elmondta, hogy a március közepén esedékes első felülvizsgálat alkalmával kell a görög kormánynak bizonyítania, hogy az államháztartási hiány csökkentése a tervek szerint halad. A görög recesszió megkérdőjelezi Athén deficitcsökkentő terveinek sikerét.
A tavalyi év utolsó negyedében 0,8 százalékos GDP-csökkenéssel a görög gazdaság az eurózóna leglomhább gazdaságaként teljesített, és az idei előrejelzések sem mutatnak gazdasági növekedést. Az Európai Központi Bank vezetője, Jean Claude Trichet már további konkrét intézkedéseket is javasolt, mint például az áfaemelés, valamint a luxuscikkek és az üzemanyagok adójának megemelése.
Tavaly november óta az euró már 10 százalékot vesztett az értékéből. A Societé Generale francia bankház stratégája, Albert Edwards szerint az eurózóna bukás előtt áll, és ezt a Görögországnak adott mentőöv csak késleltetni tudja – jelent meg a Daily Mail hasábjain. Edwards szerint Portugália, Görögország, Spanyolország és Írország gazdaságilag túl gyenge az eurózóna követelményeihez. Ennek fényében a magyar eurózóna-csatlakozás árnyoldalai is felvetődnek, és az is nyilvánvaló, hogy az euró önmagában nem csodaszer, és nem garancia a gazdasági stabilitásra. David Cameron konzervatív vezető, a brit választások nagy esélyese bejelentette, hogy megválasztása esetén, amíg ő miniszterelnök lesz, addig az Egyesült Királyság nem csatlakozik az eurózónához. „Épp elég rosszul állunk az euró kényszerzubbonya nélkül is.”
Elárverezik az Akropoliszt?
Erdőtüzek, szándékos gyújtogatások, rendőri erőszak elleni tüntetések, anarchista diáklázadások, egyre leplezetlenebb korrupció. Ráadásul az előző, konzervatív kormányzat által meghamisított költségvetési hiányszámok miatt Görögország az eurózóna eddigi legsúlyosabb válságának felelősévé vált. A Balkán legfejlettebb államaként ismert, egyedülálló történelmi, kulturális és turisztikai értékekkel bíró Görögország az eurózónához történt csatlakozása után a várakozásokkal ellentétben veszített versenyképességéből. Az utóbbi években a görög gazdaság rosszabb mutatókat produkál, mint előtte. A magasabb munkanélküliség, a romló színvonalú felsőoktatás, érzékelhetően terjedő korrupció, a romló szociális szolgáltatások a társadalomban is látványos leépülést eredményeztek, áll Daniel Proussalidis görög újságíró elemzésében.
Európa utóbbi évtizedeinek legsúlyosabb diáklázadásai zajlottak alig egy éve Görögországban, amit egy rendőr által lelőtt fiatal esete robbantott ki. Görög professzorok a Kathimerini görög lapban jelezték, hogy a válság mélyebben gyökerezik. „Az oktatási rendszer csődje miatt a fiatalok általában nem tanulják meg szüleiktől vagy tanáraiktól, hogyan kell személyes vágyaiknak gátat vetve a társadalmi hasznosságot elsajátítani, inkább
a »mindent szabad, minden a miénk«, lázadó életstílust választják.” John Sitilidesnek a Los Angeles Timesban megjelent elemzése szerint számos görög egyetemistát „brutalizált az a Nyugat- és kapitalizmusellenes gondolkodásmód, amely szerint a rendőrség nem méltó a megbecsülésre, a politikusok pedig leginkább a gyűlölt diktátorokhoz hasonlóak”.
Papandreou miniszterelnök kötéltáncosként igyekszik a Brüsszel által kierőszakolt pénzügyi célokat minél kisebb elégedetlenséget szítva végigvinni. Február 10-én a kormányközeli szakszervezetek szervezésében „szelíden” vonultak utcára a közalkalmazottak: az állami menedzserektől kezdve a szemétszállítókig mindenki tiltakozott a bércsökkentések ellen. Az állami cégvezetők bére 50 százalékkal, a közalkalmazottaké minimum 4 százalékkal csökken a kormány deficitcsökkentő csomagja miatt. A farmerek már agresszívebbek voltak a balos szakszervezeteknél, és a bolgár határ menti autópályákat napokig blokkolva csaknem nemzetközi konfliktust okoztak.
A kormány az átlagos nyugdíjkorhatárt 58-ról 63 évre kívánja emelni. Adóemeléssel egyelőre főleg a magasabb jövedelműeket sarcolják meg, de általánosan szigorodnak az adóelkerülést büntető szankciók. A legnagyobb feladat az adózandó jövedelmek őszinte bevallásának elérése, ugyanis a görög adómorál nem olyan, mint például a német vagy a skandináv. A görög politika és a polgár viszonyára jellemző, hogy az egyik legnagyobb színházi siker, Jannisz Palaiologosz drámaíró szatírája egy korrupt görög kormányról szól, amelyik még az Akropoliszt is képes eladni, hogy azt kaszinóvá alakítsák át.
