Miután második nekifutásra az írek jelentős többséggel igent mondtak a Lisszaboni Szerződésre, a megállapodás sorsa Václav Klaus cseh államfő kezében van. Úgy tűnik, a cseh elnök csak néhány hétig tudja elodázni a szerződés érvénybe lépését. Az új egyezmény létrehozza az EU-elnöki pozíciót is. Az esélyesek közül Tony Blair lehet az Európai Unió Tanácsának első elnöke.
Az ír referendumon a tavalyinál nagyobb részvétel mellett az igenek meggyőző, 67 százalékos többséggel arattak győzelmet. Várható volt az eredmény, a fogadóirodákban nem sok esélyt adtak a nemnek. Hogy mi az oka az írek pálfordulásának? Elsősorban a gazdasági válság döbbentette rá Írországot arra, hogy a négymilliós szigetország sokkal inkább függ az uniótól, mint fordítva. Ráadásul az első népszavazás kudarca miatt az EU a tenyerén hordozta az íreket. Az ír kormány szinte minden kérése teljesült, csakhogy újabb népszavazás legyen a Lisszaboni Szerződés ügyében.
Brüsszel szempontjából még fontosabb a megállapodás. Az EU ugyan gazdasági óriás, de politikai törpe a világszínpadon, amíg az Európai Unió Tanácsának elnökei félévente váltják egymást. Ráadásul a bővítés után az új és a régi tagországok állam- és kormányfői eltérő színvonalon képviselik az uniót.
Ezért választanának a Lisszaboni Szerződés alapján egy elnököt a Tanács élére, aki a féléves ciklusok helyett két és fél évig vezetné az uniót, valamint az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként egy kvázi külügyminisztert. Jelenleg Tony Blair brit exminiszterelnök a legesélyesebb az elnöki pozícióra. A The Times szerint Nicolas Sarkozy francia elnök már döntött Blair támogatásáról, és Angela Merkel német kancellárasszony aggályai is enyhültek.
Blair egyik legnagyobb riválisa Anders Fogh Rasmussen dán exkormányfő volt, aki időközben NATO-főtitkárrá lépett elő. Az unió élére mindenképpen befolyásos és ismert arc kell, és a jelek szerint jó megjelenésű elnökhöz ragaszkodnak Európa politikaformálói. Blairt sokan támadták az iraki katonai szerepvállalása miatt, amiért végül is idő előtt búcsúzni kényszerült a miniszterelnöki széktől. Merkel kancellárasszony olyan elnököt szeretne, aki az eurózónából jön, így a luxemburgi Jean-Claude Junckert szívesebben látná, de ő inkább háttérjátékosnak számít a világpolitikában. Blair mindenesetre kivár, és addig nem indul a pozícióért, amíg támogatottsága nem válik egyértelművé.
Az állandó elnökség kérdése a levegőben lóg mindaddig, amíg a cseh államelnök, Václav Klaus nem járul hozzá a Lisszaboni Szerződés ratifikációjához. Klaus egyes vélemények szerint szinte küldetésének érzi, hogy megóvja Európát a Lisszaboni Szerződés által létrejövő centralizált uniótól, ahol a kisebb országok, mint például Csehország szuverenitása csökkenhet.
Klaus szerint az ír referendum megismétlése olyan, mintha egy futballmeccset addig ismételnének, amíg „megfelelő" eredmény nem születik.
A cseh parlament felsőházának konzervatív tagjai a cseh alkotmánybíróság elé vitték a Lisszaboni Szerződést, és a bíróságnak kell arról állást foglalnia, hogy az összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A cseh alkotmánybírák várhatóan néhány héten belül hoznak döntést. Václav Klaus mindenesetre meg kívánja várni a bírák döntését, amivel komoly fejfájást okoz az Európai Bizottságnak, ugyanis a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése nélkül a Nizzai Szerződés alapján kellene az új Bizottságot felállítani, ami szerint nem jutna minden tagállamnak biztosi hely, ráadásul nem világos, hogy kit hagyjanak ki.
A Lisszaboni Szerződés szerint éppen az írek kérésére jelenleg minden tagállam jelölhetne biztost, ami kevesebb feszültséggel járna. Klaus tehát várakozásával blokkolni tudja az új Bizottság felállítását, és elképzelhető, hogy átmenetileg a régi biztosok viszik az ügyeket korlátozott jogkörrel. Október 29-én lesz a következő EU-csúcs, amikor már elvileg dönthetnének a Tanács állandó elnökének személyéről is, de a cseh elnök ezt is elodázhatja.
Elemzők szerint, ha Klaus kivárna a brit választásokig, még nagyobb galibát okozna. A brit konzervatívok vezetője, David Cameron - aki a választások nagy esélyese - hatalomra kerülésük esetén népszavazást ígért a Lisszaboni Szerződés ügyében, azért, hogy a brit EU-szkeptikusokat is maga mellé állítsa. Ezt valószínűleg csak akkor lehet betartani, ha a szerződés a választásokig nem lép érvénybe, amit csak Václav Klaus cseh államfő érhet el, miután lengyel kollégája bejelentette, hogy az ír népszavazás függvényében aláírja a dokumentumot. Cseh- és Lengyelországon kívül minden más tagállam ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.
Nicolas Sarkozy francia államfő már kilátásba helyezte, hogy Csehország nem ússza meg szankciók nélkül, ha indokolatlanul sokáig elhúzzák a ratifikációt. Klausnak ráadásul nemcsak a szerződést támogató európai politikai elittel kell farkasszemet néznie, a hazai támogatottságát is elveszítheti, mivel a lakosság többsége -a felmérések szerint - egyetért a cseh parlament mindkét háza által megszavazott Lisszaboni Szerződéssel. Barroso bizottsági elnök Brüsszelben azt hangsúlyozta, hogy a cseh elnököt az a cseh parlament választotta, amelyik már elfogadta a megállapodást. Szerdán Brüsszelben Barroso bizottsági elnök, Jan Fischer cseh miniszterelnök és a jelenleg elnöklő svéd miniszterelnök találkoztak, hogy megvitassák a kialakult helyzetet, és a Bizottság az írek után a cseheket is megpuhítsa, hogy a szerződés mielőbb érvénybe lépjen, megalakulhasson az új Bizottság és a Tanács első állandó elnöke hivatalba léphessen.
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök is kifejezte bizakodását, hogy az ír igen után a szerződés mihamarabb életbe lép, ami a 2011-es magyar uniós elnökség szempontjából is lényeges, hiszen a felkészülést alapvetően befolyásolja, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján kell-e majd elnökölnie Magyarországnak. A Gyurcsány-kormány a EU-tagállamok közül egyedüliként, már 2007-ben elfogadtatta a szerződést a parlamenttel. Mindössze négy nap telt el azután, hogy a szerződést december 13-án aláírták a lisszaboni Jeronimos apátságban, a magyar Országgyűlés el is fogadta a dokumentumot, amelyet három napon belül a köztársasági elnök szintén aláírt.
