Kereső toggle

Sarkozy kontra Lieberman

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ki kéne rúgnia Liebermant” – mondta a múlt héten egy magánbeszélgetés keretében Nicolas Sarkozy francia elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek Párizsban, aki – miután a beszélgetés tartalma napvilágra került – védelmébe vette az ultranacionalista kirohanásairól ismert külügyminiszterét.

Sajtóértesülések szerint Nicolas Sarkozy francia elnök felszólította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „szabaduljon meg” külügyminiszterétől, Avigdor Liebermantól, mivel ki nem állhatja. A francia elnök ellenszenve olyan mértékű, hogy amikor Lieberman legutóbb Franciaországban járt, Sarkozy nem fogadta a látogatását, míg elődjét, Cipi Livni volt külügyminisztert rendszeresen fogadta párizsi látogatásai során. „Mindig fogadtam az izraeli külügyminisztereket, de ezt most egyszerűen ki nem állhatom. Meg kell tőle szabadulnia! Dobja ki a kormányából, és vegye be helyette Livnit! Vele és Barakkal történelmet írhatnának” – mondta a francia elnök. Sarkozy szerint Netanjahunak a jelenleg ellenzékben lévő centrista Cipi Livnit kellene kineveznie külügyminiszterének, akivel együtt – Ehud Barak védelmi miniszter közreműködésével – történelemformáló triót alkothatnának, mivel közösen esélyük lenne a közel-keleti béke előmozdítására.
A megbeszélésen részt vevők szerint Netanjahu minderre azzal reagált, hogy „nem kell túlzásokba esni, Lieberman igazán kellemes személy, és magánemberként egészen máshogy beszél”. Sarkozy erre csak annyit mondott, hogy „magánbeszélgetések során Jean-Marie Le Pen (a szélsőjobboldali Francia Nemzeti Front alapítója) is kellemes ember”.
Miután az izraeli sajtó megszellőztette a megbeszélésen elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyv tartalmát, Netanjahu mintegy húsz európai nagykövet előtt Jeruzsálemben kijelentette, hogy teljes mértékben bízik a külügyminiszterében. A miniszterelnöki hivatal által kiadott közlemény szerint Netanjahu számára egyértelmű, hogy Lieberman teljes mértékben elkötelezte magát a béke és a biztonság mellett, és „fontos tagja Izrael demokratikusan választott kormányának”.
Francia részről se az elnöki hivatal, se a külügyminisztérium nem reagált a beszámolókra, ami egyes jeruzsálemi diplomaták szerint annak a jele, hogy a franciák el akarják tussolni az ügyet. Véleményük szerint Lieberman csak egy azon számos politikai vezető – többek között José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár asszony és Barack Obama amerikai elnök – közül, akiket a francia elnök magánbeszélgetései során már igencsak megkritizált.
Izraelben viszont nagy visszhangot kaptak a történtek, Lieberman közvetlen munkatársa, Uzi Landau szerint „nehéz elhinnem, hogy egy baráti ország vezetője ilyen kijelentéseket tegyen, de ha én lennék a miniszterelnök, és ilyen megjegyzések hangzanának el a jelenlétemben, biztos, hogy az asztalra csapva tiltakoztam volna”. Majd egy másik interjúban ezt annyival egészítette ki, hogy „botrány, hogy egy külföldi ország vezetője ilyen gyalázatos és otromba módon beavatkozzon Izrael belügyeibe”.
A jobboldali Nemzeti Egység képviselője, Ben Ari csak „békaevőnek” nevezte a francia elnököt, akinek „nem kellene beavatkoznia más országok belügyeibe”. Uri Orbach, a Habayit Hayehudi képviselője csak annyit üzent a knesszetből Sarkozynek: „Mivel se a hébert nem érti, se a jó modort nem tudja, ezért franciául mondom: magát senki nem kérdezte!”
Baloldali politikusok azonban méltányolták Sarkozy megjegyzését, mivel a francia elnök megjegyzésében saját maguk igazolását látták: lám, lám, Lieberman kinevezésével Netanjahu milyen nagy károkat okozott az országnak. Joszi Beilin, a baloldal egyik vezetője azonban megjegyezte: „Elárulok önöknek egy titkot. Szoktam találkozni világvezetőkkel. Alig van olyan megbeszélés, amikor ez a téma nem kerül elő. Valaki mindig megkérdezi: Mi ez a téves miniszteri kinevezés?”

Olvasson tovább: