Meglehetősen mozgalmas „politikai körutazáson" van túl az amerikai elnök. Barack Obama Moszkvából indulva négy nap alatt olyan főbb állomásokat érintett, mint Róma, L'Aquila, a Vatikán, majd a nyugat-afrikai Ghána.
Kétnapos moszkvai látogatását követően Barack Obama Olaszország felé vette az irányt az Air Force One fedélzetén, hogy részt vegyen az évente - ezúttal L'Aquilá-ban - megrendezésre kerülő G8-as csúcstalálkozón. Már a helyszín is szimbolikusnak tekinthető, hiszen az olasz kisvárost a közelmúltban erős földrengés sújtotta, a romok eltakarítása és az újjáépítés azonban a folyamatosan érkező segélyek ellenére igen nehézkesen halad - csakúgy, mint a gazdasági válságból való kilábalás világszerte.
A világ hét legfejlettebb ipari országát és Oroszországot tömörítő csúcstalálkozó fő témája a gazdasági válság mellett a klímaváltozás és a szegénység elleni küzdelem voltak, a legnagyobb előrelépésnek talán mégis az Irán kérdésében hozott állásfoglalás tekinthető. „A G8 szeptem-berig ad esélyt Iránnak a vitatott atomprogramjával kapcsolatos tárgyalásokra. Ha addig nem történik előrehaladás, lépni kell" - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök a találkozó első napjának végén. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy Irán kérdését a szeptember végi G20-as csúcstalálkozón tekintik át újra, de kijelentették, hogy a vitás kérdéseket elsősorban diplomáciai eszközökkel kívánják megoldani. A csúcstalálkozó zárónapján a G8-ak mellett részt vettek az afrikai országok vezetői is. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ügyeskedésének köszönhető, hogy az utolsó pillanatban megváltoztatva a mediterrán záró vacsora ülésrendjét, a líbiai elnök mindössze egy széknyi távolságra került az amerikai elnöktől, így fordulhatott elő, hogy Moamer Kadhafi kezet foghatott Barack Obamával. Történelmi pillanat volt ez, hiszen ő az első amerikai elnök, akivel a keményvonalas líbiai vezető ilyen közvetlenül érintkezett.
L'Aquila-ból Rómába vezetett Obama elnök útja, ahol a Vatikánban XVI. Benedek pápával találkozott. A katolikus egyházfő a G8-as csúcs előtt felszólította a világ vezetőit, hogy gondolják újra a világgazdaság irányításának módszereit. Barack Obama és XVI. Benedek beszélgetése 35 percig tartott, egy perccel sem tovább, mint amit a pápa általában az államfőknek szentel. A Vatikán korábban már többször bírálta az elnököt, és fenntartásait fejezte ki a demokraták abortusz-, eutanázia-, és őssejtpolitikájával szemben. A vezetők a bevándorlástól a közel-keleti helyzeten át a szegénység elleni küzdelemig sok mindenről beszéltek, de az abortusz és az őssejtkutatás kérdésében nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A pápa az elnöknek adott ajándékával is igyekezett diplomatikusan aláhúzni üzenetét. XVI. Benedek a Vatikán bioetikáról szóló tanulmányának egy példányát adta Obamának. A dokumentum a Vatikán embriófelhasználást ellenző nézeteit támasztja alá, míg Obama köztudottan támogatja az őssejtkutatásokat és az abortusz legalizálását. Az elnök azonban megígérte: a Vatikánból következő állomásáig, Ghánáig tartó repülőúton átolvassa a tanulmányt.
Ghánában már több nappal az elnök látogatását megelőzően óriási készülődés zajlott, földet érését követően pedig extatikusan ünnepelték. Barack Obama beiktatása óta most először látogatott el fekete Afrikába. Indoklása szerint a választás azért esett éppen Ghánára, mert az a térség egyik legstabilabb és legdemokratikusabb országa, az állam elnöke pedig komoly erőfeszítéseket tesz a korrupció visszaszorítása érdekében. Az első afrikai felmenőkkel rendelkező amerikai elnök a ghánai parlament előtt arról beszélt, hogy Afrika számára a fejlődés kulcsa a megfelelő kormányzás, a háborút pedig a kontinens nyakára tett malomkőnek nevezte. Obama ellátogatott egy egykori rabszolga-erődítménybe is, ahonnan fekete rabszolgákat szállítottak Amerikába. Felesége, Michelle Obama is elkísérte az útra, akinek felmenői nyugat-afrikai rabszolgák voltak.
Miközben az amerikai elnök világszerte elképesztő népszerűségnek örvend, sőt, a legtöbb nyugati ország polgárai szívesen megválasztanák Barack Obamát saját vezetőjüknek is, hazájában úgy tűnik, a választópolgárok kezdik egyre realistábban értékelni a munkáját. Több amerikai közvélemény-kutató intézet, köztük a Rasmussen Reports is kimutatta, hogy Obama népszerűsége az Egyesült Államokban beiktatása óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Támogatottsági indexe akkor +28-as szinten állt, mára ez -8-ra csökkent.
A Rasmussen Reports a negatív trendet főleg belpolitikai okokkal magyarázza. Nem arról van szó, hogy az eddig Obamáért lelkesedő emberek tömegei elkezdtek átállni a másik oldalra, hanem akiknek eddig a közvélemény-kutatások szerint nem volt határozott véleményük az elnök teljesítményéről, azok egyre inkább hajlanak a negatív értékítéletre. Egyre többen kezdik ugyanis felismerni: a 787 milliárd dolláros kisegítő csomag és a kormány túlzott költekezése hosszú távon inkább ártanak, mintsem használnak a gazdaságnak.
A pénzügyi-gazdasági válság kezelése közben igencsak felgyorsult az Egyesült Államok külföldi eladósodása is, így az ország veszített gazdasági vezető szerepéből. Az amerikai társadalmat megosztó másik központi téma az egészségügyi rendszer reformja, amelyet egy július 13-án készült felmérés szerint a megkérdezettek 46 százaléka támogat, 49 százaléka viszont ellenez. Az amerikai közvélemény gyors változását mutatja, hogy mindössze egy héttel ezelőtt ez az arány még 50-45 volt a támogatók javára.
