Kereső toggle

Hallgatni arany

Illegális módon jutott exkluzív információkhoz a brit bulvárlap

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

zínészek, politikusok és közéleti személyiségek tömegeit hallgatta le és figyeltette meg a Rupert Murdoch médiabirodalmához tartozó News of the World című angol bulvárlap. A lap „áldozatai" között olyan hírességek szerepelnek, mint a királyi család tagjai, Alex Ferguson, Gwyneth Paltrow vagy George Michael, de a lista nagyon hosszú, akár több ezer híresség nevét is tartalmazhatja. A botrány nemcsak presztízsveszteséget, hanem komoly anyagi veszélyt is jelent a lap számára, a lehallgatások miatt ugyanis eddig már egymillió font kártérítést fizetett peren kívül, mindössze három embernek.

A News of the World megfigyelési ügye 2006-ra nyúlik vissza, amikor a rendőrség terrorelhárító csoportja letartóztatta Clive Goodmant, a lap egyik szerkesztőjét, és Glenn Mulcaire magánnyomozót, mivel felmerült a gyanú, hogy illegális telefonlehallgatásokat végeztek. Goodman, aki az újság királyi családdal foglalkozó rovatának volt a szerkesztője, azt követően vált gyanússá, hogy a királyi család a Scotland Yardhoz fordult, mivel több esetben előfordult, hogy hangpostájuk tartalmát az újság hasábjain látták viszont. Goodman a nyomozás során elismerte, hogy 2005 augusztusa és 2006 novembere között törvényi felhatalmazás nélkül lehallgatták a St. James palota alkalmazottait. A nyomozás során arra is fény derült, hogy a lehallgatás nemcsak a királyi család tagjait, hanem Simon Hughes parlamenti képviselőt és Elle Macpherson modellt is érintette.

A botrány kirobbanását követően Andy Coulson, az újság főszerkesztője levélben kért bocsánatot Károly hercegtől, amelyben leírta: „Olyan lépéseket tettem, amelyek biztosítják, hogy a jövőben hasonló eset nem fog előfordulni újságíróink részéről." 2007 januárjában a bíróság Clive Goodmant négy hónap, Glenn Mulcaire-t pedig hat hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet követően a News of the World vezetői közül Andy Coulson vállalta a felelősséget, és lemondott a főszerkesztőségről.

Alig pár hónappal később Coulson a konzervatív párt legfőbb médiatanácsadója lett. Alkalmazását követően sokan bírálták David Cameront, a párt vezetőjét, mondván, hogy Coulson múltja nem tesz jót a párt arculatának. Cameron azonban úgy döntött, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt, ráadásul a parlamenti meghallgatás során megszólaló Les Hinton, a lapot kiadó News International elnöke szerint Goodman tevékenysége elszigetelt eset volt, rajta kívül más nem volt érintett a lapnál. A parlamenti meghallgatás során Hinton mellesleg védelmébe vette a telefon-lehallgatás módszerét, szerinte ez ugyanis sok esetben a köz érdekét szolgálja. Az újság ragaszkodott a magányos elkövető verziójához. Colin Myler, a lap új főszerkesztője szerint Goodman akciója aberrált tett, durva kivétel, amelyre a lap több mint 150 éves történetében nem volt példa.

Az ügyet ezzel lezártnak tekintették egészen az elmúlt hétig, amikor a Guardian című lap szenzációs információval állt elő. Az újság szerint

Goodman módszere nemhogy elszigetelt nem volt, hanem általános és bevett szokásnak számított az újságnál. A Guardian beszámolója szerint a News of the World újságírói magánnyomozók segítségét igénybe véve szisztematikus adatbányászást végeztek telefonszámok, címek, adóinformációk után kutatva. A Guardian szerint a lap összesen több ezer embert figyeltetett meg vagy hallgatott le, többek között olyan nagyhalakat is, mint a korábbi miniszterelnök-helyettes John Prescott vagy Jeffrey Archer író és politikus, akinek hamis tanúzásáról a lap számolt be. A gyanú szerint a megfigyeltek listáján volt Sven-Göran Eriksson, az angol válogatott korábbi szövetségi kapitánya, akinek szexuális élete a lap egyik állandó témájává vált. A Guardian beszámolója szerint a piszkos munka egy részét egy Steve Whittamore nevű magánnyomzó végezte el, akinek nagy tapasztalata volt a rendőrség, az adóhatóság valamint a British Telecom adatbázisainak illegális megcsapolásában. A News of the World és a Sun mintegy 27 újságírója több mint ezer esetben kért információkat Whittamore-tól autórendszámok, egyes személyek rendőrségi adatai vagy hírességek telefonszáma, címe után érdeklődve.

Érdekes módon az eset, amelyet a Guardian az év botrányaként szeretett volna tálalni, nem rengette meg az angol közéletet. Ennek csak az egyik oka az, hogy az ingerküszöb nagyon magasra emelkedett a parlamenti képviselők költségtérítése körüli botrány óta. A másik ok, hogy az Egyesült Királyságban hallgatólagosan elfogadott, hogy az újságírók szürke zónába tévednek, vagyis félig vagy teljesen illegális módon jutnak adatokhoz. A parlamenti képviselők költségtérítése körüli botrányt a Daily Telegraph úgy tudta kirobbantani, hogy közben adatvédelmi szempontból folyamatosan a törvényesség határán mozgott. A Telegraph újságírói ellen a rendőrség annak ellenére nem indított nyomozást, hogy a házelnök feljelentést tett, és kérte a rendőrséget, hogy keresse meg a kiszivárogtatókat. A házelnöknek éppen ez volt az egyik olyan lépése, ami miatt le kellett mondania, ugyanis maguk a képviselők, de a szélesebb közvélemény is úgy gondolta, hogy a Daily Telegraph talán áthágta a törvényt, de erkölcsileg helyesen járt el.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Guardian közlése után a rendőrség nem indított azonnal vizsgálatot, mondván, hogy nem derült ki új információ. A News of the World-botrányt értékelve Peter Wilby, a Guardian újságírója azt vetítette előre, hogy az ügy következtében valószínűleg szigorúbb adatvédelmi szabályozást vezetnek majd be, akadályozva a tényfeltáró újságírói munkát is. Wilby szerint a News of the World eljárásában az az egyik legnagyobb baj, hogy lényegtelen információk érdekében vetették be ezt a titkosszolgálati arzenált. Senki sem hibáztatná őket, „ha William hercegről nem azt tudták volna meg, hogy térdsérülést szenvedett, vagy azt, hogy Babykinsnek hívja a barátnőjét, hanem mondjuk azt, hogy a BNP-vel [a brit náci párt] áll kapcsolatban".

A News of the World-botrány kapóra jött Gordon Brown miniszterelnöknek. Ezúttal legalább nem a kormány tevékenysége szolgáltatta a botrányt, ráadásul az egyik érintett személy a konzervatívok fő médiatanácsadója. Tekintettel arra, hogy a korábbi állításokkal szemben nem elszigetelt esetről van szó, hanem általános szokásról a lapon belül, nehezen hihető, hogy főszerkesztőként Andy Coulson semmit sem tudott a lehallgatásokról és az illegális adatgyűjtésről. Egyes vélemények szerint a botrány kirobbantásának igazi oka Coulson levadászása, amellyel a baloldalnak sikerül revansot vennie Damian McBride miatt. McBride-nak - aki Gordon Brown tanácsadója volt - áprilisban azért kellett távoznia, mert kiderült, hogy hazugságokból álló lejáratókampányt szervezett többek között David Cameron, az ellenzék vezetője ellen.

A lehallgatottak

A futball vonzásában

A News of the World újságíróit a királyi család mellett a futball világa érdekelte a legjobban, úgyhogy egyenesen a labdarúgó-szövetség igazgatójának, Gordon Taylornak a hangpostáját hallgatták le. Taylor az angol futballvilág legismertebb alakjaival állt kapcsolatban, így juthatott az újság olyan üzenetekhez, amelyeket Sir Alex Ferguson, a Manchester United edzője, vagy Alain Shearer, a Newcastle korábbi csatára hagyott Taylor hangpostáján. A lap így szerzett értesülést Paul Gascoigne kezelési költségeiről vagy Jamie Redknapp kokainproblémáiról. A Guardian értesülése szerint a News of the World peren kívül 700 ezer font kártérítést fizetett Gordon Taylornak. A lap szerint Murdoch cége a futballvilág másik két szereplőjének mintegy 300 ezer fontot fizetett ki a per elkerülése érdekében.

Gyorsabbak a történésnél

Vanessa Feltz, a BBC rádió műsorvezetője megdöbbenve értesült a Guardianből, hogy ő is a megfigyelt személyek közé tartozott. „El nem tudtam képzelni, hogy honnan tudta a paparazzi, hogy melyik külvárosi pizzéria előtt várjon rám, amikor csak negyven perccel korábban döntöttem el." Mivel azonban barátnőjével telefonon beszélte meg a találkozót, a lap fotósa tudta, hova kell mennie. „2006-ban az egyik kislányom kórházba került, rohantam be hozzá, a hallban már egy riporter várt. Nem tudtam felfogni, hogyan jöhetett rá, hogy itt leszek."

Celebvadászat

Az újság élénken érdeklődött a színészek és médiahírességek után is: azt követően „szállt rá" Gwyneth Paltrow-ra, hogy megszületett a gyermeke. A főzőműsorairól ismert Nigella Lawson esetében beszélgetéseinek listáját, telefonszámokat sikerült az újságnak a British Telecomtól megtudnia.

A modern együttérző konzervatív"

David William Donald Cameron a brit Konzervatív Párt elnöke és „őfelsége Lojális Ellenzékének Vezetője". Mind a két pozíciót 2005-ben vette át a párt korábbi vezetőjétől, William Hague-től.

IV. Vilmos király egyenesági leszármazottja Anglia legjobb iskoláiban végzett kiváló eredménnyel. Oxfordban filozófiát, politikát és közgazdaságtant hallgatott, majd többek között Michael Howard, a Konzervatív Párt korábbi vezetője mellett volt tanácsadó, illetve hét évig dolgozott a Carlton Communications nevű cégnél. Első politikusi próbálkozásakor, 1997-ben nem sikerült bejutnia a parlamentbe, 2001-ben azonban már a oxfordshire-i Witney képviselőjeként foglalhatott helyet a Westminsterben. Miután 2005-ben a lemondott William Hague utódaként lett a Konzervatív Párt elnöke, a fiatal és mérsékelt politikustól elsősorban a fiatal szavazók megnyerését várták. Vezetése alatt a toryk több mint tíz év után először megelőzték a Munkáspártot a népszerűségi listán, majd átmeneti visszaesést követően 2008 óta folyamatosan tartják előnyüket a Munkáspárttal szemben.

Cameron „modern együttérző konzervatívnak" vallja magát, és gyakran beszél arról, hogy új stílusú politizálásra van szükség. Nézete szerint a politikusoknak jobban kellene koncentrálniuk az emberek boldogságára és általános jólétére, mint kizárólagosan az anyagi jólétre. Thatcher hívének és „liberális konzervatívnak" tartja magát, aki nem kíván elvi alapon ellentmondani a kormánynak, hanem a megegyezést keresi.

David Cameron nős, három gyermeke született. Legidősebb fiát, aki betegen született, idén februárban, hétévesen veszítette el.

Olvasson tovább: