Egy éve karácsonykor a hirtelen vásárlási lázba került Oroszországról és a megállíthatatlan lakossági hitelezési hullámról cikkezett a moszkvai sajtó. A kőolaj-konjunktúra okozta valutabőség gyors jövedelemnövekedést eredményezett, ami sokak szemét rózsaszín köddel borította be. A fájdalmas eszmélés most zajlik, bár az elemzők szerint az igazi válság csak jövő tavasszal fog kibontakozni.
Az elmúlt egy-két évben az orosz emberek nekiálltak elektromos berendezéseket, gépkocsikat, dácsákat, lakásokat, sőt külföldi nyaralásokat venni hitelre. Ahhoz, hogy ezt a megugrott keresletet ellensúlyozzák, valamint hogy jól keressenek a lehetőségen, az orosz bankok maguk vettek fel hitelt nyugati társaiktól, és háromszor-négyszer drágábban értékesítették azokat a lakosság számára.
Mindennek az lett az eredménye, hogy az orosz bankok és vállalatok nyugati pénzintézetek iránt fennálló tartozása meghaladta a nemzeti jövedelem szintjét. A szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy a lakosság, illetve a bankok ilyen sebes eladósodása pénzügyi és gazdasági problémákhoz vezethet. Ez így is lett, bár a lakosság túlnyomórészt meg van győződve, hogy a válság Nyugatról érkezett, elsősorban az Egyesült Államokból. Közben azonban egyre láthatóbbá válnak a gazdasági válság jelei Oroszországban, mely sokak számára eddig a „stabilitás szigetét” jelentette.
Az orosz vezetés egy sor határozott intézkedést hozott a bankrendszer és a gazdaság megmentésére. Óriási összegeket pumpáltak a legnagyobb bankokba, amelyek a lakosság és a vállalatok legfontosabb hitelezői. A betétesek megnyugtatására az állam garanciát vállalt 700 ezer rubeles értékhatárig (körülbelül 20 ezer euró). Ez a határ azonban nem mindenkit tudott megnyugtatni, így sok befektető kezdte otthagyni a bankokat. A legfontosabb pénzintézet, az Oroszország Bankja nyilatkozata alapján októberben a lakosság az összes megtakarítás 7 százalékát vette ki a számlákról. Még a legnépszerűbb banknak számító Szberbankban is 95 milliárd rubellel csökkent a betétállomány, ami 3 milliárd 700 millió dollárnak felel meg. A nagy pénzügyi játékosok is aktivizálták magukat, és elkezdték kimenekíteni a pénzt az országból.
Azért, hogy megtartsák a jövedelmüket, egyes bankok a már meglévő hitelekre felemelték a kamatot. Ez elsősorban a hitelkártya-tulajdonosokat érintette. Az ilyen hitelek kamata visszamenőleg 6-9 százalékkal emelkedett, és már eléri az évi 35 százalékot. Jogászvélemények szerint a bankok efféle magatartása törvénytelen, ugyanakkor azok egyelőre nem szándékoznak elállni a visszamenőleges kamatemelés eszközétől. Igaz, ebben az emberek is partnerek, hiszen a kizsákmányoló hitelárak ellenére még mindig akad elegendő számú jelentkező.
A pénzhiányt főleg az ipar érezte meg. Országszerte zárnak be az üzemek, és állnak le a futószalagok, miközben munkások tízezrei kényszerülnek fizetés nélküli szabadságra.
Az Argumenti Nyegyeli című hetilap elemzése szerint a legnehezebb helyzetbe a kohászat került. Novem-berben a fémgyártás az 1998-as szint alá csökkent, amikor is ágazati csődöt jelentettek be. Az idei termeléscsökkenés meghaladja a 37 százalékot. A világ egyik legnagyobb kohászataként számon tartott novolipecki kohászatban az ötből három öntöttvaskohó áll. Ugyanennyit készülnek leállítani egy másik, mind ország-, mind világviszonylatban jelentős, magnyitogorszki kohászatban. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az újraindítás több százmillió dollárba kerülhet.
A kohászat bajtársa a gépipar. Itt a termelés 31 százalékkal csökkent. Bár a személygépkocsi-eladások csökkentek, a piac még nem omlott össze. A teherautóknál már jobban látszik a válság, a Kamaz termelésének visszaesése például elérheti a 60 százalékot. Ennek legfontosabb oka az építőszektor visszaesése.
Moszkvában is vége az építkezési láznak. Az új építésű ingatlanok átadása a felére esett a fővárosban, ahol októberben 1,2 millió négyzetméterrel kevesebb ingatlant adtak át, mint szeptemberben. A válság egyértelmű jele az Oroszország-torony építésének leállítása lett. Ezt a 2 milliárd dollár értékű építményt 612 méter magasra, Európa legmagasabb épületének tervezték.
Leállításra kerülnek fontos ipari objektumok is, ahogy például az urengoji erőmű. Még vegyi és kőolajipari vállalatok is szüneteltetik tevékenységüket, egész üzemek dolgozóit küldik el kényszerszabadságra, párhuzamosan csökkentve a munkahetüket és a fizetésüket. Három Szentpétervár környéki nagyüzemben ez munkásmegmozduláshoz vezetett, amelyeken a jelenlegi vezetők leváltását követelték.
A hivatalos statisztika adatai alapján októberben 76 ezren veszítették el állásukat.
Bár a Világbank előrejelzései szerint az orosz munkanélküliség nem ér el kritikus méreteket, az élet fittyet hányhat a statisztikára. Az elemzők egyhangúan azt állítják, hogy a válság igazából csak 2009 tavaszára fog kibontakozni. Hogy ez milyen következményekkel jár majd, ma senki nem tudja megjósolni.
Kétszázmillió munkanélküli Kínában?
Harminc éve kezdődtek a reformok Kínában, sokan aggódnak azonban a gazdasági visszaesés miatt.
A Kínai Kommunista Párt 1978 decemberében tartott gyűlése fémjelzi a „gyakorlati reformok és nyitott gazdaság” korszakának kezdetét. Teng Hsziao Ping ezzel a döntésével Kínát rendkívül gyors növekedési pályára állította. A három évtizede tartó reformok és nyitási törekvések az országot egy ideológiailag merev holtágból mára a világ negyedik legnagyobb gazdaságává tették.
Az új politika előnyei azonban nem mindenki számára érzékelhetőek Kelet-Ázsia legnagyobb országában. Kínában jelenleg is 750 millió ember él mezőgazdaságból. Az ő kilátásaik cseppet sem javultak: ma is szamarakkal vontatott szekereken szállítják a termést, és főként az általuk megtermesztett burgonyán és rizsen élnek.
Bár Ven Zsipao miniszterelnök arra sürgette a tartományi kormányzatokat, hogy támogassák a munkaigényes cégek tevékenységét, és ezzel új munkahelyek teremtését. A csökkenő globális kereslet és a gazdaság lassulásának hatására több városi lakos kényszerült visszatérni szülőfalujába. A kínai média becslései szerint a növekvő munkanélküliség közel 200 millió munkást kényszerít vissza a szegénységbe.
A gazdagok és szegények közötti szakadék mélyülésével és az egyre növekvő társadalmi nyugtalansággal ezt a réteget a szakértők „potenciális időzített bombának” tartják, különösen amennyiben a jelenlegi gazdasági válság megállítja az ország gazdasági növekedését. (ATV.hu)
