Kereső toggle

Válság Európa szélén

Görög dráma

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az eurózóna bajai a periférián mutatkoznak meg először – állítja az egyik brit kommentár a súlyos görögországi zavargások kapcsán. Az elemzők egy része úgy véli, hogy Athén a leggyengébb láncszem, míg mások szerint egy szikra bármikor hasonló helyzetet hozhat létre Spanyolországban is, ahol a válság már legalább egy évvel előbbre tart, és a munkanélküliség eléri a 15 százalékot.

Több napja kaotikus állapotok uralkodnak Görögország fővárosában és nagyobb városaiban. Ilyen erőszakos zavargásokra évtizedek óta nem volt példa a görögöknél, az utcai csaták egyenlege egyelőre több millió dollárnyi kár és több tucat sebesült.
A lapzártánkkor is folytatódó demonstrációk és utcai összecsapások közvetlen kiváltó oka egy 15 éves fiú halála volt. A beszámolók szerint Athén egyik radikálisok által kedvelt negyedében egy vitát követően több suhanc rátámadt a járőröző rendőrautóra. Az egyik rendőr válaszul három lövést adott le, amelyből egy mellkason találta az ifjú Alexandrosz Grigoropuloszt, aki a kórházba szállítás után meghalt. A hír hallatán felbőszült tömegek nyomultak az utcákra, részben a fiú halála miatti düh, részben pedig a kormánnyal szembeni elégedetlenség jeleként.
A tragikus esemény azonban még nem tisztázott: a rendőr azt állítja, kétszer a levegőbe, egyszer pedig a föld felé lőtt, így a fiú halálát a visszapattanó lövedék okozta. Egyes források szerint azonban a halottkém jelentésében az áll: a lövés közvetlenül mellkason találta Grigoropuloszt. A rendőrt gyilkosság vádjával állították elő, társát pedig bűnrészesként szintén vád alá helyezték. A belügyminiszter a tragikus haláleset alapos kivizsgálását helyezte kilátásba.
Az indulatok ennek ellenére sem csillapodtak: iskolákat zártak be, tanárok, diákok és szülők vonultak az utcára Athén központjában, hogy tiltakozzanak a „rendőri erőszak” ellen. A békés tüntetéshez azonban a beszámolók szerint több száz anarchista fiatal is csatlakozott. Köveket és benzines gyújtóbombákat dobáltak a sorfalat álló rohamrendőrökre, akik könnygázzal viszonozták a támadást. Többen „Halál a disznókra!” feliratú transzparenst cipeltek. A tüntetők közé vegyülő randalírozók nem kímélték a luxuskirakatokat, az útjukba kerülő bankok és hotelek bejáratait, vagy az éppen arra parkoló autókat, de még a központban elhelyezett hatalmas athéni karácsonyfát sem.
A tüntetések több más városra és a szigetekre is kiterjedtek, köztük Thesszalonikára, Krétára, Rodoszra és Korfura is. A demonstrációk a fővárosban célba vették a parlamentet, vidéken pedig a városházákat, rendőrőrsöket is. Több helyütt fosztogatásokról is érkeztek híradások.
A 15 éves fiú tragikus esete többek szerint már csak „olaj volt a tűzre” a gazdasági nehézségek és a magas munkanélküliség feletti általános elégedetlenség közepette. A helyzetet tovább rontja, hogy Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök konzervatív pártja mindössze egyfős többséggel rendelkezik a parlamentben, a szocialista ellenzék pedig máris előrehozott választásokról beszél, a szélsőségesebbek pedig egyenesen kormányváltó tüntetéseket tervezgetnek.
Karamanlisz ugyanakkor jelezte: a kormány nem tolerálja az erőszakot. Több letartóztatásra is sor került már, de a miniszterelnök azt is kiemelte: senkinek nincs jogalapja arra, hogy a tragikus incidensre hivatkozva randalírozzon.  A romokat takarító és káraikat felmérő boltosok és üzlettulajdonosok pedig éles kritikát fogalmaznak meg a vandalizmussal szemben láthatólag tehetetlen rendőrséggel kapcsolatban.
A hét közepére egyébként már korábban beterveztek egy átfogó általános sztrájkot, a miniszterelnöknek azonban nem sikerült meggyőznie a szakszervezeteket arról, hogy a kialakult helyzet miatt halasszák el a tervezett eseményt. Ily módon bankok, iskolák és kórházak zártak be szerdán, a buszok és a metró sem közlekedett a városokban. Több helyi és nemzetközi repülőjáratot is töröltek.
Az elemzők szerint az ilyen jellegű zavargások nem meglepőek az eurózóna perifériáján, amint az Európai Monetáris Unió (EMU) hátrányos hatásai kezdik erodálni a kormányok demokratikus legitimitását. Egyesek úgy vélik, az eurózóna leggyengébb láncszeme kezdett most szakadozni. Várható volt, hogy nyugtalanság tör ki egy olyan országban, amelyet politikai okokból engedtek belépni az EMU-ba, mielőtt a gazdasága még átment volna azokon a reformokon, amelyeket az unió elvárna.
A brit The Telegraph kommentárja szerint Görögország eurózónához való csatlakozása beteges gazdaságot eredményezett. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 15 százalékát teszi ki, ami messze az eurózóna legrosszabb teljesítménye eddig. Az 53 milliárd dolláros deficit egy főre számítva a hatodik legmagasabb a világon, ami egyesek szerint valóságos mutatványnak számít egy 11 milliós országtól.
Az évről évre magas értékeket mutató infláció fokozatosan erodálta a gazdaság versenyképességét. „Ez egy alattomos és lassú folyamat, ami nagyon nehezen fordítható vissza” – írja a lap. A turisták ráadásul kezdenek átpártolni Törökországhoz és Horvátországhoz – „visszacsábításuk” még hosszú időbe telhet.
A háttérben zajló bomlási folyamatokat a globális „hitelbuborék” és a görög ingatlanpiac virágzása eddig jól „álcázta”, most azonban a maga realitásában került felszínre. Görögország államadóssága a GDP 93 százalékát teszi ki, ami jóval a maastrichti korlát felett van. Ez még takargatható volt 2007-ben, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánynak komoly költségvetési fegyelemre lesz szüksége ahhoz, hogy a piacokat meggyőzze arról, hogy képes kézben tartani a dolgokat.  A  krízis egyébként jóval előrehaladottabb Spanyolországban, amely egy-két évvel már előrébb tart Görögországnál ebben a válságciklusban.  Az IMF várakozásai szerint a spanyol munkanélküliségi ráta elérheti a 15 százalékot is, így zavargásokra ott is hamarosan sor kerülhet.

A múlt dicsősége vagy a nyugat?

 A brit The Times egyik kommentárja szerint a modern görögökben egyébként még mélyen él az a tudat, hogy nemzetük egykoron „nagyszerű civilizációt” hozott létre, amelynek elhalványulása frusztráltságot okoz számukra. A médiából folyamatosan áradó negatív gazdasági hírek, a nyugati kapitalizmus burkolt kritikája és a fiatalokban élő anarchista mentalitás együttesen szinte már csak a gyújtószikrára várt. A függetlenség elnyerése óta a görögök két véglet között vergődnek: egyfelől szeretnék újrakreálni a klasszikus athéni fénykort, másrészt viszont be kell érniük egy alacsonyabb pozícióval a Nyugat uralta világban. Az ortodox oroszokhoz és a kelet-európaiakhoz hasonlóan egyfajta kutya-macska kapcsolatot ápolnak a Nyugattal: egyfelől kedvelik a nyugati zenéket, filmeket és divatot, a másik oldalról viszont a nyugati politika már-már divatszámba menő megvetése jellemző.

Olvasson tovább: