Kereső toggle

A Hamasz drágán megfizet

– állítja Tzachi Hanegbi, a knesszet Biztonsági és Külügyi Bizottságának elnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Van idő a nyugalomra és van idő a harcra. Most ennek jött el az ideje” – jelentette be december 27-én délután Ehud Barak izraeli honvédelmi miniszter, miután a légierő három perc alatt csapást mért több mint 100 katonai célpontra a Gázai övezetben. Az „Öntött ólom” elnevezésű hadművelet lapzártánkkor is tart. A katonai akcióról az izraeli kormánypárt, a Kadima vezető politikusa a háborús helyzetet értékelő parlamenti ülés szünetében adott interjút a Hetek jeruzsálemi tudósítójának.

Miért indították és miért most a gázai hadműveletet?
–ŰAz izraeli kormány hétéves tartózkodás után meghozta a döntést: visszavág a Hamasznak mindazért, amit a terrorszervezet az elmúlt időben elkövetett. Izrael sokáig, egyoldalúan tűrte és elszenvedte a Gázából kiinduló rakétacsapásokat. Hat hónappal ezelőtt tűzszünetet kötöttünk a Hamasszal, azonban ez idő alatt is folyamatosan lőtték az izraeli településeket. A határidő december 19-én járt le, utána napi 80-100 katyusa hullott a dél-izraeli településekre.
Nem érzik aránytalan válasznak a súlyos bombatámadásokat?
–ŰAz első három nap alapján sikeresek voltak a hadműveletek. Az akcióinkat úgy tervezzük meg, hogy minimalizáljuk a civileket érő csapásokat. A palesztin halottak 85 százaléka Hamasz-tag, és a legtöbben egyenruhát hordtak. Előre közöltük a gázaiakkal, hogy mely területeket fogjuk bombázni, hogy idejében evakuálhassanak. Izrael folytatni fogja a támadást, egészen addig, amíg nem érjük el a kitűzött célt: a rakétatámadások teljes leállítását, a fegyvercsempészet megszüntetését és a Hamasz-rendszer felszámolását. A terrorszervezet drága árat fizet azért, amit az elmúlt hét évben tett. Olyan szervezettel harcolunk, amelyik a palesztin lakosságot használta fel a terroristák fedezékéül.
A Hamasz egyes hírek szerint tűzszünetet kért. Hajlandók erre?
–ŰA Hamasz és Izrael nem partnerei egymásnak. A Hamasz terrorista szervezet, Izrael pedig egy állam, amely önmagát védi. Az egyetlen mód, hogy lerövidítsük ezt a hadműveletet, ez: világossá tesszük mindenki számára, hogy Izraelnek igenis joga van az önvédelemre, és a nemzetközi közösség támogatja Izraelt ebben a Hamasszal folytatott konfrontációban.
Két éve északon próbáltak meg rendet teremteni. Most jobb eredményre számítanak?
–ŰTanultunk a libanoni példából: ott csak a légierőt vetettük be, ami nem hozott megfelelő eredményt, és ez rossz szájízt hagyott maga után. Igaz, a Hezbollah is megtanulta a leckét. Bár továbbra is Izrael elpusztítása a céljuk, soha nem volt két egymást követő olyan nyugodt évünk az északi határ mentén, mint most. Gázában talán eddig úgy gondolták, hogy túl gyengék vagyunk ahhoz, hogy válaszoljunk. Most azonban a Hamasz vezetői megdöbbentek: láthatják, hogy Izrael kész a szükséges mértékben szárazföldi csapatokat is bevetni. Nem lesz könnyű ez a háború, de az izraeli lakosság nagyon nagy támogatást ad a rendteremtéshez, sőt a politikai szereplők is egységesen kiállnak a gázai beavatkozás mellett.
A világ közvéleménye szemében Izrael Góliátként sújt le a kezdetleges fegyverekkel harcoló gázaiakra. Nem érzik úgy, hogy megint alulmaradnak a propagandaháborúban?
–ŰSzámoltunk azzal, hogy a nemzetközi médiában keveset lehet majd hallani arról, hogy hány rakéta csapódott be Szderotba és más izraeli városokba. Ugyanakkor a Hamasz elszigetelődött: még Egyiptom is őket hibáztatja azért, ami történt. Nem érezzük úgy, hogy bocsánatot kellene kérnünk a palesztinoktól. Ha valakitől elnézést kell kérnünk, akkor azok a szderoti polgárok, hogy ilyen sokáig kellett várniuk az izraeli válaszcsapásra, valamint az a közel tízezer ember, akit a Gázai övezetből kitelepítettünk, mindenféle eredmény nélkül.
Ha megdöntik a Hamaszt Gázában, kivel fognak tárgyalni?
–ŰIzrael megpróbált kompromisszumokat keresni és tárgyalni a palesztinokkal, de azóta, hogy a Hamasz átvette a hatalmat, ez a folyamat megrekedt. Bízunk abban, hogy Abu Mazennel (más néven Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke – a szerk.) – akit józanul gondolkodó politikusnak tartunk – újra lehet kezdeni a tárgyalásokat. Készek vagyunk még több palesztin foglyot – bűnözőt és terroristát – elengedni ennek érdekében. Lehetővé tesszük azt is, hogy a Palesztin Hatóság rendfenntartó erőit Jordániában képezzék ki. Majd meglátjuk, hogy ez a megoldás eredményes lesz-e vagy sem.
Milyen stratégiai következménye lehet a gázai akciónak?
–ŰA legnagyobb fenyegetést továbbra is Irán jelenti Izrael számára. A jövőben a legnagyobb figyelmet erre a területre fordítjuk. Teherán minden eszközzel Izrael felszámolására törekszik. Ugyanakkor az is eldőlt, hogy a Szíriával megkezdett tárgyalások nem fognak újrakezdődni addig, amíg fel nem áll a következő kormány.

 

Tzachi Hangebi

Az 51 éves Hanegbit 1988-ban választották knesszet-képviselővé. Először Jichák Samir miniszterelnöki irodáját vezette, majd később a Netanjahu-kormányban több miniszteri tárcát is betöltött. Ehud Barak győzelmét követően távozott a kormányból, de 2001-ben Ariel Saron visszahívta a kabinetjébe. A Likud 2003-as győzelmét követően belbiztonságért felelős miniszternek nevezték ki. Amikor Saron két évvel később távozott a Likudból, Hanegbit választották a párt ügyvezető elnökévé, de egy hónappal később követte Saront a Kadimába. Jelenleg a knesszet Biztonsági és Külügyi Bizottságának az elnöke.

Olvasson tovább: