hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mi történik döntetlen esetén?

2008. 11. 05.
Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.

Mivel az elektorok száma páros, ezért matematikailag döntetlen is lehet a
verseny, ha mindkét jelöltre 269-269 elektor szavaz. Ebben az esetben az
amerikai alkotmány szerint a – jelenleg demokrata többségű – képviselőház jelöli
ki szavazással az elnököt. Erre eddig két esetben került sor: 1801-ben Thomas
Jeffersont, míg 1825-ben John Quincy Adams elnököt a képviselőház választotta
meg. Az elmúlt 183 évben nem fordult elő döntetlen, ám ennek esélyét idén sem
lehet kizárni.

Mivel az államok többsége kiszámíthatóan az egyik vagy a másik párt jelöltjére
szavaz, a választást 8-12 „kétesélyes” állam fogja eldönteni. Közöttük többféle
megosztás is eredményezhet döntetlent országos szinten: ha például McCain győz
Virginiában, New Hampshire-ben, Floridában és Ohióban, de Pennsylvaniában,
Coloradóban, Új-Mexikóban és Iowában Obama diadalmaskodik, mindkét jelölt 269
szavazattal végez. Az elektorokat az államok mintegy felében törvény kötelezi
arra, hogy a győztes jelöltre szavazzon. A többiek elméletileg dönthetnek a
választók akaratával ellentétesen. Ez a múltban néhány esetben meg is történt,
de soha nem volt döntő hatással a végeredményre.

Ha az elektori testületben nem születik döntés, az alkotmány szerint a januárban
összeülő új összetételű képviselőháznak kell döntenie az elnök személyéről.
Ebben a kérdésben minden államnak méretétől és a képviselőtestület aktuális
összetételétől függetlenül egy szavazata van. A demokraták e számítás szerint 27
szavazattal rendelkeznek, a republikánusok 21-gyel, míg két állam küldöttségében
egyenlő a két párt jelöltjeinek a száma. „Néhány tag nyomást érezhet, hogy a
másik párt jelöltjére szavazzon, ha az nyert az államában vagy körzetében, vagy
a szavazás eredménye eltér az országos eredménytől. Ez nagy felfordulást okozna”
– állítja Robert Bennett, a Northwestern Egyetem jogászprofesszora.

A pártok vezetői részéről is nagy esély van a küldöttek befolyásolására. A vita
ráadásul valószínűleg nem korlátozódna a kongresszusra, hanem a legfelsőbb
bíróság elé kerülne a kérdés.

További bonyodalmakat okozhat, hogy az alkotmány különválasztotta az elnök és az
alelnök megválasztását. Döntetlen esetén az elnökről a képviselőház dönt, az
alelnököt azonban a szenátus választja meg. Így előfordulhat az is, hogy a
képviselőház John McCaint választja elnöknek, míg a szenátus Joe Bident jelöli
alelnöknek – vagy fordítva.

A képviselőháznak az előtt kell döntenie, hogy 2009. január 20-án lejár George
Bush mandátuma. Ha ez sem sikerülne, a képviselőház demokrata elnöke, Nancy
Pelosi az elnök – ám erre a lehetőségre még a kockázatokat kedvelő brit
fogadóirodák sem vesznek fel téteket.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!