Ausztriában egyre nagyobb a csalódottság az Európai Unióval kapcsolatban: az
általános drágulás és a növekvő bevándorlás miatt sokan rosszkedvűek az amúgy
gazdag államban, amelyet a pápa pár évtizede még „a boldogok szigetének”
nevezett. Miközben az ország lakosságának több mint 10 százaléka külföldi, a 30
év alatti fiatalok 40 százaléka a bevándorlásellenes szélsőjobboldali pártokra
szavazott a múlt hétvégi előrehozott választásokon. Az osztrák határ mentén élők
érzékelik a magyarellenesség növekedését is.

Az osztrák pártok vezetöi balról: Werner Faymann (SPÖ), Wilhelm Molterer (ÖVP),
Heinz Christian Strache (FPÖ), Jörg Haider (BZÖ), Alexander van der Bellen
(Zöld)
Bár a szavazás győztesei a szociáldemokraták, és valószínűleg ők kapnak
kormányalakítási megbízást, a két szélsőjobboldali párt együtt a voksok 29
százalékát szerezte meg, így csak hajszállal maradnak el a 30 százalékot elért
baloldali nagypárttól. A második világháború óta nem volt ilyen erős a
szélsőjobb Ausztriában.
A kilencvenes években kormánypártként is működő Szabadságpárt (FPÖ) 18
százalékot szerzett, amit óriási győzelemnek értékelt Heinz-Christian Strache, a
párt jelenlegi vezetője. „Gyönyörű győzelem, ami azt mutatja, hogy mi vagyunk
Ausztria harmadik legerősebb pártja” – mondta az ünneplő pártelnök, utalva arra,
hogy a 2006-os választások óta a párt támogatottsága 65 százalékkal nőtt. A
markánsan idegen- és EU-ellenes, a kisemberek és a vesztesek problémáit
felnagyító, ideológiailag a szélsőjobboldal felé kacsingató Szabadságpárt
leginkább az Európai Uniót ellenző és a bevándorlókat érintő kirekesztő
politikájáról ismert. Ausztria az Európai Unió legfejlettebb országai közé
tartozik, a gazdasági növekedés lassulása és az áremelkedések miatt azonban
minden ötödik osztrák úgy gondolja, hogy a problémákért a bevándorlás és az
európai integráció a felelős.
A választást követően Strache közvetett koalíciós ajánlatot tett a győztes
Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ), amelynek vezetője ugyanakkor már a választások
előtt kijelentette, hogy nem lép szövetségre a szélsőjobbal. Strache emellett
utalást tett arra, hogy a választások legeredményesebb szereplőjeként őt illetné
meg a kancellári hivatal.
A Szabadságpártból kivált, Jörg Haider által alapított másik szélsőséges párt, a
Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) a voksok 11 százalékát gyűjtötte be, ami két
év alatt a támogatottság megháromszorozását jelenti.
A szavazás ugyanakkor katasztrofális eredménnyel zárult a centrumpártok számára:
a centralista szociáldemokraták (SPÖ) csupán 30 százalékot, a konzervatív
Néppárt (ÖVP) pedig 26 százalékot szereztek. A két párt a második világháború
vége óta felváltva vagy koalícióban kormányozta Ausztriát, így a mostani
eredmény az eddigi legrosszabbnak számít számukra, hiszen első ízben történt az,
hogy egyenként a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékát tudták megszerezni. A
szociáldemokraták mégis győzelemnek tekintik a választási eredményt, hiszen
mégiscsak ők kerültek ki a legerősebbként, és így az államelnök Werner Faymann
pártvezetőt fogja megbízni kormányalakítással.
Ausztriában gyakoriak az előrehozott választások. Eddig a törvényhozási
periódusok mindössze egyharmadában fordult csak elő, hogy a kormányok teljes
egészében ki tudták tölteni megbízatásuk idejét. Csak az utóbbi tíz évben ötször
kellett a szavazóknak az urnákhoz járulniuk, ami miatt egyre nagyobb a távol
maradók aránya.
Az előrehozott választásokra most az után került sor, hogy a két nagypárt 18
hónapig fennálló koalíciója júliusban összeomlott, miután nem tudtak egységre
jutni a gazdasági reformokról. Emiatt kérdéses, hogy a két nagypárt
megállapodásra tud-e jutni a kormányalakítás kapcsán, és újra létrehozzák-e a
már egyszer megbukott nagykoalíciót, vagy az SPÖ mégis kiegyezik a szélsőjobbal.
A politológusok szerint számos oka van annak, hogy miért szavazott a 30 éven
aluliak 40 százaléka és a fizikai munkát végzők többsége a két szélsőjobboldali
pártra, de mindegyikük hangsúlyozta, hogy a fő ok az idegengyűlölet volt – ami
nem egy olyan egyszerű probléma, mint amilyennek látszik. A választások előtt
vita folyt az osztrák televízióban a szociáldemokrata Faymann és a
szabadságpárti Strache között, aki azzal támadta Faymannt (aki Bécs lakásaiért
volt a felelős, mielőtt a párt vezetésével bízták meg), hogy túl sok külföldi
kapott lakást. Faymann azzal védekezett, hogy az elmúlt évben kiadott tízezer
lakásból csak hétszázat bérelhettek külföldiek, ami megfelel az országban
tartózkodó külföldiek számarányának. Ez látszólag jó érv. A probléma az, hogy a
városi lakások bérlői általában azokat az osztrák állampolgárokat, akik nem
alkalmazkodnak, nem tartják be a házrendet, gyerekeikkel nem németül beszélnek,
továbbra is külföldieknek tekintik.
Faymann tehát látszólag győzött a vitában, ám a szavazatok azt mutatják, hogy
sok bécsi úgy érezte, hogy azoknak kell a voksot adni, akik komplikált
kérdésekre egyszerű válaszokat tudnak adni. Például, hogy vissza kell vonni az
állampolgárságot az olyan osztrákoktól, akik az állampolgárságot nem
születésüknél fogva kapták, és akiket a bíróság hosszabb büntetésre ítélt.
A 183 parlamenti hely elosztását illetően egyértelműen a szélsőjobb javára
tolódik el az egyensúly. Az FPÖ és a BZÖ közösen 56 képviselőt delegálhat, ami
csak kettővel kevesebb a szociáldemokrata, de hattal több a konzervatív
képviselők számánál. A koalíciós tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak, így
lehetséges, hogy Ausztriának csak jövőre lesz új kormánya.
Újra bojkott lehet
Izrael már jelezte, hogy ha a szélsőjobb akármilyen formában is hatalomra
kerül Ausztriában, az a diplomáciai kapcsolatok szakadásához vezethet.
Emlékezetes, hogy amikor 2000-ben az akkor még Jörg Haider vezette
Szabadságpárt bekerült az osztrák kormánykoalícióba, az Európai Unió több
tagállama is szankciókat foganatosított Ausztriával szemben. Azóta Európa egyre
jobban hozzászokik a szélsőjobb pártok és a populista politikusok térnyeréséhez,
ezt láthatjuk Dániában és Olaszországban is. Franciaországban a 2002-es
elnökválasztás során ért el kiemelkedő eredményt a szélsőjobboldali Nemzeti
Front.
Bécsi szeletet a kebab, harangszót a müezzin helyett
A 39 éves Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt elnöke szerint a muzulmán
vallás szabályai szerint öltözködő nők olyanok, mint a „női nindzsák”.

„Ausztria az osztrákoké” szlogenjével küzd Ausztria „iszlamizálása” ellen, és
ellenzi, hogy mecsetek épüljenek az országban. Nemrégen pert vesztett egy
magazinnal szemben, amely neonáci kapcsolatok fenntartásával vádolta meg
Strache-t, akiről olyan fotók is napvilágot láttak, amelyeken német katonai
egyenruhában, fegyverrel a kezében látható. Strache tagadja a vádakat,
mindemellett kiáll amellett, hogy töröljék el a szvasztikát betiltó törvényt.
Véleménye szerint a bevándorlók vetettek véget Ausztriában a „régi szép időknek”,
amikor még bécsi szeletet és kolbászt lehetett enni az utcasarkon, nem „kebabot,
falafelt és kuszkuszt, vagy akárhogy is hívják ezeket”. Az egyik jelszó szerint
az osztrákok „harangszót és nem müezzint” akarnak hallgatni. A kampány során
Strache olyan minisztérium felállítását ígérte, amelynek egyetlen feladata a
nemkívánatos bevándorlók kitoloncolása lenne (az ország lakosságának jelenleg
10,3 százaléka külföldi). Strache 2005-ben került a Szabadságpárt élére, miután
több választási vereség miatt Haider megbukott, majd kilépve a pártból új pártot
alapított. A két politikus nem titkolja egymással szemben érzett ellenszenvét,
ennek ellenére jelezték, hogy készek megállapodni, ha kormányzási lehetőséghez
jutnak.