Jobbik Ausztria?

Az osztrák pártok vezetöi balról: Werner Faymann (SPÖ), Wilhelm Molterer (ÖVP), Heinz Christian Strache (FPÖ), Jörg Haider (BZÖ), Alexander van der Bellen (Zöld)

Bár a szavazás győztesei a szociáldemokraták, és valószínűleg ők kapnak kormányalakítási megbízást, a két szélsőjobboldali párt együtt a voksok 29 százalékát szerezte meg, így csak hajszállal maradnak el a 30 százalékot elért baloldali nagypárttól. A második világháború óta nem volt ilyen erős a szélsőjobb Ausztriában.
A kilencvenes években kormánypártként is működő Szabadságpárt (FPÖ) 18 százalékot szerzett, amit óriási győzelemnek értékelt Heinz-Christian Strache, a párt jelenlegi vezetője. „Gyönyörű győzelem, ami azt mutatja, hogy mi vagyunk Ausztria harmadik legerősebb pártja” – mondta az ünneplő pártelnök, utalva arra, hogy a 2006-os választások óta a párt támogatottsága 65 százalékkal nőtt. A markánsan idegen- és EU-ellenes, a kisemberek és a vesztesek problémáit felnagyító, ideológiailag a szélsőjobboldal felé kacsingató Szabadságpárt leginkább az Európai Uniót ellenző és a bevándorlókat érintő kirekesztő politikájáról ismert. Ausztria az Európai Unió legfejlettebb országai közé tartozik, a gazdasági növekedés lassulása és az áremelkedések miatt azonban minden ötödik osztrák úgy gondolja, hogy a problémákért a bevándorlás és az európai integráció a felelős.
A választást követően Strache közvetett koalíciós ajánlatot tett a győztes Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ), amelynek vezetője ugyanakkor már a választások előtt kijelentette, hogy nem lép szövetségre a szélsőjobbal. Strache emellett utalást tett arra, hogy a választások legeredményesebb szereplőjeként őt illetné meg a kancellári hivatal.
A Szabadságpártból kivált, Jörg Haider által alapított másik szélsőséges párt, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) a voksok 11 százalékát gyűjtötte be, ami két év alatt a támogatottság megháromszorozását jelenti.
A szavazás ugyanakkor katasztrofális eredménnyel zárult a centrumpártok számára: a centralista szociáldemokraták (SPÖ) csupán 30 százalékot, a konzervatív Néppárt (ÖVP) pedig 26 százalékot szereztek. A két párt a második világháború vége óta felváltva vagy koalícióban kormányozta Ausztriát, így a mostani eredmény az eddigi legrosszabbnak számít számukra, hiszen első ízben történt az, hogy egyenként a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékát tudták megszerezni. A szociáldemokraták mégis győzelemnek tekintik a választási eredményt, hiszen mégiscsak ők kerültek ki a legerősebbként, és így az államelnök Werner Faymann pártvezetőt fogja megbízni kormányalakítással.
Ausztriában gyakoriak az előrehozott választások. Eddig a törvényhozási periódusok mindössze egyharmadában fordult csak elő, hogy a kormányok teljes egészében ki tudták tölteni megbízatásuk idejét. Csak az utóbbi tíz évben ötször kellett a szavazóknak az urnákhoz járulniuk, ami miatt egyre nagyobb a távol maradók aránya.
Az előrehozott választásokra most az után került sor, hogy a két nagypárt 18 hónapig fennálló koalíciója júliusban összeomlott, miután nem tudtak egységre jutni a gazdasági reformokról. Emiatt kérdéses, hogy a két nagypárt megállapodásra tud-e jutni a kormányalakítás kapcsán, és újra létrehozzák-e a már egyszer megbukott nagykoalíciót, vagy az SPÖ mégis kiegyezik a szélsőjobbal.
A politológusok szerint számos oka van annak, hogy miért szavazott a 30 éven aluliak 40 százaléka és a fizikai munkát végzők többsége a két szélsőjobboldali pártra, de mindegyikük hangsúlyozta, hogy a fő ok az idegengyűlölet volt – ami nem egy olyan egyszerű probléma, mint amilyennek látszik. A választások előtt vita folyt az osztrák televízióban a szociáldemokrata Faymann és a szabadságpárti Strache között, aki azzal támadta Faymannt (aki Bécs lakásaiért volt a felelős, mielőtt a párt vezetésével bízták meg), hogy túl sok külföldi kapott lakást. Faymann azzal védekezett, hogy az elmúlt évben kiadott tízezer lakásból csak hétszázat bérelhettek külföldiek, ami megfelel az országban tartózkodó külföldiek számarányának. Ez látszólag jó érv. A probléma az, hogy a városi lakások bérlői általában azokat az osztrák állampolgárokat, akik nem alkalmazkodnak, nem tartják be a házrendet, gyerekeikkel nem németül beszélnek, továbbra is külföldieknek tekintik.
Faymann tehát látszólag győzött a vitában, ám a szavazatok azt mutatják, hogy sok bécsi úgy érezte, hogy azoknak kell a voksot adni, akik komplikált kérdésekre egyszerű válaszokat tudnak adni. Például, hogy vissza kell vonni az állampolgárságot az olyan osztrákoktól, akik az állampolgárságot nem születésüknél fogva kapták, és akiket a bíróság hosszabb büntetésre ítélt.
A 183 parlamenti hely elosztását illetően egyértelműen a szélsőjobb javára tolódik el az egyensúly. Az FPÖ és a BZÖ közösen 56 képviselőt delegálhat, ami csak kettővel kevesebb a szociáldemokrata, de hattal több a konzervatív képviselők számánál. A koalíciós tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak, így lehetséges, hogy Ausztriának csak jövőre lesz új kormánya.