Izraeli vadászgép. Bevetésre készen
„Az izraeliek számára ennek a két határvonalnak az átlépése azt jeleneti,
hogy az ország kritikusan sebezhetővé válik” – nyilatkozta az amerikai
televíziócsatornának egy katonai vezető, aki szerint az izraeli légierő
felkészült egy Irán elleni légicsapás végrehajtására. Ezt gyakorolták júniusban
közel száz F–15-ös és F–16-os vadászrepülőgép részvételével egy földközi-tengeri
és görögországi hadgyakorlat során.
Nyugat-Európában ugyanakkor abban bíznak, hogy a pénzügyi és gazdasági szankciók
a fenyegető iráni nyilatkozatok ellenére még elérhetik a céljukat. Múlt héten
jelentették be Londonban, hogy befagyasztják a legnagyobb iráni bank európai
számláját. Erre viszont Teheránban közölték, hogy százmilliárd dollár letétet
vonhatnak ki a kontinensről.
Az irániak a tőkekivonás mellett azzal is fenyegetnek, hogy támadás esetén
lezárják a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül zajlik a világ
kőolaj-kereskedelmének 60 százaléka. Ennek következtében – legalábbis átmeneti
időre – a jelenlegi 140 dollárról akár 500 dollárra is felszökhet az olajár, ami
beláthatatlan gazdasági válsághoz vezetne az ipari országokban.
Irán „kíméletlenül” meg fogja torolni, ha támadás éri – ezt Madridban jelentette
ki az iráni olajipari miniszter. A perzsa állam elleni esetleges katonai akció
további felfordulást okozna a már így is zaklatott kőolajpiacon –
figyelmeztetett Golám-Hoszein Nozari a XIX. kőolajipari világkongresszuson a
sajtónak nyilatkozva.
Mint arról múlt heti számunkban írtuk, Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros
elnöke Jeruzsálemben ígéretet tett arra, hogy Franciaország nem hagyja magára
Izraelt egy támadással szemben, és akár fegyverekkel is kész az agresszor elé
állni.
A feszültség növekedésének jele az is, hogy a londoni Times értesülései szerint
június végén Irán ballisztikus rakétákat helyezett indítási pozícióba, amelyek
egyik célpontja az izraeli Dimona nukleáris központja. A brit lap értesülései
szerint a kétezer kilométert meghaladó hatótávolságú Sahab-3B rakéták
előkészítésének előzménye a Földközi-tenger felett végrehajtott nagyszabású
izraeli légi hadgyakorlat volt. Egy teheráni kormánylapban megjelent vezércikk
szerint Irán egy támadás esetén a „közelebb fekvő” ellenség „halántékának
közepére irányozná a fegyvereit”. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka,
Mohammad Ali Dzsafari is magabiztosan nyilatkozott: szerinte Izraelnek „esélye
sincs” Iránnal szemben, és nem tudja megakadályozni országa atomprogramját.
A Times úgy tudja: George W. Bush amerikai elnök időközben jóváhagyta Izrael
bekapcsolását abba az infravörös műholdas figyelőrendszerbe, amely másodpercek
alatt észlelné a Sahab rakéták esetleges elindítását.
Egy másik brit lap, a The Observer információi szerint Ehud Olmert izraeli
kormányfő jeruzsálemi hivatalában fogadta azt a vezető katonai szakértőt, aki a
francia segítséggel épülő, osziraki iraki atomerőmű 1981-ben végrehajtott
lebombázásának terveit is kidolgozta. Az Observer úgy tudja, hogy Olmert azt
tudakolta meg Aviam Szelától, vajon milyen hatékonyságú lenne az iráni
atomlétesítményekre mért hasonló csapás.
Katonai elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az irániak tanultak az
osziraki példából, és atomprogramjukat mélyen a föld alá, különböző helyszínekre
telepítették, így bizonytalan, hogy egy légitámadás milyen károkat tud okozni a
nukleáris létesítményekben. A Jerusalem Post által megszólaltatott egyik
szakértő, Chuck Freilich szerint, ha csak két évre sikerül feltartóztatni az
atomprogramot, nem éri meg a támadás a kockázatot, ha legalább öt évre, akkor
valószínűleg igen.
A lehetséges iráni válaszcsapások közé tartoznak a terrorakciók is, amelyeket a
teheráni irányítás alatt álló szélsőséges palesztin szervezetek – a Hamasz és a
Hezbollah – szervezhetnek Izraellel szemben, akár az ország határaitól távol is,
külföldi érdekeltségek ellen.
Ugyanakkor vannak, akik már a tervezett izraeli támadás időpontját is tudni
vélik. John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint a legvalószínűbb időpont
a november elején sorra kerülő amerikai elnökválasztás és a januári beiktatás
közötti időszak. „Úgy vélem, hogy a választások előtt nem akarnak semmit tenni,
mivel senki nem tudja megmondani, milyen hatással lenne ez az eredményre –
mondta Bolton. – Ugyanakkor az új elnököt nem szívesen várnák meg, mert ha Obama
győz, akkor az új amerikai külpolitikával kerülnének szembe. McCain sikere
esetén ilyen veszély nem áll fenn, de az időből könnyen kifuthatnak” –
összegezte véleményét a volt ENSZ-nagykövet.
2008. 07. 04. (XII/27)
