Kereső toggle

Francia fordulat

Sarkozy védelmet ígér Izraelnek, cserébe Jeruzsálem felosztását kéri

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fordulatként értékelték Izraelben Nicolas Sarkozy látogatását. Ilyen
barátságos szavakat nem mondott még francia elnök De Gaulle emlékezetes
szakítása óta. Sarkozy – aki néhány nap múlva átveszi az Európai Unió soros
elnöki tisztét – nem vonja kétségbe Izrael létezéshez való jogát, és
elfogadhatatlannak tartja Irán atomhatalommá válását is. Ugyanakkor a francia
elnök Izrael biztonságát egy életképes palesztin állam megalakításához és
Jeruzsálem felosztásához kötötte.

A Sarkozy-látogatás több szempontból is figyelemre méltó. A knesszetben
utoljára Francois Mitterrand mondott beszédet, még 1982-ben. Azóta a francia
elnökök csak azért érkeztek Jeruzsálembe, hogy bírálják a zsidó államot, és
előremozdítsák a palesztin állam ügyét. Legutóbb Jacques Chirac járt Izraelben,
aki nem rejtette véka alá a zsidó állammal szembeni arroganciáját és ellenséges
érzületét. Nicolas Sarkozy most nemcsak azt hangsúlyozta, hogy
megkérdőjelezhetetlen tény Izrael létezéshez és biztonsághoz való joga. Az elnök
hangsúlyozta a zsidó államhoz fűződő mély barátságát is. Felesége, Carla Bruni
mellett hat kabinetminiszter is helyet kapott a küldöttségben. Ez is jelezte,
hogy az elnöki vizit meghaladta a protokolláris szintet.

A látogatás súlyát növelte az is, hogy Sarkozy néhány napon belül átveszi az
Európai Unió soros elnökségét. Az izraeli lapok felhívták a figyelmet arra, hogy
az utóbbi időben csökkent az Izraellel szembeni elutasítás, a francia elnök
mellett elsősorban Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown brit és Silvio
Berlusconi olasz miniszterelnök, továbbá néhány közép-kelet-európai állam
(Lengyelország, Csehország és Magyarország) fellépésének köszönhetően. Az unió
és Izrael között egyre szorosabbak a kapcsolatok, és Sarkozy azt szeretné, ha a
zsidó állam vezető szerepet játszana a mediterrán térségbeli államok általa
szorgalmazott együttműködésében.

Sarkozy az izraeli parlamentben elmondott beszédében leszögezte, hogy Irán
atomhatalommá válása elfogadhatatlan, és az EU soros elnökeként mindent elkövet,
hogy ennek útjába álljon. „Az iráni válság a világ központi válsága. Izrael a
perzsa fundamentalizmus elsődleges célpontja, Amennyiben Ahmadinezsád
tömegpusztító fegyverhez jut, a világ egyetlenegy országa sem lehet többé
biztonságban.” Ez az állásfoglalás fontos, és egybecseng a Bush elnök európai
búcsúlátogatásán kialakított konszenzussal, amelynek eredménye volt többek
között az iráni bankok Európában elhelyezett betéteinek befagyasztása is. A
látogatással egy időben váratlanul Izraelbe érkezett az amerikai egyesített erők
vezérkari főnöke, Michael Mullen is, míg a háttérben az izraeli légierő
legmodernebb gépei az iráni atomlétesítmények elleni támadás elemeit gyakorolta.


Francia köztársasági elnök az izraeli parlamentben még ilyen barátságos szavakat
nem mondott, mint Sarkozy, aki ráadásul – francia elnöknél szokatlan módon – nem
a francia világi irodalomból, hanem a Tórából idézett, hogy Izrael
létjogosultságát az Örökkévaló ígéretével alapozza meg (lásd keretes írásunkat).

A beszéd másik fele már inkább hasonlított a francia külpolitika megszokott,
Izraelt bíráló alapvető elveihez. Sarkozy szerint Izrael biztonsága a szabad és
független palesztin állam megalakulásától függ, amely békében él majd a zsidó
állam mellett. Izraelnek azonnal le kell állítania a zsidó települések építését,
megoldást kell találnia a palesztin menekültek problémáira, hozzá kell járulnia
ahhoz, hogy a palesztin állam megalakulhasson többé-kevésbé az 1967-es háborút
követően kialakított fegyverszüneti vonalak mentén, és bele kell egyeznie, hogy
Jeruzsálem a két nép megosztott fővárosa legyen. Ezek a mondatok segíthetnek az
arab országokban állomásozó francia nagyköveteknek, hogy enyhítsék a beszéd első
fele által gerjesztett arab elégedetlenséget.

A beszédnek ezt a részét akár Chirac is mondhatta volna. Sarkozy szavait most
már a szélsőbaloldali Meretz-Jahad és az arab parlamenti képviselők is hangos
ovációval fogadták. Nem úgy a jobboldali pártok, akiknek természetesen nem
tetszett, hogy a francia elnök a zsidó települések építését a béke akadályának
nevezte, és arra szólította fel Izraelt: járuljon hozzá Jeruzsálemnek, a zsidó
nép egységes és oszthatatlan fővárosának felosztásához. Ráadásul maga Sarkozy
sem biztos e terv megvalósításának eredményességében, ám optimista és franciás
könnyedséggel azt ajánlja Izraelnek: nyisson új fejezetet a két nép
történetében, és vállalja annak kockázatát.

Pánik és rejtély a repülőtéren

Kaotikusra sikerült a francia elnök búcsúztatatása, miután a ceremónia
közben – éppen amikor Simon Peresz köszönt el csókkal Clara Brunitól – lövések
dördültek a Tel Aviv-i repülőtéren. Sarkozyt és feleségét a testőrök azonnal a
repülőgépre kísérték, míg a házigazda Simon Peresz izraeli elnököt és Ehud
Olmert miniszterelnököt a helyszíni közvetítés képei szerint fegyverüket
előrántó biztonságiak páncélautóba tuszkolták.

Az izraeli rendőrség szerint nem a francia elnök ellen kíséreltek meg
merényletet, hanem egy 32 éves drúz rendőr, Raed Ganem lett öngyilkos a
repülőtéren, emiatt hallatszottak a lövések. Ennek ellentmond a rendőr
családtagjainak a nyilatkozata. „Visszautasítjuk, hogy Read öngyilkos lett
volna” – mondta testvére, Najef, aki szerint baleset történt, vagy egy rendőr
kollegája lőtte le tévedésből a testvérét. „Boldogan és jókedvűen ment el
otthonról aznap reggel – nyilatkozta az apa, Asszad. – Családja, háza, barátai
voltak, a jövőt tervezte.”

A drúz közösség Észak-Izraelben él, tagjai többsége mélyen vallásos és
elutasítják az öngyilkossságot. A drúzok hite az iszlámból ered, de mivel az
arab államokban üldözött kisebbségként élnek, ezért lojálisak az izraeli
államhoz, amely engedélyezi számukra a tel-jes körű katonai szolgálatot.

A szemtanúk szerint két rendőrnő elájult, amikor eldördültek a lövések. Név
nélkül nyilatkozó biztonsági szakemberek szerint a drúz rendőr mintegy 150
méterre állt egy megfigyelőposzton a hivatalos ceremóniától, és éppen a
távcsöves puskájára hajolt, amikor az izraeli titkosszolgálat egyik tagja
lelőtte. Lapzártakor az izraeli rendőrség ragaszkodott a hivatalos verzióhoz,
miszerint öngyilkosság történt, és a lövést követően ezért zuhant le a rendőr a
megfigyelőhely párkányáról.

Miután helyreállt a rend, Peresz és Olmert a repülőgépen búcsúzott el – immár
incidensek nélkül – a francia elnöki házaspártól.

A palesztinok megunták a tűzszünetet

Egy hét sem telt el a gázai tűzszünet érvénybe lépése óta, az Iszlám Dzsihád
palesztin terrorszervezet azonban máris megszegte az egyezményt. A palesztinok
előbb aknavetővel támadtak, majd három rakétát is kilőttek Szderót dél-izraeli
városra. Két nő megsérült, amikor az egyik lövedék eltalált egy lakóházat.

A dél-izraeli város területén év eleje óta szinte naponta csapódnak be
rakéták, állandó rettegésben tartva a lakosokat. A Gázában uralkodó Hamasz
palesztin terrorszervezet azt ígérte, hogy továbbra is ragaszkodik a
fegyvernyugváshoz, és igyekszik meggyőzni az Iszlám Dzsihádot, hogy tegye
ugyanezt.

A mostani támadás akkor történt, amikor az izraeli kormányfő éppen az egyiptomi
elnökkel tárgyalt. Ehud Olmert a tűzszünetet kihasználva akart közbenjárni
Hoszni Mubaraknál, hogy az segítsen kiszabadítani a gázai fogságból a két éve a
Hamasz által elrabolt izraeli katonát, Gilad Salitot. Izraeli források szerint
Egyiptom ígéretet tett arra, hogy addig nem nyitja meg a rafahi határátkelőt,
amíg a túszul ejtett izraeli katona ügye meg nem oldódik.

Közben kiszivárgott, hogy az izraeli titkosszolgálatok már június elején
meggyőződtek arról, hogy a két éve Libanonba elhurcolt két katona már nem él.
Ehud Goldwasser és Eldad Regev éppen az izraeli-libanoni határon járőrözött,
amikor a Hezbollah terrorszervezet rajtaütött egységükön. Társaikat a helyszínen
megölték, őket elhurcolták. Emiatt tört ki a második libanoni háború. Ehud Barak
izraeli védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy élve vagy halva, de haza kell
vinni a katonákat.

Iráni bosszú: kivonnak 100 milliárd dollárt

Az Európai Unió a héten befagyasztotta a legnagyobb iráni bank, a Melli
európai vagyonát, és betiltotta tevékenységét a kontinensen. Az EU szankciói a
Bécsben tartózkodó iráni külügyminiszter-helyettes szerint túllépnek az ENSZ
Biztonsági Tanácsának határozatain, így Irán büntetésképpen kivonhatja a pénzét,
több mint 100 milliárd dollárt az európai pénzintézetekből.

Az EU-szankciókra válaszul Irán kivonja pénzét Európából, és máshol fogja azt
befektetni – közölte Mahdi Szafari. A politikus szerint az unió által
bejelentett intézkedések elsősorban maguknak az európaiaknak fognak ártani, nem
pedig Iránnak, mivel az európai országok helyét az ázsiaiak vehetik át Irán fő
üzleti partnereinek sorában. Ráadásul az utóbbiakkal folytatott kereskedelem
három év alatt 85 milliárd dollárra nőtt, miközben a nyugati államok
viszonylatában a forgalom csupán 50-60 milliárdot tesz ki. „Ha az európaiak nem
akarnak tovább üzletelni velünk, hát csak tessék. Van olajunk és gázunk, amely
iránt mindenki érdeklődik” – mondta az iráni politikus.

A Melli vagyonának befagyasztásához hasonló intézkedések fenyegetnek 20 iráni
magánszemélyt, továbbá 15 iráni céget, és a vagyonbefagyasztás mellett európai
beutazási tilalommal is sújthatják őket. Bár konkrét összegről a tőkekivonás
kapcsán nem beszélt Szafari, annyit azért elárult, hogyha ha valaki több mint
100 milliárd dollárt kivesz az európai bankokból, akkor az természetesen
pénzszűkéhez vezet, és a világgazdaságra is kihatással lesz. (ATV.hu)

Olvasson tovább: